A turisztikai vállalkozásoknak is digitális alapokra kell átállni

Szerző: Németh Andrea

Forrás: Turizmus Panoráma

 2015. október 12. 15:38

Jövőkutatók szerint 2014 és 2021 között akkora lesz a technológiai fejlődés, mint a teljes 20. században – vajon hogyan tud erre a turizmus felkészülni? A Google magyar szakembere szerint csak az tud hosszabb távon sikeres maradni, aki képes teljesen átállni digitális alapokra.

A Google magyarországi marketingvezetője, Szelei Szabolcs egy teljesen digitális alapokon működő, egymással is kommunikáló okoseszközöket használó jövőt vázol fel, amelyben ugyan az ember irányít, ám fontos, hogy ezt kellő tudatossággal tegye.

 

– Ebben a robbanásszerűen digitalizálódó világban mi jelenti a legnagyobb kihívást a turisztikai ipar számára?

– Talán az állandó változáshoz való alkalmazkodás. Csak az tud hosszabb távon sikeres maradni, aki képes teljesen átállni digitális alapokra. Hogy konkrétan milyen új technológia forgatja majd fel fenekestül a világot, még nem tudni, viszont biztos, hogy lesz ilyen, ha csak azt nézzük, hogy a következő hét év annyi változást hoz majd, mint amennyi 2000 óta történt. Jövőkutatók szerint 2000-től 2014-ig annyi változás volt, mint a teljes XX. században, 2014 és 2021 között pedig „lezajlik még egy XX. század". Felfoghatatlan, hogy a XXI. század ezerszeres(!) technológiai fejlődést hoz az előző évszázadhoz képest.

Az exponenciális növekedés is biztosan megmarad, mivel egyszerre 7 milliárd ember kapcsolódik majd be a globális vérkeringésbe és oszt meg adatokat.

Az online eszközök jelentősége nyilvánvaló, elég arra gondolni, hogy a Booking.com profitja százszorosa a világ negyedik legnagyobb szállodavállalatáénak (AccorHotels), nem beszélve olyan, a piacot formáló hirtelen jött kihívásokról, mint az Uber vagy az Airbnb.

Sok futurisztikusnak tűnő ötlettel kísérleteznek. Amerikában például már csak légügyi szabályozásokra vár a drónokkal történő házhozszállítás, munkába állt az első robotséf, kísérleteznek robotpincérekkel, a teljesen automatizált check-in sem ördögtől való, és mindenféle testen hordható okoseszköz elérhető, az okosórától az okosszemüvegig. Aztán az idő majd eldönti, melyeknek van létjogosultsága ezek közül.

Az online megoldások is változnak, fontos hír például, hogy nemrég a 600 ezer alkalmazottal a vállalati szektorban a világ negyedik legnagyobb foglalkoztatójának számító Group 4 Securitas is átállt a Google Apps szolgáltatásaira és felhőben tárol mindent. Ott dolgoznak és osztják meg a dokumentumokat egymással, nem kell semmit küldözgetni, a módszer növeli az együttműködési hajlandóságot is.

 

– A turisztikai szereplőket két aspektusból is érinti ez az online forradalom: az egyik a saját megjelenésük, marketingjük és értékesítésük, a másik pedig a vendégek elvárásainak való megfelelés. Egy jól kitalált stratégia eredményezhet versenyelőnyt?

– Mindenképpen. Sokan használják az online eszközöket, de van még hova fejlődni. Például – bár erre nincs pontos adat, de becslések szerint – a hazai weboldalaknak még mindig csak hozzávetőlegesen 2 százaléka mobilra optimalizált, miközben a webes forgalom közel egyharmada (globálisan több mint 50 százaléka) mobilról érkezik.

Kutatások szerint a magyarországi internetezők 90 százaléka online is keres szállodát, mielőtt foglalna valahova, minden második pedig kizárólag az internethez fordul ilyenkor, offline nem is keres. Tízből nyolcan online vagy e-mailben foglalják le hotelszobájukat.

Aki komolyan kezd foglalkozni ezekkel az eszközökkel, profi tanácsadó bevonásával, garantáltan jelentős bővülést könyvelhet el, amire rengeteg jó példa létezik, az autósiskolától a lovas tanyáig.

Ráadásul milliónyi ingyenes megoldás van, amelyek csupán állandó odafigyelést igényelnek. Gondolkozzunk a turista fejével! Amikor keresgél, biztosan használja a térképet, hogy lássa, hol fekszik a hotel, felmegy a Street View-ra megnézni, milyen a szálloda és a környéke, elolvassa az értékeléseket.

