Többek között azokra a kérdésekre keresték a választ az intézetigazgatókkal együtt, hogyan alakíthatja a magyar konyha és gasztronómia a pozitív országképet.
Egyöntetűen az volt a vélemény, hogy a modern magyar konyhát kell bemutatni, mert olyan, hogy magyar konyha valójában nincs, mert a honfoglaló magyarok étkeit még a régészek segítségével sem tudták kinyomozni, bár találtak 5-6 ezer éves gulyásüstöket, meg hajdina maradványokat. Leginkább az Osztrák-Magyar Monarchia konyhája, amely 13 nemzetiség étkeiből állt, kísérhető nyomon a mai étrendben is.
Mautner Zsófia gasztroblogger kifejtette, hogy helyi együttműködésben, a helyi elvárásokhoz igazodva lehet eredményeket elérni, példaként fölhozta New Yorkot, ahol nagyon népszerűek a főzőiskolák. A hagyományos magyar ízeket megújító séf bevonásával és egy főzőiskolával együttműködve lehetne eredményt elérni, de hatásos a gasztronómiát egyéb művészeti ágak bevonásával - mint a film vagy a képzőművészet - bemutatni.
Can Togay János, a Berlini Collegium Hungaricum igazgatója szerint ugyanúgy, ahogy a képzőművészet támogatásához, központi akarat és anyagi segítség kell a magyar konyha bemutatásához.
A délelőtt tartott igazgatói értekezleten részt vettek a Közigazgatási és Igazságügyi-, a Nemzeti Erőforrás- és a Külügyminisztérium vezetői.
Szó volt arról is, hogy Magyarországot díszvendégnek hívták meg 2013-ban a világ egyik legnagyobb folklór bemutatójára, a Smithsonian Folklife népművészeti és hagyományőrző nemzetközi fesztiválra Washingtonba. Az eseményt 1967 óta minden évben nagy érdeklődés mellett rendezik meg és ennek jegyében készül Magyarország is a bemutatkozásra - hangsúlyozta Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója.