Árpád-kori monostor alá fúrták a 200 éves borospincét, ahol most kiállítást nyílt

A Magyar Kastélyprogram Nkft. által rendezett, új állandó tárlat modern arculattal és grafikával, a legújabb kutatások eredményeit bemutató installációkkal és multimédiás-interaktív elemekkel gazdagodott.

A kiállításnak helyet adó, 1810–12-ben épített Wenckheim-pincét azon domb alá fúrták be, amelyen a Csolt nemzetség által az Árpád-korban emelt monostor romjai állnak.

A Wenckheim-pince teljes műemléki felújítást kapott

Fotó: Magyar Kastélyprogram Nkft.

A kiállítótérbe lépve érzékelheti a látogató a 19. század elején épült borospince hangulatát, amelyet a berendezéssel, és főképp az új világítási rendszerrel fokoztak. A tárlókban kerültek elhelyezésre a Mágori-halom és a Csolt-monostor restaurált régészeti leletei, és az azokat értelmező, azoknak kontextust adó tablók és grafikák. A kiállításba érkezők a Mágori-halom kialakulásának történetét követően megismerkedhetnek az újkőkori tárgyleletek között csonteszközökkel, kőeszközökkel, a mindennapi élet tárgyaival, illetve temetkezési mellékletekkel. Tovább haladva megtekinthetik a rézkor és a bronzkor tárgyi leleteit, majd a középkori leleteket, amelyek a több periódusban megépült monostor épületeiből kerültek elő, és amelyek festett, faragott és vésett kőmaradványokat, valamint a monostor életét illusztráló használati tárgyakat foglalnak magukba.

A gazdag tárgyanyagot két animációs film viszi közelebb a kiállítást megtekintő közönséghez, minden generáció számára élményszerűen bemutatva a múlt évszázadait. Az egyik a Mágori-domb történetét bemutató, „képregényes” stílusú animációs kisfilm, a másik a Csolt-monostor építéstörténetét és az ott folyó életet 3D-s modellek segítségével a látogatók elé táró animáció. Egy érintőképernyős installáció segítségével tucatnyi, a kiállításban, illetve a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban található, Mágorról előkerült lelet vehető górcső alá. Ezen rövid ismertetők és körbeforgatható modellek segítségével vehetők szemügyre a tárgyak apró részletei minden oldalról, így például egy 10–11. századból származó ékköves fülbevaló is, amelyet feltehetően az alapító Csolt nemzetség egyik női tagja viselhetett.

A 19. század elején épült borospince hangulatát új világítási rendszer segítségével fokozták

Fotó: Magyar Kastélyprogram Nkft.

A pince végfalán elhelyezett látványos, a középkori faragott köveket, töredékeket értelmező installációk a legfrissebb kutatásoknak megfelelően mutatják be az egykor a dombon magasodó templom és monostor épületrészeit. A kőtöredékek hiányzó részeinek eredeti helyét és pozícióját grafikai eszközökkel jeleníti meg az installáció, így teljes képet kaphatunk a maradványok középkori építészeti szerepéről.

A kiállítás megújítása mellett több kültéri táblát is kihelyeztek Vésztő–Mágoron, és a fejlesztés részeként készült egy Guide Applikáció is, Múlt Point Guide néven, amelynek segítségével Vésztő település és Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely nevezetességei, többek között a tavaly átadott – a Kós Károly vonzásában című kiállításnak is otthont adó – Bagolyvár ismerhetők meg. Az elkészült fejlesztéscsomag így nemcsak a Wenckheim-pince és Csolt-monostor, de a teljes történelmi emlékhely és maga Vésztő város egyedi értékeinek kiemelését és interaktív felfedezését segíti.