A magyarországi idegenforgalmi beruházásokat elősegítő 300 millió dolláros osztrák hitelprogramból 41 millió dollárt költött a magyar állam a Forum Hotel megépítésére, amelynek terveit Finta József készítette.  A minőség, modernitás, kreativitás hármas kulcsszava jellemezte a fórumos időket – idézte fel Niklai Ákos, a szállodát tíz évig irányító első vezérigazgató. Jobb és más szeretett volna lenni ez a szálloda a többinél, újdonságai közé tartozott a fronton elhelyezett uszoda, a Bécsi Kávéház, a salátabár, a hosszú nyitva tartással  (reggel 7-től este 11-ig) dolgozó étterem, az élő zongoramuzsika a hallban – mindezt a háttérben folyó csapatmunka. A kezdetektől gazdasági szemléletű üzemeltetés és a személyzeti politika olyan sikerre vitte, hogy a Forum már a megnyitását követő harmadik évtől nyereséges volt, holott az új házak általában csak az ötödik-hatodik évtől hoztak hasznot. Niklai Ákos a nyitáskori árakról elmondta, úgy gondolták, hogy nagyon drága a szolgáltatásuk: a kétágyas szobáért 60-80 dollárt kellett fizetni, a gulyásleves 55, a borjúérem 200 forint került. A szállodában megforduló vendégek ugyanakkor gyakran megjegyezték, hogy a négycsillagos minősítés ellenére a Forum a szolgáltatások színvonalában vetekszik a nemzetközi luxusszállodákkal is.

Az ötödik csillagot 1997-ben kapta meg az akkor 16 éves szálloda, amikor a japán érdekeltségű Inter-Continental szállodalánc 7,5 milliárd forintért megvásárolta. Azóta jelentős változások történtek: az 1998 és 2000 között lezajlott átfogó felújítás részeként új rendezvényszintet alakítottak ki és megépült a 680 négyzetméteres bálterem; 2008 és 2009 között újabb felújítást végeztek az összes szobában. A szolgáltatásokat 500 négyzetméteres spa részleg (szaunával, gőzfürdővel és masszázshelyiségekkel), valamint 12 különterem egészíti ki, így a hotel akár 850 fős konferenciákat is képes fogadni.
A 2008-09-es gazdasági válság sem rendítette meg a szállodát: nem bocsátottak el alkalmazottakat, hanem emelték a fizetéseket, sőt 13. havi fizetés is adtak, valamint növelni tudták piaci részesedésüket 3 százalékkal, a versenytársak előtt maradva – hangsúlyozta  Mathieu van Alphen, a jelenlegi vezérigazgató. A vállalati társadalmi felelősség iránti elkötelezettség jegyében pedig a hotel energiafelhasználását két év alatt 10 százalékkal csökkentették.
Az igazgató elmondta: mostanra a foglaltságot sikerült a krízis előtti szintre visszavinni, ez 74 százalékos éves töltést jelent, a nyomott átlagár feltornászása azonban a mai napig kihívás. A bevételek 40 százaléka az üzleti, 30 százaléka a szabadidős turizmusból, 30 százaléka pedig a rendezvényekből és konferenciákból származik.

A konferenciaszintet érintő felújítás a következő próbatétel, amely december 10-én kezdődik és közel egy hónapig tart majd. Jövőre a lecserélik a légkondicionáló berendezéseket, ezt követően pedig a lobbi teljes rekonstrukciója, a főbejárat kiszélesítése, a homlokzat megvilágítása és egy új food & beverage koncepció bevezetése van tervbe véve. 

Az InterContinental sikerének egyik titka az összeszokott, képzett csapat – emelte ki az igazgató –, a munkatársak átlagéletkora 35 év, de a 220 dolgozóból mintegy 15-en a kezdetektől itt dolgoznak. Szavait alátámasztja az egyik közelmúltban elnyert díj is: a Világgazdaság–Aon Hewitt 2011-es „Legjobb munkahely” felmérésében az InterContinental Budapest a harmadik helyen végzett a 250 fő alatti vállalatok mezőnyében. Nem kisebb dicsőség, hogy a világszerte 4,5 millió emberhez eljutó Travel+Leisure magazin olvasói 2011 januárjában beválasztották a világ legjobb 500 szállodája közé.