Az elnök emlékeztetett, hogy a légitársaság leállása után egy héttel, a MUISZ beutaztató tagjai körében készített felmérésükből kiderült, a leállás mintegy 10 ezer vendégéjszaka és csaknem 200 millió forint azonnali forgalomkiesést okozott.
Molnár Gabriella szerint fel sem mérhető azonban az a kár, ami abból ered, hogy bizonyos viszonylatok megszűnése, kapacitások csökkenése miatt lesznek olyan területek, amelyekről nehezebb lesz Budapestre jönni. Biztosan várható a minőségi turizmus csökkenése - tette hozzá.
A légitársaság leállása mintegy 25 kiutaztató irodát érintett azonnal, a kár szintén 100 milliós nagyságrendű. Itt az esetek többségében a csoportos foglalásokra kifizetett előlegek vesztek el. Az elnök szerint az a kérdés, hogy az irodák meg tudják-e valósítani az eredeti elképzelés szerint a csoportos utakat, más légitársasággal, esetleg kicsit más időpontban, változatlan áron.
Molnár Gabriella úgy fogalmazott: a nyári charterjáratokat nem érinti a leállás, mivel a Malévval a tárgyalások még csak akkor kezdődtek el, konkrét megállapodások még nem születtek.

Az elnök közölte, az Európai Unióban napirenden van a légitársaságok esetleges kötelező vagyoni biztosítékának bevezetése. Hozzátette, hogy az elmúlt 2-3 évben több nagy légitársaság is csődbe ment, utasok tízezrei és irodák ezrei maradtak kárpótlás nélkül. Egyelőre azonban nincs konkrét megoldás a problémára.
A MUISZ elnöke úgy látja, az elkészült turizmus törvénytervezet általában tisztázza a fogalmakat, de véleményük szerint túl laza, nem rendezi kellő részletességgel a turizmus irányításának szervezeti felépítését, az önkormányzatok és a vállalkozások összefogásán alapuló turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek további finanszírozásának kérdését, nem rögzíti számszerűen azt, hogy a befolyó idegenforgalmi adóhoz az állam mennyit köteles hozzátenni és az idegenforgalmi adó mire fordítható. Ugyanakkor örvendetes, hogy a konferenciaszervezést is az engedélyköteles tevékenységek közé sorolja és jó, hogy a jogalkotó nagyobb figyelmet szentel a jogosulatlan, tevékenységek (fekete utazásszervezés) elleni fellépésnek - közölte az elnök.
Szerinte feltétlenül szükséges az utazásszervezői tevékenység három teljesen elkülönült ágát megbontani: beutaztatás, kiutaztatás és belföldi utaztatás tevékenységre. A szakmai szervezet szerint a beutaztatókat meg kell tartani a vagyoni biztosítékra nem kötelezett körben, mivel esetükben a külföldi küldő partneriroda saját országa szerinti garanciái védik az utazót, akivel a magyar iroda nincs is közvetlen kapcsolatban.

A turizmusról és a vendéglátásról szóló törvényt várhatóan még az idén az első félévben megtárgyalja és elfogadja a parlament. A törvény keretszabályozás lesz, és elfogadás esetén 2013. január elsejétől lép hatályba.