Amit előző lapszámunk megjelenése idején még csak sejteni lehetett (lásd Csillagnézőben c. cikkünket az áprilisi számban – a szerk.), az csupán április 29-én, a vonatkozó kormányrendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásával vált bizonyossá. Eszerint az osztályba soroláson alapuló szálláshelyi kategorizálásról a védjegyrendszeren nyugvó szálláshelyi minősítésekre való áttérés bizonyos szállástípusokban további egy év haladékot kapna. Azon szállástípusokban, melyek minősítései nemzeti tanúsító védjegyként lettek bejegyezve, a kormányzat tartja az eredeti ütemezést, így a falusi vendégágyak napraforgós, a magánszállások koronás, illetve a kempingek-üdülőtelepek korábban bejegyzett csillagos-osztályos minősítési rendszere július 1-jével hatályba lépne. Miután a jogalkotó szándékaival kapcsolatban a sajtóosztályhoz a témában több alkalommal eljuttatott kérdéseink ellenére sem sikerült válaszokat kapnunk, most a rendeletmódosítás tervezetének társadalmi vitáját követve próbálunk képet alkotni.

Tolódó szállodai bevezetés

A jogalkotó a turizmus törvényalkotási folyamatára való hivatkozással – ez fogja részletesen meghatározni az egyes turisztikai tevékenységekre vonatkozó előírásokat –, indokoltnak látja a fennálló átmeneti szabályozás kitolását azoknál a szálláshelytípusoknál, ahol még nem került bejegyzésre nemzeti tanúsító védjegy. Azaz a 2009-es kormányrendelet hatálybalépése előtt szállodaként, panzióként, turistaszállóként, illetve ifjúsági szállóként működő szálláshely-szolgáltatók a korábbi feltételek (a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátóhelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. [VI. 24.] IKIM-rendelet előírásai) alapján további egy évig, 2012. június 30-ig sorolhatják osztályba szálláshelyüket. Vagyis éppen a turisztikai bevételek szempontjából meghatározó szállodák minősítő rendszerének bevezetése lassulhat le.

A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) a jelentős külföldi vendégkör miatt kiemelten fontosnak tartotta, hogy európai szinten már bevezetett, a külföldi fogyasztók által már ismert minősítést alkalmazzon a hazai szállodák nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében, ezért a küldőpiacok szempontjából legmeghatározóbb országokban is érvényes Hotelstars Union-rendszer átvétele mellett döntött, miután a kormányzat annak idején kivonult a minősítések területéről. Az MSZSZ jogkövető módon, az akkor illetékes tárca – Önkormányzati Minisztérium – felhatalmazásával végezte feladatát, s jegyeztette be a Hotelstars minősítési rendszer tanúsító védjegyét. Kialakította a kritériumokat, felállította a minősítési rendszert, mindezt az elmúlt évben már az NGM helyettes államtitkárságának és illetékes főosztályának tudtával. Miután a védjegytanúsítás terén ez a szakmai szervezet tette a leglátványosabb előrehaladást – május első napjaiig az összes hazai szálloda csaknem egyharmada regisztrált már a rendszerbe és 40 szálloda minősítése történt meg –, a moratórium kitolása helyett annak nemzeti védjegyként való beemelését javasolja a kormányzatnak a rendelettervezethez eljuttatott állásfoglalásában. Erre nemzetközi porondon is akad példa: a szállodaszövetség tudomása szerint az EU más országaiban – így például Szlovákiában – is várható a Hotelstars Union védjegy nemzeti tanúsító védjegyként való átvétele.

Az MSZSZ szerint egy ilyen megoldás feleslegessé tenné a további egy év halasztást a szállodák minősítésére, az történhetne folyamatosan – még abban az esetben is, ha a minősítés kötelezővé válna az összes hazai szálloda számára, hiszen egy ilyen tendencia sem zárható ki a turizmustörvény alkotása kapcsán.

Nemzeti napraforgók

A szállodaszövetség javaslata egyébként idehaza sem lenne példa nélküli, hiszen hasonló történt a falusi szálláshelyek esetében. E szállástípus bejegyzett nemzeti tanúsító védjegye csaknem megegyezik a FATOSZ jelenlegi, 1997 óta működő minősítő napraforgós rendszerével. Épp ez okoz némi fejtörést egyébként a FATOSZ-nak is, mely – például, hogy minősítés hiánya miatt ne essen el falusi szolgáltató az ÚSZT-s pályázatokon való indulástól – kénytelen volt soron kívüli minősítéseket végezni ez év elején is. Azonban továbbra is csak „sima” napraforgós táblákat tudott kiadni, miután a nemzeti védjegyminősítés működésének szabályozásáról szóló elképzelés minisztériumi jóváhagyása még várat magára. A nemzeti napraforgós rendszer egyébként az alapelvárásokat illetően nem változott, a „sima” napraforgóshoz képest újdonságot a fakultatív szolgáltatások köre jelent: a 970 pontos palettáról az 1 napraforgós szállásnál 40, a 4 napraforgós szállásnál 160 pontot kell teljesíteni. Szeretnének bizonyos személyi felkészültséget is kötelezővé tenni, a minimum 60 órás szakmai felkészítés lenne, összességében pedig mintegy tízféle képzési rendszert fogadnának el.

