Bienerth Gusztáv: Kiemelt feladatunk a versenyképesség javítása

– Napokkal ezelőtt jelentette be a MÁV, hogy a Székesfehérváron zajló átépítések miatt, a nyári főszezonban ritkítja a Budapestről Balatonra tartó járatokat (időközben a MÁV visszatáncolt ettől – a szerk.), s nagyon gyorsan előállhat az a helyzet is, hogy a 2017. évi vizes világbajnokság előkészítő beruházásai miatt a turistacsoportokat szinte lehetetlen lesz eljuttatni a pesti rakparton dokkoló kirándulóhajókhoz. Érdemes-e ilyen ügyekben támogatást kérő levelet írni önnek?

– Nekem az a feladatom, hogy a magyar államnak, mint a turisztikai ágazat egyik fontos szereplőjének a működését koordináljam, valamint felügyeljem a Magyar Turisztikai Ügynökség munkáját. De nem felügyelem a turizmus összes szereplőjének a tevékenységét, így sem az önkormányzatokét, sem például a MÁV-ét. Nekem az állami intézményrendszer működésének a hatékonyságára kell ügyelnem.

Nem zárom ki, hogy a jövőben ilyen ügyekre is jusson energiánk, de most az a legfontosabb, hogy kialakítsuk az MTÜ átlátható, piackonform struktúráját, amelyet nyár végén, ősz elején tudunk a szakmai közvélemény elé tárni.

Bízom abban, hogy mind a MÁV, mind a főváros ügyel majd arra, hogy az említett beruházások ne veszélyeztessék súlyosan a turizmus érdekeit. De azt tudomásul kell venni, hogy a fejlesztések nincsenek építkezések nélkül, az pedig mindig kényelmetlenségekkel jár.

Bienerth Gusztáv a hetivalasz.hu korábbi felvételén

– Amikor majd elkészülnek, akkortól kezdve ezek a beruházások szolgálhatják a turizmust, másként fogalmazva, javíthatják a működési feltételeket, s ezzel az ország sokat emlegetett versenyképességi indexét. Az ön feladatai között hol szerepel a magyar turizmus versenyképességét szolgáló feltételek javítása?

– Ez a legfontosabb feladatom. Ezen belül is azt tartom elsődlegesnek, hogy legyen egy olyan turizmusfejlesztési stratégiánk, amely kiszámíthatóan, s hosszú távra meghatározza a prioritásokat. A piac minden szereplőjének tudnia kell, hogy milyen irányba kívánjuk fejleszteni az ágazatot, milyen célokhoz fogunk hazai és uniós forrásokat allokálni, illetve miben érdemes gondolkodniuk saját beruházásaik tervezésekor.

– Exponálja-e majd magát a kormánybiztos, amikor azt látja, hogy egy másik ágazat, ha akaratlanul is, de a turizmus érdekeivel ellentétes lépésre készül, legyen szó például vízumügyekről vagy területfejlesztési elképzelésekről?

– A kormány nagyon komolyan gondolja a turizmus ágazat fejlesztését, ezért nem kerülhet a grémium elé egyetlen olyan előterjesztés sem, amelyet nem látok, s amelyet nem támogatok. Arra kaptam megbízást, hogy úgy képviseljem a turizmust, mint stratégiai ágazatot.

– Ön több szakmai fórumon is kifejtette, hogy a turizmusfejlesztési stratégiát a szakma szereplőinek bevonásával tervezik elkészíteni. Ennek fényében meglepő volt, hogy a napokban életre hívott Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testületben a társminisztériumok, valamint a főváros és a Balaton képviselői mellett még meghívottként sem szerepelnek a szakmai szervezetek. Ez a testület sokkal inkább tűnik a tárcaközi egyeztetés fórumának.

– Mert az is. Ennek a testületnek az a dolga, hogy a turizmussal kapcsolatos kérdéseket kiemelje az általános tárcaközi egyeztetési struktúrából, s ezzel külön hangsúlyt adjon az ágazattal kapcsolatos ügyeknek. A szakmai szervezetekre stratégia, majd a törvény előkészítésekor számítunk.

– Létrehoznak egy másik egyeztető testületet, mint amilyen a Nemzeti Turisztikai Bizottság volt?

