A vidéki légikikötők közül a leglátványosabb előrelépést talán Debrecen tette, ahonnan a Wizz Air teremt 180 fős Airbusokkal menetrend szerinti összeköttetést nyártól London/Lutonba. A június 18-án induló járatok kezdetben hetente háromszor közlekednek, s a várakozáson felüli előzetes foglalások tükrében éves szinten 80 százalékos kihasználtsággal működnek majd. A turisztikai szolgáltatóknak ráadásul jó hír, hogy a jegyek közel 60 százalékát kintről foglalják, ami többletforgalomként jelentkezik a beutaztatásban.
Ezek a fejlemények győzhették meg Közép-Kelet-Európa legnagyobb diszkonttársaságát, mely április 23-án újabb két úti cél, Milánó/Malpensa és a hollandiai Eindhoven beindítását jelentette be a Hajdúság fővárosából, december közepétől heti két járattal.
Az utasszám növekedéséhez a charterforgalom bővülése is hozzájárul. A charteres „recept” (kedvező díjak a túraszervezőknek, s ezáltal az utasoknak, jó megközelíthetőség, ingyenes parkolás) eredményeként a tavalyi néggyel szemben hét légilánc közlekedik változatlan számú desztinációba, de a járatok sűrűbben szállnak fel, és egyes útvonalakon nagyobb kapacitású gépek repülnek. Ezzel és a londoni járat idei mintegy 20 ezer utasával az Airport Debrecen utasforgalma már felette lesz az 50 ezernek, amivel reményeik szerint túl is szárnyalhatják az utolsó „békeév”, 2008 adatait – mondja a légi bázis ügyvezető igazgatója, Meleghegyi Tamás. Jövőre viszont egyedül a Wizz Air-járatok 100 ezres forgalmat hozhatnak a légikikötőnek.
A legfontosabbnak természetesen a menetrend szerinti forgalom további bővülését tartják. Az a cél, hogy Debrecenből – hasonlóan az egész nap jelentős külföldi- és belföldi forgalmat bonyolító, sőt tengerentúli járatokkal is büszkélkedő grazi, linzi vagy genfi reptérhez – minél több úti cél elérhető legyen. Ennek érdekében több légitársasággal folytatnak tárgyalásokat, a hírekben a Lufthansa neve, illetve a desztinációk között egy ázsiai város is szerepelt, ezekről azonban az ügyvezető egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
Adottságaik javítására is koncentrálnak: folyamatosan korszerűsítik az eszközparkot, hogy minél jobb és kényelmesebb kiszolgálást nyújtsanak. Kedvező használati díjakat és gyors, 25-30 perces fordulóidőt biztosítanak. További előnyt jelenthet, hogy nem slot-koordinált repülőtérként működnek.
A cargobázis bővítése hosszú távú stratégiájukkal függ össze. A többlépcsős program első ütemében kialakított car¬go¬csarnokot a közelmúltban adták át. A második ütemben többezer négyzetméternyi korszerű objektummal gazdagodhatnak, melyhez irodaépületek is csatlakoznak. (A későbbiekben ez ad otthont a GAT-terminálnak is.) Folyamatosan dolgoznak az áruszállítást lehetővé tevő logisztikai rendszer kidolgozásán is. Ennek előmozdítására a közelmúltban a fuvarozó cégeknek tartottak workshopot, melyet rendszeresíteni kívánnak.
Az ipari park szomszédságában lévő légikikötő számára ugyanis a logisztikai környezet óriási előnyt jelent. A kiváló közlekedési lehetőségekkel együtt mindez jól megágyaz az árufuvarozásnak: a vasúti csatlakozás bent van a bázis területén, ahonnan a debreceni központi pályaudvar mindössze 2,5 kilométernyi távolságra van, ezáltal a személy- és tehervonatok kijárása is megoldható. Néhány éven belül az autópályával is meglesz a kapcsolat. Ha mindez megvalósul, az árufuvarozás a reptér bevételeinek döntő hányadát adhatja.

