Hoppon maradt ügynökök - Jutalék, ami nincs

A szakmai szervezet a szerződési szabadságra hivatkozva nem szólna bele szervező és közvetítő erről szóló megállapodásába. A jogi szakértő szerint viszont a közvetítőnek alapvető joga van a jutalékra.

A Best Reisen csődje jó pár utazásközvetítő számára ismét azt jelentette, hogy elesett az utak kiközvetítése után járó jutaléktól. A Best Reisen e tekintetben kétféle szerződést használt: az egyik típus magában foglalta a csőd esetére is járó jutalékot, a másik szerint az ügynöknek csak a teljesített utazás után jár a jutalék, a lemondott vagy más okból meghiúsult rendelések után nem.

Nem egyedi eljárásról van szó, a magyar utazási piacon csőd esetére ez a kétféle szerződés létezik. Lemondáskor – amikor az utas saját érdekkörében mondja vissza az utat – eltérőek a szerződések, van olyan iroda, amelyik ad jutalékot a lemondási díjból, akad, amelyik részben, és van, amelyik egyáltalán nem. Az utazásszervező üzleti szempontok alapján dönti el, hogy milyen feltételekkel köt szerződést a közvetítővel. Az ügynök tulajdonképpen a szerződés megkötése után is kérheti az utazásszervezőtől, hogy a szerződés feltételeit rá nézve kedvező módon alakítsa át. Két piaci szereplő szerződési szabadságát azonban nem lehet korlátozni, ezért ez a kérdés külön nem szabályozható egy rendeletben – tolmácsolta lapunknak Füri Mihályné, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Etikai és jogi bizottságának vezetője a szövetség álláspontját.

A csődök nyomán kialakult helyzeteket a viszonteladónak kell kezelnie, továbbra is vele tartja az utas a kapcsolatot, ő készíti el a kárbejelentéseket a biztosító felé, ő kér elnézést az ügyféltől, ő próbálja menteni a szakma becsületét, és ő intézi az új foglalást is, ha megbízik még benne az utasa. Az ügyfelet jó esetben anyagilag kártalanítja a biztosító, de a viszonteladó munkáját, számára kedvezőtlen szerződés esetén, ki fizeti meg? – teszi fel a kérdést Ócsai Ágnes, a miskolci Szerviz Iroda ügyvezető igazgatója.

Az utazási irodának is voltak még el nem utazott Best Reisen-utasai, az ő nyaralásukat szerencsére – egy utas kivételével, akinek későbbi dátum nem felelt meg – sikerült átfoglalniuk, részben a biztosítóval megállapodott irodák egyikéhez, részben új foglalásként.

A Ptk. szerint nem az utazás létrejötte számít

Jogi szakértőnk, dr. Salamon András ettől eltérő véleményt fogalmaz meg. Szerinte az utazásszervező és az utazásközvetítő között létrejött szerződésben a szervező a Ptk. alapján nem kérhet többet a közvetítőjétől, mint hogy létrehozza a szerződéses kapcsolatot közte és az utas között. A Ptk. 11. fejezete értelmében a szervező és a közvetítő között megbízási szerződés jön létre, és a megbízottat, azaz a közvetítőt nem terheli eredménykötelesség, csak eljárási kötelem. Ez azt jelenti, nem az utazás létrejötte a cél, hanem az, hogy az ügynök létrehozza az utazási szerződést. Sőt még azt is megkockáztathatjuk – teszi hozzá Salamon András –, hogy az is elegendő, ha a közvetítő mindent megtesz a szerződés létrejötte érdekében.

Szűkebben véve az utazásközvetítésre vonatkozóan itthon gyakorlatilag megszűnt a szabályozás, egyedül a kereskedelmi törvényben szerepel egy mondat a tevékenységről, s ebből ugyancsak az olvasható ki, hogy az utazásközvetítő feladata a szerződés létrehozása.

Meglehetősen igazságtalan például az a helyzet, ha a közvetítő azért nem jut a pénzéhez, mert bár az utazási szerződés elkészült, de az utas jogosan visszalép – például az USA költségvetési válsága miatt fontos nevezetességek zárva tartanak, ezért úgy dönt, inkább máskor utazik oda –, így a közvetítői szerződés értelmében nem jogosult a jutalékra.

Bizonytalan bírósági kimenet

Mindezek ellenére abban már nem biztos a jogi szakértő, hogy a bíróság a közvetítőnek adna igazat, ha az megtámadná a szervezővel kötött szerződés vonatkozó kitételét, a költségei megtérítését azonban valószínűleg sikeresen igényelhetné. Ezeknek a költségeknek konkrétan az adott szerződéskötéshez kell kötődniük (pl. telefonköltségek), és igazolni is kellene tudni azokat (ezzel szemben az általános, például az iroda fenntartását biztosító költségek megtérítését nehéz lenne elérni).

Egyszóval: hiába járna a jutalék a Ptk. szerint, ha a szerződés kifejezetten másként rendelkezik, jelentősen csökken az esély a megszerzésére. A közvetítők nyilván azért írnak alá egy ilyen szerződést, mert meg szeretnének élni valamiből, és úgy gondolkodnak, ha száz esetből van néhány visszamondás, nekik még az is megéri.

A hazai piacon kialakult gyakorlat egyébként nem magyar specialitás, ezzel együtt Salamon András nem tud arról, hogy akár Magyarországon, akár az Európai Unió más országaiban született volna közvetítői jutalékkal kapcsolatos ítélet.

Semmi akadálya a MUISZ-ajánlásnak

Az utazásszervező csődje esetén a közvetítőnek – amennyiben a szerződés szerint jár neki a jutalék – a bíróság által felszámolónak kijelölt személynek vagy szervezetnek kell bejelentenie a követelését a jogszabályban meghatározott illeték befizetése mellett. Valójában azonban reménytelen a helyzet, mivel ezek az igények egyéb követelésként utolsóként kerülnek kifizetésre, azaz általában kizárt, hogy a közvetítő hozzájut akár a pénze töredékéhez.

Füri Mihályné, a MUISZ Etikai és jogi bizottságának vezetője szerint semmi akadálya annak, hogy az utazási irodák szövetsége ajánlást fogalmazzon meg a tour operatorok felé, hogy szerződéseikben szerepeltessék: ügynökeiknek csőd esetén is jár a közvetítői jutalék.

Wagner Zsuzsa