Személyes holokauszt-emlékeket bemutató grafikákból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában

Nyolcvan évvel ezelőtt zajlott a magyar történelem egyik legtragikusabb és legszégyenteljesebb időszaka, kedden lesz nyolcvan éve, hogy felállították az első gettót Magyarországon – hangsúlyozta Baán László, Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a kiállítás hétfői sajtóeseményén.

A kerek évforduló alkalmából kiállítással hajtanak főt az áldozatok előtt a szemtanú művészek tanúságtételével. A tárlaton főként túlélők rajzaival találkozhat a közönség – mondta el Baán László.

A július 21-ig nyitva tartó kiállítás mintegy 30 művész, köztük Kádár Béla, Bálint Endre és Gedő Ilka rajzsorozatait mutatja be, olyan egyedi és sokszorosított grafikai albumokat, amelyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában.

A holokauszt emlékezetét bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A kiállítás a szemtanúk emlékezetét mutatja be, a művek nagy része 1944 és 1947 között készült – hangsúlyozta Farkas Zsófia, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár művészettörténésze, a kiállítás kurátora a hétfői sajtóbejáráson.

A kiállításon is látható rajzokat sokszorosított grafikai albumokban terjesztették az alkotók, akik dokumentálni akarták a történteket – tette hozzá a kurátor.

A felszabadulást követően több rajz is szerepelt kiállításokon, de ezután ezek a művek a feledés homályába merültek, sok évtizedig nem voltak láthatók. Az elmúlt években azonban a holokausztkutatásban végbement paradigmaváltás következtében kiderült, hogy a háború utáni korai szakaszban 1945-ben és 1946-ban sok visszaemlékezés született írók tollából és képzőművészektől is – hangsúlyozta Farkas Zsófia.