Katalán festő képeivel invitálják a turistákat a Balatonra

Erre próbálta felhívni a figyelmet Balatonfüred is. A helyi múzeum egy napra Budapesten, a Deák-téren állította ki azt a festményt, amelyet eddig csak szigorúan őrzött kiállítótermekben láthattunk.ú

Cserép László, Balatonfüred Város önkormányzatának művelődési osztályvezetője egy eredeti Miró képpel indult útnak, hogy így is bizonyítsa, a Balaton több mint a lángos, a fagyi és a bor. Az osztályvezető, aki egyben a Füredkult Nonprofit Kft. vezetője is, hozzátette, a kép, amely eddig csak szigorúan őrzött múzeumokban volt látható,  a tulajdonosok engedélyével, járta  meg a Deák teret.

Mint mondta: sokak vágya, hogy eljussanak egy francia, olasz, vagy spanyol múzeumba, hogy megnézzék a világhíres művészek alkotásait. Egy-egy kiállítás erejéig azonban már itthon is elérhetőek ezeknek a festőknek, szobrászoknak a munkái. A füredi Vaszary Villa most záró kiállításán például ott volt a Pestre hozott Miró kép is.

Cserép László szerint: Az ma mindenkinek természetes, hogy Budapestre, jórészt kulturális céllal látogatnak a külföldi turisták. A  Duna-part látképe, a Budai Várnegyed a világörökség részei, de a városban .több mint 200 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel) is található.

Az azonban még a magyarok számára is kevésbé ismert, hogy a Balaton is kínál ilyen lehetőségeket. Jó példa erre Füred, ahol hamarosan a híres magyar fotós Robert Capa, és  a szintén világhírű reneszánsz művész, Dürer munkáit is láthatjuk.

A szakember hozzátette: a kulturális turizmus erősödését több kutatás is megerősíti: A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) elemzései rámutatnak arra, hogy az elmúlt két évtizedben a kulturális turizmus egyértelmű megatrendként jelenik meg a világ turisztikai piacán.  Az UNWTO becslései szerint a nemzetközi turizmus bevételeinek 40 százaléka a kulturális turizmusnak köszönhető. A gazdasági hozadék mellett a kulturális turizmusnak óriási szerepe van a a szellemi örökség védelmében, és a közösségi összetartozás erősítésében. A szervezet szerint az is kimutatható, hogy a turisták egyre inkább elfordulnak a passzív vízparti pihenéstől. Éppen ezért a jövőben a hazai turizmus piacán is azok a települések lehetnek sikeresek, amelyek intellektuális élményeket is kínálnak.

Hasonlóan vélekedik egyébként  a Magyar Fürdőszövetség ügyvezetőelnöke Vancsura Miklós is, aki szerint a művészetek mellett, önmagában a  magyar fürdőkultúra is vonzerő lehet, nem csak a Balatonon, hanem a hazai fürdővárosban is.  Ezért is szervezi meg a szövetség minden év őszén a Magyar Fürdőkultúra Napját, amelynek célja a magyarországi több ezer éves fürdőkultúra gyökereinek és értékeinek megismertetése.

A szövetség a fürdőkultúra népszerűsítésének érdekében oktatási anyagokat is készített, amelyeket az általános- és középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben is használnak majd. Az előadások anyaga illeszkedik a diákok életkorához, ismeretanyagához, az iskolai tantervben elsajátított ismeretanyaghoz egyaránt.

A mellékelt képen, Horváth Gergő, Dani Barbara, (Turizmus Zrt.) Hoffmann

Henrik (Balatoni Regionális TDM Szövetség) és Cserép László (Füredkult

Nonprofit Kft.) látható.