Bővülő együttműködések
A fürdők érdekeinek képviseletét a különböző ágazati, kormányzati fórumokon szakmai együttműködések szorosabbra fonásával is megerősítik. Ennek szellemében kötöttek megállapodást legutóbb a Magyar Fürdővárosok-, valamint a Turisztikai Menedzserek Szövetségével.

Az első pillért jelentő érdekvédelem mellett kiemelt fontosságot tulajdonítanak a benchmarkingnek és a brandépítésnek. Ezekhez negyedikként a létesítmények új akkreditációs rendszerének megteremtése csatlakozik. Mindezzel céljuk a fürdők versenyképességének javítása. Vancsura Miklós hangsúlyozza, mindez elengedhetetlen a kormányzat Gyógyító Magyarország koncepciójának megvalósítása érdekében is, amiben a fürdőágazat komolyan érdekelt.


Lobbisikerek

Részben a szövetség lobbitevékenységének tulajdonítható, hogy a SZÉP-kártyával januártól  közvetlenül is fizethetővé válnak a fürdőszolgáltatások, bár az ügyvezető elnök továbbra is problémásnak látja, hogy az egyes felhasználási jogcímekre elkülönített kasszák előre lezártak. Szerinte rá lehetne bízni a kártyatulajdonosokra, hogy mire költik a feltöltött összeget. A prevencióra, gyógyászati kezelésekre fordított állami támogatás ugyanis bőven megtérül, mivel érzékelhető terhet venne le a gyógyszerkasszáról, sőt a szakember szerint az egészségügyi kiadások közel egynegyedére rúgó paraszolvencia kifehérítéséhez is hozzájárulna.
Ugyancsak fontos sikerként könyveli el, hogy jövőre várhatóan 200 millió forinttal, vagyis öt százalékkal növekszik a gyógyfürdőkben igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások támogatására fordítható összeg, erről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviselője tájékoztatta a november végén tartott zalakarosi közgyűlés résztvevőit. 2011-ben így erre a célra összesen 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre. Ígéretet kaptak arra is, hogy a tárca folytatja a 2007-ben megszakadt árkiegészítő tárgyalásokat.


Adatgyűjtés és brandépítés

Bármiféle stratégiai tervezés kiindulópontja a teljesítmények összemérését lehetővé tévő benchmarking, aminek előfeltétele volt a fürdők forgalmi mutatóinak rendszeres monitorozása. Mivel a KSH-nál a mai napig nem létezik kötelező fürdőadat-szolgáltatás, a szakmai szövetség három éve megkezdte az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtést a legfontosabb mutatók tekintetében (Lásd cikkünket a 8-9. oldalon – a szerk.). Az így nyert adatokat a szövetség lobbianyagába folyamatosan beépítik.
A jövő évtől komoly márkaépítésbe kezdenek, szeretnék elérni, hogy a magyar fürdő, mint önálló termék jelenjen meg a nemzetközi piacon. Az új fürdőbrand a magyar fürdőkultúra hagyományait a modern fizioterápiás, orvosszakmai, technológiai innovációkkal (pl. ionindukciós és lökéshullám-gyógykezelések,) ötvözve a komplex  balneoterápiákat olyan eljárásokkal egészítené ki, melyek korábban csak a kórházi rehabilitáció keretében voltak elérhetők. Emellett visszanyúlnának az ivókúrákhoz is: az ivócsarnokok ismét a társasági élet színterei lehetnének, hozzájárulva egyúttal a fürdővárosok gyógyhelyi arculatának alakításához is.
 A brandépítés első lépésként mindenekelőtt a nagyközönséget megszólító weboldallal jelentkeznek, előreláthatólag januártól. Felépítése olyan lesz, hogy az ott legkülönfélébb bántalmaikra enyhülést keresők a szövetséghez tartozó létesítményekben konkrét kúracsomagok és fürdőajánlatok formájában megoldást találjanak. A későbbiekben a honlapot felruháznák online jegyvásárlásra alkalmas funkcióval is, szakmai oldalain pedig olyan piacteret terveznek létrehozni, mely a különféle közös beszerzésekre, együttműködésekre adna lehetőséget a szövetség tagjainak, javítva a fürdők hatékonyságát. Mindehhez nincs szükség államosításra – szögezi le az ügyvezető elnök –, elegendő csupán az együttműködések széles lehetőségét megteremteni. A fürdőszövetség nagyon komolyan veszi az MT Zrt. marketingtevékenységének tervbe vett online irányvételét: szeretnék ezt az új hullámot meglovagolva csomagjaikat a külpiacokra is eljuttatni.


Új fürdőakkreditáció készül

A sikeres márkaépítés és külpiaci szereplés érdekében szükségesnek látszik egy új akkreditációs rendszer bevezetése is. Az NGM felkérésére elkészítették a védjegyként működő új fürdőminősítő rendszer tervezetét, eszerint minden magyarországi fürdőt a Magyar Fürdőszövetség fog minősíteni. A gyógy-, strand-, wellness-, élményfürdő, illetve uszoda kategóriákban egy–öt csillagra lehet pályázni a lefektetett kritériumok alapján. A várhatóan a jövő év első felében, a jogszabály elfogadása után induló értékelések nagyjából 300 fürdőre, strandra és uszodára, köztük a mintegy 170 gyógy- és élményfürdőre terjednek majd ki.
Marschall Mónika


Fenntartható, ha fenntartható

A válság kezdete óta folyamatos a fürdők összforgalmának bővülése a kapacitások jelentős növekedésének és a minőségi fejlesztéseknek köszönhetően. Bükfürdőn, Hajdúszoboszlón idén eddig több mint 40 százalékos volt a bővülés, és néhány korábban stagnáló fürdő is növekedésnek indult, Mórahalom például 20 százalékkal. A szakember szerint, ha jól szegmentált a szolgáltatás és fenntartható módon építették a létesítményt, megfelelő marketinggel igenis lehet hatékonyan fürdőt működtetni. Azt azonban érdemes lenne a kormányzatnak megfontolnia, hogy a nagyszabású beruházások helyett a munkahelyteremtést támogassa a fürdőszektorban, és a fenntartható működést biztosító fejlesztéseket ösztönözze a pályázati kiírásokkal.