Sármellék is felpörög
Míg a kétszázezres gazdasági és kulturális centrum, Debrecen reptere a menetrend szerinti járatok felfutására építi a hosszú távú fenntarthatóságot, a többször üzemeltetőt váltó sármelléki légikikötő jövőjében ? a nyugat-dunántúli termálvárosok légibázisaként – a gyógykúrázókat szállító légiláncok fogadása jelenti az alapot. Nem véletlen, hogy a hévízi önkormányzat egyedüli tulajdonosként komoly anyagi szerepvállalással biztosította, hogy a reptér április közepén – új nevén Hévíz-Balaton Airportként – ismét turistákat fogadhasson (Lásd cikkünket a Turizmus Panoráma áprilisi számának 20. oldalán – a szerk.). A város idén 50 millió forintot különített el működtetésének finanszírozására, a többit az elképzelések szerint regionális összefogással biztosítják, de hosszabb távon számítanak az állam szerepvállalására is.
A hévízi önkormányzat által járatfejlesztési és partnerkoordinációs feladatokkal külsős alpogármesterként megbízott Könnyid László óriási sikerként könyveli el, hogy a Mutsch Ungarn Reisen és a német PA Touristik szervezésében Frankfurt, Düsseldorf mellett idén már Berlinből és Hamburgból is heti rendszerességgel érkeznek a Lufthansa-járatok, s a repülési szezon is négy héttel hosszabb lesz: október vége helyett ugyanis november 10-ig közlekednek majd a charterek. Az immár 126 Lufthansával repült járattal érkezők száma a 10 000 főt is elérheti, ehhez társul még a keletnémet területekről szintén évek óta charterező Salamon Reisen 11 járatból álló légilánca, melyet a Germania Airbus A320-asokkal repül június és szeptember között – mondja Könnyid László. E két járatláncból csak Hévíz 80-100 ezer vendégéjszakát profitál, de jut belőlük a Balatonnak és Zalakarostól Sárvárig a nyugat-magyarországi termálfolyosó többi fürdőhelyének is.
Ez évre további járatindításokra már nem számítanak a Hévíz-Balaton Airportnál, ahol már a következő szezont készítik elő, abban azonban látnak fantáziát, hogy a Mutsch chartereit a téli időszakra is kiterjesszék. A reptér legalábbis felkészült az egész éves üzemre – hangsúlyozza Könnyid László.

A jövő stratégiája Pécs-Pogányban
A Pécs és Pogány határában lévő repülőtér 5 év alatt gyakorlatilag a semmiből vált nyilvános kereskedelmi repülőtérré, aszfalt pályával, fénytechnikával, műszeres megközelítési és leszállító rendszerrel, terminálépülettel és a repülőgépeket kiszolgáló eszközökkel. A jelenlegi infrastruktúra fejlesztése helyett annak minél jobb kihasználását tűztűk célul magunk elé – elemezte helyzetüket Dragovácz Márk ügyvezető igazgató. A könnyű megközelíthetőség az M6-os autópályán, a repülőtéren történő ingyenes parkolás, a gyors check-in egyaránt mellettük szól, a repülőgépeknek gyors fordulóidőt biztosítanak. A nyereséges működésnek nem akadálya a kifutópálya hossza sem, mely a 100 főnél kisebb kapacitású gépek fogadására alkalmas. Jó töltöttséggel, sűrű forgalommal üzemelő kisgépes forgalomban látják a nyereséges működés útját.
Az infrastruktúra minél jobb kihasználását a repülőtér vezetésével együttműködő civil kezdeményezés is támogatja. Vezetőjük, Keszkenyős Imre a közösen kidolgozott stratégiáról elmondta: működésük egyik pillérét a charterek adnák. A légibázisról idén is két chartergép közlekedik, Burgaszba, illetve Zakynthosra a Neckermann szervezésében. A járatok várhatóan kb. 700 nyaralót szállítanak majd a két tengerpartra és vissza. Bár a légikikötőben a számok az elmúlt 3-4 évben némi csökkenést mutatnak, 2011-ben 3500 műveletet és közel 5500 utast regisztráltak, a mérséklődő forgalom ellenére a nettó árbevétel viszont nem változott – mutatott rá Dragovácz Márk ügyvezető.