– Nem. A létező struktúrákkal dolgozunk majd, tehát Budapest esetében a Turisztikai Kerekasztallal konzultálunk, de rendszeresen kérjük majd a szakmai szövetségek véleményét, javaslatait. Ennek az egyeztetési folyamatnak a koordinációja az én feladatom és felelősségem lesz.

– Hadd kérdezzünk vissza az MTÜ alakuló struktúrájára. Sokak számára meglepő volt, hogy leválasztották az ügynökségről az Agrármarketing Centrumot, amely kevesebb mint három éve épült be a Magyar Turizmus Zrt.-be. Ezek szerint a Balassi Intézet vagy a Hungarofest integrálása sincs napirenden? Lekerült a napirendről egy általános nemzeti marketingügynökség létrehozása, s az MTÜ a szorosan értelmezett turizmusra koncentrál majd?

– A gasztroturizmus, a bormarketing és a kulturális turizmus kiemelt helyen szerepel az MTÜ-nél, de nem költözik be a Kacsa utcába más szervezet, nem integráljuk sem a Hungarofestet, sem a Balassi Intézetet.

– A '90-es évek közepén vált ki a nemzeti marketingszervezet az akkor még Országos Idegenforgalmi Hivatalnak nevezett minisztériumi testületből. Most a fordítottja történik, a volt turisztikai helyettes államtitkárság tagozódik be az MT Zrt. jogutódjaként felálló ügynökségbe. Hogyan lehet egy cégjogilag zrt. státuszú ügynökség nevében tárcaközi egyeztetést végezni, egyáltalán kormányzati munkát folytatni?

– Úgy, hogy ez nem a feladata. A Nemzetgazdasági Minisztériumból érkezett munkatársak végzik tovább a szakmai munkájukat, a kormány vagy a nemzetközi szervezetek felé pedig a kormánybiztos prezentál. Másként fogalmazva, ebben a vonatkozásban az ügynökség a kormánybiztos titkárságaként működik.

– Az MTÜ nyilván abban a tekintetben is az MT Zrt. utódszervezete, hogy legfontosabb feladata a nemzeti turisztikai marketing ellátása. Kap-e ehhez több forrást a 2017. évi költségvetés tervezetében szereplő 5,5 milliárdnál? Remélheti-e a szakma, hogy stratégiai ágazatként a jól értesült források által hangoztatott 30 milliárdot is elérheti a Turisztikai Célelőirányzat?

– Meg lennék lepve, ha jövőre ekkora költségvetési forrással gazdálkodhatna az MTÜ, de meggyőződésem, hogy nagyobb lesz az összeg a tervezetben szereplő 5,5 milliárdnál. Viszont fontosnak tartom, hogy ne csak a költségvetéstől várjuk a forrást. Tegyék hozzá a magukét a vállalkozások is. Ennek a módját is ki kell még dolgoznunk.

– Ebbe az irányba mutat a vendéglátó vállalkozások bevételének 4 százalékát kitevő turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetése, 2018-tól, amikor majd 5 százalékra mérséklik ennek a tevékenységnek az áfáját. Mire költik majd a 4 százalékból befolyó milliárdokat, s milyen módszer szerint osztják el a felhasználható pénzt?

– Lássuk először az új adószabály parlamenti elfogadását, s majd akkor kezdjünk el azzal foglalkozni, hogy miként költjük el a pénzt!

– A kérdés annyiban nem elvont, hogy az első Orbán-kormány idején szüntették meg a turisztikai vállalkozásoknak addig kötelező turisztikai hozzájárulás intézményét. Egészen 2000-ig a vállalkozások és az állam 50-50 százalékban adták össze a TC fedezetét. Viszont az akkori felügyelő tárca inkább levette a vállalkozásokról a befizetés terhét, s több mint duplájára emelte az állami forrást, csak, nem titkoltan, ne kelljen folyamatosan egyeztetni a szakmai szervezetekkel a pénz elköltéséről. Ha a vendéglátók mellett esetleg a szállodások is megkapják a lehetőséget, hogy csak 5 százalék áfával kalkuláljanak, s önkéntes vállalásukként 6 százalékot befizetnek egy marketingalapba, akkor már több tízmilliárdos nagyságrendű is lehet a vállalkozói forrás. Van-e forgatókönyv a felhasználás szabályozására?