A folyamat első részével nincs is fennakadás, egészen a minősítő bizottságok által végzett véleményezésig. Az előterjesztett minősítési javaslatokat az előzetes elképzelések szerint viszont a csupán negyedévente összeülő bírálóbizottságnak kell jóváhagynia, mely a védjegyhasználati szerződések megkötésében és a táblák kiadásában meghatározó szerepet játszik, munkájában pedig minisztériumi delegáltak személyesen vesznek részt. Az mindenképpen lassítja a folyamatot, ha ehhez a tárca minden esetben ragaszkodik, a falusi szolgáltatók száma ugyanis a többszöröse például a szállodákénak, a magánszállásadók több tízezres táboráról nem is beszélve.
Miután a FATOSZ-nak ebben még nem sikerült előbbre lépnie, eddig falusi szolgáltató még nem nyerhetett el „nemzeti” napraforgót.

Közben persze felmerül a kérdés, vajon a napraforgókra is érvényes-e, hogy vajon július 1-je után csak a nemzeti védjegyrendszerben minősített szálláshelyek használhatják majd e megjelölést? Jelenleg ebben a tekintetben is bizonytalanság van, mindenesetre Csizmadia László, a FATOSZ elnöke szerint el kell érni, hogy az 5 éves érvényességű, korábban adott minősítések az újonnan kiadott táblák mellett lépcsőzetesen, a lejáratuk határidejéig legyenek elismertek – a FATOSZ-tagsággal rendelkező közel 2000 szállásadó közül kb. 1000-1200-ra tehető az ebben érintettek száma. (Az országban összesen mintegy 7500 falusi szálláshely működik – a szerk.) Az elnök mindenesetre bízik a jogalkotói méltányosságban. A táblák egyébként külsőre is hasonlóak lesznek, hiszen a sima és a nemzeti napraforgósak csupán egyetlen feliratban fognak eltérni: a nemzeti védjegyben minősítettekén a FATOSZ neve felett pluszban az is olvasható lesz, hogy „Nemzeti Tanúsító Védjegy”.

Megkoronázott szálláshelyek

A szálláshelyek közül nemzeti tanúsító védjegyet egyedül a közel 12 ezer tagot tömörítő Magánszállásadók Országos Egyesülete által működtetett koronás rendszerben sikerült eddig kiadni. (Az új terminológia szerint az egyéb szálláshelynek nevezett szállások száma országosan 32 ezerre tehető.) A táblákat az első tíz minősített magánszálláshely tulajdonosának május 5-én ünnepi elnökségi ülés keretében személyesen Szatmáry Kristóf államtitkár nyújtotta át Egerben. Az első koronás szálláshelyek között az ország majd minden tája képviselve van, közülük 4 ház három, 6 pedig négy koronát kapott. Szabó István elnök beszámolója szerint az első 10 minősítésről majd háromórás (!) ülésen döntött a Nemes Andrea főosztályvezető elnökletével működő, háromtagú bírálóbizottság, melyen első alkalommal a minősítő bizottság – ez állítja össze a minősítésre vonatkozó, a helyszíni minősítők előterjesztésén alapuló javaslatot – tagjai is részt vettek. Kérdés, mennyi időt vesz majd igénybe, ha legközelebb százas nagyságrendű előterjesztésről kell dönteni? Szabó István szerint a sikeres első fecskéket hamarosan továbbiak követhetik, a jelentkezők száma jelenleg eléri a száztízet. Az elnök szerint szükség lenne a védjegybíráló bizottság legalább havi működésére ahhoz, hogy a várható rohamot állják majd, különösen, ha a turizmustörvény a minősítések alkalmazásának kötelezővé tétele felé mozdul el.

Ám már rövid távon is nagyságrendekkel megnövelheti a koronás rendszerben regisztrálók számát egy időközben napvilágra került új információ. Egy, a tárca illetékeseivel tartott április végi egyeztetésen vált például az elnökség számára is világossá, hogy július 1-jétől kizárólag a koronás rendszerben minősített magánszálláshelyek használhatják elnevezésükben a vendégház, apartman, apartmanház megjelölést. A többiek csupán az „egyéb szálláshely” megjelölést tüntethetik fel nevükben, a nemzeti oltalom ugyanis a „vendégszoba/vendégház/ apartman/apartmanház koronával” elnevezésekre terjed ki. Ne csodálkozzunk hát, ha a jövőben a Balatonnál ilyen és hasonló elnevezések fogadnak majd a nyaralókon: Juliska egyéb szálláshely… Aki tehát a több éve-évtizede bevezetett nevét továbbra is használni kívánja, annak a jelenlegi ismereteink szerint nem marad más választása, mint „megkoronázni” magát, bár a megugró igények kielégítését a bírálati szakasz szűk keresztmetszete nem fogja megkönnyíteni.

A magánszállásadók ezért jelezték: intenzívebb és egyértelműbb kormányzati kommunikációt igényelne a téma, a szálláshelyek, az önkormányzatok és a fogyasztóvédelmi szervezetek körében egyaránt. Szakmai szövetségük most azt szeretné elérni, hogy szülessen egyértelmű jogalkotói állásfoglalás ez ügyben, illetve, hogy azok a magánszálláshelyek, amelyek bejelentkeznek a koronás minősítésre, korábbi nevüket reklámtábláikon, marketingkommunikációjukban használhassák addig is, amíg a tanúsításuk folyamata le nem zárul.

Marschall Mónika