A beutazó forgalmat egyrészt a prémium kategóriájú vendégeket hozó, 4-10 fős kisgépek kiszolgálásával lendítenék fel. Másrészt harmadik pillérként a menetrend szerinti járatok beindítását szorgalmazzák. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a Croatian Airlines-szal egy, majd két horvát tengerparti város és Pécs közötti járat beindításáról, további elképzelések szerint a baranyai régió utasait ráhordanák a Zágrábból közlekedő járatokra. A német és holland légitársasá­gokkal is kezdeményeznek tárgyalásokat, miközben interkontinentális járatokat működtető európai bázissal is keresik a kapcsolatot. A low-cost járatokat működtető piacba nem kívánnak beszállni, viszont a stratégiájukat figyelembe veszik, így a zéró költség elérését célzó légitársaságoknak a legjobb működési feltételeket tudják kínálni.
A stratégia megvalósításának költségeibe az ígéretek szerint a bázis üzemeltetését az idei évben 89 millió forinttal támogató önkormányzat mellett a Pécsi Tudományegyetem is beszáll. A tét óriási, hiszen az eredmény fényében dönt a városi képviselő-testület a légikikötő további üzemeltetéséről.
Kinőtte magát a péri bázis
Összességében kismértékben csökkent, bizonyos szegmensekben viszont növekedett a győr-péri repülőtér forgalma 2011-ben. A kiszolgált teherszállítógépek száma némiképp csökkent, a 18 ezres utasforgalom viszont rekordot jelent – tájékoztatott a tavalyi év eredményei¬ről Vadász László, a Győr-Pér Airport elnöke. Az örvendetes eredményt zömében az Audi utasai hozták: a tavalyi év elején 6, az év második felében 9, az idén pedig már 13 shuttle-járat szerepel a menetrendben a péri bázis és a németországi Ingolstadt között. Megélénkült az üzleti élet, és ezáltal az általános üzleti forgalom is, sok beszállító keresi a helyét a régióban. Az egyelőre ad hoc jelleggel működő, kisegítő cargoforgalom visszaesése egyszerűen a 2010-es csúcsév utáni visszarendeződést jelenti.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy repülőterünk a megnyitás óta folyamatosan kinövi meglévő kapacitásait, ráadásul – a vidéki légikikötők közül talán egyetlenként – önfenntartóan működik. A továbbfejlődéshez keressük a lehetőséget a kifutópálya meghosszabbítására, emellett a műszerezettség javítását tartjuk célszerűnek. Komolyabb forgalomnövekedésre az utasterminál, az új közúti kapcsolat, valamint néhány egyéb létesítmény kiépítése után lehet számítani, erre azonban pár évet még biztosan várni kell – mondta lapunknak Vadász László.
M. M.–P. T.

Regionális összefogás járatpromócióra
A Wizz Air április 23-i, újabb járatokat bejelentő sajtótájékoztatóján Kósa Lajos debreceni polgármester elmondta: a járatnyitásokat kísérő desztinációs marketinget komoly regionális összefogás teszi lehetővé. Ebben együttműködési megállapodások révén Debrecenen, illetve a debreceni vállalkozásokon, intézményeken kívül beszálltak Eger, Mád, Miskolc és Balmazújváros, illetve e települések turisztikai vállalkozásai is. Az így összeállt marketingbüdzséből a következő három évben évi százezer euróért kötöttek le promóciós felületeket a 100 milliós látogatottságú wizzair.com oldalon.
Eger, Mád borkóstolós csomagokkal, Balmazújváros, Miskolc wellnessajánlatokkal célozza meg a brit turistákat, Debrecen városa a rendezvényeit promotálja, egészségturiszikai szolgáltatói és szálláshelyei a brit fogászati turistákra fókuszálnak.
A járatok marketingjét egyelőre régiós összefogással biztosítják. A Magyar Turizmus Zrt. légimarketing-alapját eddig nem vették igénybe, ám az erre irányuló tárgyalásokat tervezik – tette hozzá Kósa Lajos –, ugyanis a londoni járat foglalásai azt mutatják, hogy a Wizz Air-járatokból a beutazó turizmus komolyan profitálhat.