Releváns üzenettel és releváns pillanatban kell megtalálni a fogyasztót. Igen ám, de régebben voltak jól beazonosítható releváns pillanatok, ma viszont nagyon sok olyan mikropillanat van, amikor a potenciális vendég kapcsolatba kerülhet velünk, akkor is, amikor például nem is ezzel a céllal nyomogatja az okostelefonját a trolin. Ezért sokkal intenzívebb jelenlétre és precíz, de kreatív célzásra van szükség. Ezzel ki lehet tűnni.

De azzal is kitűnhetünk, ha maximálisan kielégítjük a vendég digitális igényeit. Egy hoteltől ugyebár azt várja el a vendég, hogy nagyobb kényelemben legyen része, mint otthon. Ma ez nemcsak a matrac vastagságára vagy a fürdőszobai bekészítésre értendő, hanem a digitális szolgáltatásokra is. Alapelvárás a jó wifi, de a még jobb vendégélmény érdekében gondolkodhatnának a hotelek online be- és kijelentkezésen, virtuális concierge szolgáltatáson, mondjuk a televíziós rendszeren keresztül, esetleg tehetnének tabletet minden szobába, rajta egy saját szállodai alkalmazással, amin rendelni és foglalni lehet. Meggyőződésem, hogy ezek potenciális bevételnövelő eszközök is.

 

– De nem lesz ettől személytelenebb a szolgáltatás?

– Szerintem pont azokat a tevékenységeket váltja ki a technológia, amelyeket az emberek is akarnak, hogy kiváltson. Én például százszor szívesebben használnám az online check-in-t, mint hogy sorban álljak. Az információkat sem a recepcióstól, hanem kényelmesen a szobámban böngészném át. A személyzet ideje és energiája pedig felszabadulna, amit arra fordíthatna, hogy a személyes kapcsolatot igénylő területeken még jobban teljesítsen.

 

– Ha már eszközök: hogyan látja a közösségi média jövőjét? Sokszor temették már...

– Nem tudom értelmezni a kérdést, hiszen a social media az emberek egymással való kommunikációjára épít, ami sosem fog megszűnni. Maximum átalakul, és tudatosabban használjuk. Kommunikációs szempontból kategóriánként változó, melyik platform a leghatékonyabb, egy szálláshely esetében valószínűleg nem ez a leghatékonyabb eszköz, hacsak nem kizárólag a törzsvendégekre épít. Mert az emberek zöme ritkán megy vissza ugyanoda, akkor miért követné napi szinten, hogy mit posztol a ház?

 

– Azoknak mit üzen, akik idegenkednek ettől a felgyorsult online világtól?

– Azt, hogy ismerjék meg jobban ezeket az eszközöket, és rá fognak jönni: tudatosan használva rengeteg kérdésre, problémára adnak azonnali válaszokat úgy, hogy közben kiszűrhető a felesleges tartalom, viszont minden eljut hozzánk, amire igényünk van.

Én például ezért szeretek folyamatosan bejelentkezve használni mindent. A telefonom automatikusan elirányít az úti célomhoz, jelzi, melyik útvonalon kisebb a forgalom. A Google Now kártyák beállításaival megmondja, milyen időjárás várható, látom a kedvenc focicsapatom eredményeit, a találkozóimat. Ha utazom, kéznél vannak a repülőjegyadatok, megmondja, az adott országban milyen az idő és a valutaárfolyam, ha a reptérre megyek, mennyivel kell korábban elindulnom, hogy ne kerüljek dugóba. Külföldön a térképes helymeghatározással megkereshetem a legközelebbi éttermet, egy gombnyomással asztalt is foglalhatok. Ezek mind praktikus dolgok, időt és fáradságot spórolnak meg nekünk.

 

– Milyen távra lehet ma egyáltalán tervezni, online stratégiát kidolgozni?

– Ennek egy része iparági kérdés, de fontos, hogy az online jelenlétünk kialakítására ne úgy gondoljunk, mint amit kitalálunk, megtervezünk, elkészítünk és azzal vége. Mert ez állandó munka, folyamatos körforgás. Elkészítünk valamit, elemezzük, megoldásokat keresünk, teszteljük vagy húszféleképpen, aztán megvalósítjuk, és az egész kezdődik elölről.

 

A cikk a Turizmus Panoráma szeptemberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!