A pincétől a padlásig bejártuk a körülrajongott díva villáját, akinek tragikus vég jutott

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2024. április 17. 05:42

A két világháború közötti színházi élet állócsillaga volt Bajor Gizi, aki ezúttal háziasszony szerepében ismerhető meg a korábban általa lakott elegáns villa – ma a nevét viselő színészmúzeum – esti elemlámpás sétáján. Legközelebb április 19-én lehet csatlakozni a programhoz.

Milyen volt Bajor Gizi a mindennapokban? Hogyan látták őt a barátai, pályatársai, a korabeli sajtó, a művészvilág és a közönség? Milyen kivételezett élet jutott a körülrajongott dívának? Ez mind kiderült azon az esti villasétán, amelyen a színháztörténeti múzeum meghívására vettek részt a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) tagjai és lapunk munkatársa.

Bajor Gizi, közel négy évtizeden át a Blaha Lujza téri hajdani Nemzeti Színház vezető színművésze, 1933-ban költözött be a XII. kerület akkor még városszéli villájába Germán Tibor fül-orr-gégésszel, aki az orvosából lett a harmadik férje. A közel ezer négyzetméteres épület két középső szintje ma múzeum, de ezen a sétán a résztvevők bejárhatják mind a négy szintet, az alagsortól a tetőtérig, felfedezve a ház titkokkal teli tereit. Ostromnaplókból, egykori szemtanúk visszaemlékezéseiből, naplóbejegyzésekből, személyes levelekből olvasnak fel a múzeum munkatársai a zseblámpás villasétán.

A művésznő egykori otthonában zseblámpás sétára indulhatunk

Fotó: turizmus.com

Hogy társadalmilag milyen magas státuszt uralt Bajor Gizi és ez milyen megkülönböztetett figyelemmel párosult, kiderül például abból a levélrészletből, amelyben a főváros korabeli közlekedési vállalatának vezérigazgatója arról értesíti a nagyságos színésznőt, hogy méltányolva a kérését, módosítják a háza előtt elhaladó és a pihenését zavaró autóbusz útvonalát. Bajor Gizit nemcsak kivételes tehetséggel áldotta meg a sors, de különleges bátorsággal, karakánsággal is, amit az ostrom alatt tanúsított. Több hétig adott menedéket például a családi barátnak számító Nagyajtai Teréz és a Diósy Antal színész-festő házaspárnak, de Tamási Áron író is itt vészelte át az ostrom időszakát, aki naplóban is megörökítette az itt töltött napokat. Ebből a túra során több részletet, bejegyzést is felolvasnak, melyek az interneten is fellelhetők Nehéz napok tündére címmel.

A zseblámpás túrán Bajor Gizi színpadon kívüli életéről mesélnek

Fotó: Kovács Éva

Bár Bajon Gizi filmben is szerepelt, az ő igazi karizmája a színpadon jött át. Nem forgatott sok filmet, a villa házimozijában azonban levetítenek egy részletet a Két fogoly-ból, amelyben Jávor Pál volt a partnere.

Kultuszát jól szimbolizálja az is, hogy kabalának számított egy-egy levetett ruhadarabjának viselete, mintha ezzel Bajor zsenialitását is magukra aggatták volna a pályatárs színésznők, még ha egyedi testalkata, méretei miatt át is kellett szabni az általa hordott ruhákat. Bajor Gizi a színpadon nagy színésznő, otthon elkényeztetett feleség és társasági dáma, akinek szalonja a két világháború között a fővárosi művészvilág kedvelt találkozóhelye volt Galsai Pongrác életregényt írt róla, hogy bemutassa ezt a kivételes művészt, aki a színpadon és az életben is nagy szerepeket játszott.

A látogató a régi Nemzeti Színház makettjét is megnézheti, ahol Bajor Gizi játszott

Fotó: Kovács Éva

A séta során a művésznő élénk szerelmi életébe is bepillanthatunk. Három házassága közül a Germán Tiborral kötött hozta el számára a békés polgári megnyugvást a bohém művészvilág után. A férje hozzá írt levelei mély imádatról árulkodnak. A túra abban a tetőtéri manzárdszobában végződik, ahol Bajor zsidó származású férjét bújtatta a háborús ostrom idején. Leleménye és komédiás hajlama a vészhelyzetben is megmutatkozott, a villaséta során elmesélik, milyen álcázással hitette el a környezetével, hogy a férjét munkaszolgálatra vitték.

A háború utáni politikai viszonyok megváltozásával a polgári származású Bajor az új rezsim számára már nem volt annyira kedves. Ő mégis Magyarországon maradt. A felolvasott írások szerint kétszer is cáfolta a disszidálássáról szárnyra kapott pletykákat, ugyanakkor elegáns válasszal hárította el Gobbi Hilda felkérését, aki a kommunista hatalomátvétel után be akarta vonni a színházi élet átalakításába.

Nem tudni, hogy Bajoréknak mi lett volna a sorsuk. Germán, aki továbbra is kezelte a felesége fülbetegségét, 1951. február 12-én végzetes lépésre szánta el magát. A szokásos B vitamin injekció helyett halálos adag morfiumot adott be Bajor Gizinek, majd magával is végzett. Nem lehet elvetni a politikai szálat sem, de ami tény: Germánnál a boncolás előrehaladott agykéregsorvadást állapított meg, és azt képzelte, hogy imádott feleségének agydaganata van, akit a gyilkossággal meg akart menteni a szenvedéstől. Szerelmük így nagyon különös és tragikus véget ért.

A múzeum időszaki kiállítása Petői korának magyar nyelvű színjátszását mutatja be

Fotó: turizmus.com

Idő előtt hunyt ki a magyar színjátszás két világháború közti állócsillaga, de emlékét irodalmi alkotások, levelezések és rengeteg fénykép őrzi egykori otthonában. A Bajor Gizi Színészmúzeum Pincétől a padlásig című, 120 perces villasétáját idén tavasszal még kétszer, április 19-én és május 31-én indítják el, este 19 órai kezdéssel. A programra a szebenyi.agnes@oszmi.hu címen lehet regisztrálni. Ősszel folytatódnak a villaséták.

Az állandó színháztörténeti kiállítások mellett a villában 2024 végéig még megtekinthető a Magyar nyelvű színjátszás Petőfi korában 1823–1849 című időszaki tárlat is.

(Borítókép: Kovács Éva)