A légihíd beindulásáig sem ülnek ölbe tett kézzel. A londoni járatra alapozva a régió egészségturisztikai szolgáltatásaival új piaci szegmenseket céloznak meg. Debreceni fogászatok összefogásával például nyár elején megnyílik egy teljes diagnosztikát lehetővé tévő rendelő Londonban, ennek teljes személyzetét hazai szakemberek biztosítják és finanszírozzák. A fogászati turisták elérésére már felvették a kapcsolatot a professzionális brit betegközvetítő vállalkozásokkal. Kósa szerint a magas minőségű és kedvező árú magyar egészségturisztikai/fogászati szolgáltatások iránt hasonló keresletre lehet számítani a most bejelentett új Wizz Air-célállomásokról is.

Low-costokra várva
Könnyid László a Hévíz-Balaton Airport működésének anyagi alapjait, amennyiben a tervezett regionális összefogás is megvalósul, ez évre biztosítottnak látja, hosszú távon Hévíz potenciális piacai szempontjából releváns három városból heti három – low-cost – járattal már nemcsak elégedett lenne, de állítása szerint, amennyiben ezek load factora 70 százalék felett alakul, az már fenntarthatóvá teszi a reptér működtetését regionális anyagi összefogás nélkül is. Ilyen kívánatos célpont lehetne Brüsszel/Charlerois, Milánó/Malpensa, Svájc és Skandinávia. Már keresik a lehetőséget erre egy low-cost légitársasággal. E szempontból is ígéretes, hogy egy norvég tour operator egy eseti, 150 személyes charterrel hoz potenciális kúravendégeket és fogászati turistákat, akikkel pünkösdkor teszteli majd a hévízi piacot. A hévízi gyógyszállodák régi álma válhatna valóra, ha skandináv desztinációban megvethetnék a lábukat a gyógy- és fogászati turizmusra alapozva. Tökéletes lenne egy skandináv légihíd amiatt is, mert ezzel Hévíz mindkét terméke, a gyógyturizmus és a wellness is ígéretes piacra találna: kúrázók jöhetnének a charterekkel a wellnessezők pedig a low-cost gépekkel. Hosszabb távon a cargoforgalom élénkülését és hagyományos légitársaságok megjelenését is várják.

Vidékiek hátrányos helyzetben
Nincs olyan ország, amelyiknek a légi piaca ennyire központosított lenne, mint Magyarországnak – jellemezte egy mondattal a hazai légiforgalom helyzetét a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, Vadász László. A vidéki bázisok kibontakozását a jogszabályi környezet és a magas, sok esetben diszkriminatív költségek is akadályozzák. Az egyébként is forráshiányos régiós bázisoknak ugyanis magasabb működési költséggel kell megküzdeniük. Példákat említve megjegyezte: Ferihegyen a tűzoltóság az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába tartozik, vidéken saját eszközparkot és embereket kell fenntartani. Debrecent és Sármelléket kivéve a vidéki repülőtereknek azért is fizetniük kell, hogy határátkelőhelyként működhessenek.
Holott, ha csak Győr és az Audi példáját nézzük, jól látható, hogy a rugalmas kiszolgálást biztosító, valóban karnyújtásnyira lévő repülőtér megléte elengedhetetlen. A kibontakozást az is hátráltatja, hogy a kereskedelmi repülés csak nemzetközi viszonylatban élvez adómentességet, hazai viszonylatban viszont nem, így a kerozinár belföldi forgalomban – a jövedéki adó és az áfa miatt – több mint kétszer annyiba kerül. A problémákat tavaly a légügyi stratégiában nevesítették (Lásd cikkünket a Turizmus Panoráma szeptemberi számában – a Szerk.), azóta azonban nem történt érdemi változás, ami azért is érthetetlen, mert a belföldi légi közlekedés beindulása az egész belső gazdaság motorjaként működhet – mutat rá a szakember.