A kötelezettségszegési eljárás államtitkár által beharangozott elindítása nem meglepetés, a sajtóban már korábban is olvasható volt, hogy a Szép-kártya – és a magyar cafeteria-rendszer másik új eleme, az Erzsébet-utalvány is – kiütheti a biztosítékot Brüsszelben.
Az MTI híre szerint az államtitkár úgy értékelte a dolgot, hogy „ez inkább dicséret számunkra”, ugyanis az volt a cél, hogy a szolgáltatók számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék, és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer. Elismerte, hogy nem volt viták nélküli a rendszer elindítása, de már több mint 500 ezer munkavállaló igényelte a kártyát, ami szerinte „minden várakozást meghaladó mértékű”.
A Bizottság korábbi, pilot-eljárásban megfogalmazott kifogásai szerint a kártyákról szóló szabályok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A két legfontosabb kifogás: a Szép-kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok itteni fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie.

Az NGM akkori, még az unió úgynevezett pilot-eljárásával kapcsolatos álláspontja szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat „nem tartjuk megalapozottnak”, mégis: „általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására”. Viszont továbbra is elvárják, hogy csak olyan cég lehessen kártyakibocsátó, amely a PSZÁF felügyelete alá tartozik – ilyen lehet például az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a biztosítók vagy a befektetési közvetítő –, habár, mint az Index megírta, a kártyák védelmi rendszere így is igencsak gyenge.

Nem lenne meglepetés, ha hamarosan az Erzsébet-utalvány miatt is kötelezettségszegési eljárás indulna, miután arról ennek az áprilisi kormányelőterjesztésnek a tanulsága szerint még keményebb volt Brüsszel véleménye. A Bizottság álláspontja az, hogy az utalvánnyal kapcsolatos „szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg”, emellett a kibocsátó üdülési alapítvány „szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet”, illetve „kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít”. A Bizottság szerint „a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan”. A magyar álláspont szerint viszont az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül „az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások – például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét”. (INDEX/MTI)