– Ez így még játék a számokkal. Lássuk először, hogy mi történik 2017. január elsejétől, amikor 27-ről 18 százalékra csökken a vendéglátó áfa. Lássuk, a vállalkozások tudnak-e élni ezzel a lehetőséggel? Például a dolgozók legális béremelésére, a szakképzett munkaerő megtartására fordítják-e a náluk maradó pénzt? A 2018-tól várható további áfacsökkentéssel és a turisztikai hozzájárulás bevezetésével előálló új helyzetről most még korai bármit is mondani.

Az viszont biztos, hogy napirenden tartjuk a reprezentációs adó eltörlését, remélve, hogy a céges forgalom fellendülését eredményezi majd, ami további forrásokat biztosít a vendéglátó ágazat megerősödéséhez.

– A kormány tényként kezeli, hogy az áfacsökkentés nem eredményez majd árcsökkentést, pedig elsősorban vidéken, annyira nincs kereslet, hogy lehetnek vállalkozások, amelyek a fogyasztók visszaszerzésére használják a felszabaduló forrást. Nem tart-e attól, hogy még jobban kettészakad a fogyasztói kör, külföldiekre és belföldiekre, amennyiben megfogadják az önök és a szakmai szervezetek tanácsát, s nemhogy nem csökkentik, hanem inkább emelik az áraikat a szállodák és éttermek?

– Nem a helyi közönséget kiszolgáló kisvendéglőktől várjuk az áremelést, hanem az ötcsillagos szállodáktól, s azoktól az éttermektől, amelyekbe eddig sem nagyon járt a hazai közönség, egy szűk réteget kivéve. Mi azt mondjuk, hogy a nemzetközi színvonalat elérő, vagy meghaladó szolgáltatásokért nem szabadna a nemzetközi árszínvonalnál lényegesen kevesebbet kérni. Ne árban, hanem szolgáltatásban versenyezzenek az ötcsillagosok és a Michelin-csillagosok!

– Szállodások szerint lassan nem rajtuk múlik a magyarországi árszínvonal, hanem az airbnb típusú szállásadókon, akikkel idestova nem az lesz az egyetlen baj, hogy alig fizetnek adót, hanem az is, hogy leszorítják az árakat. Ez pedig felerősíti annak a vendégkörnek az érdeklődését, amelyet a kormány szeretne áthangolni a magasabb fizetőképességűre.

– A sharing economy kérdését olyannyira napirenden tartjuk, hogy az év második felében, a V4-ek képviselőjeként tervezem leülni az airbnb tulajdonosaival, hogy régiós szinten találjunk megoldást az adózási, a fogyasztóvédelmi, az adatszolgáltatási és az árszínvonalat érintő kérdésekre.

– Az árszínvonal persze attól is függ, hogy milyen vendégkört tudunk Magyarországra hozni. Ezért is lenne nagyon fontos a nagy befogadó képességű kongresszusi központ felépítése. Az utóbbi hónapokban azonban mintha nagy lenne a csönd a beruházás körül.

– A kongresszusi központ Fürjes Balázs kormánybiztos kompetenciája, de természetesen figyelemmel kísérjük a fejleményeket. A napokban kérdeztem rá, s azt a választ kaptam, hogy a 2019 elejére becsült céldátumon nem kívánnak módosítani.

– A magas költési hajlandóságú vendégekhez magas színvonalon dolgozó személyzet is kell. De közben a szakképzett munkaerő hiánya a szakma talán legkritikusabb kérdésévé vált. Úgy tűnik, nagyon gyors beavatkozás nélkül sem a szinte kilátástalan helyzetbe került középiskolai szakoktatás, sem a szakmaidegen duális képzés zsákutcájában vergődő felsőfokú oktatás nem lesz képes az igényeknek megfelelő szakembereket kibocsájtani.

– Ismerjük a problémát, s azt gondolom, meg kell néznünk, hogyan csinálják ezt máshol. Határozott elképzelésünk, hogy külföldi tanácsadókat kérünk fel a hazai szakmai oktatás feltérképezésére és javaslattételre egy hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakítására.

– A minőségi szolgáltatásokat kereső vendégeknek fontos kapaszkodó a nemzeti tanúsító védjegyek rendszere, legyen szó fürdőkről vagy szállodákról. A turizmus állami irányításának átszervezése hoz-e változást például a Hotelstars-védjegyek odaítélésének menetében?

– Nem kell, hogy változzon az eddigi rendszer, hiszen a nemzeti tanúsító védjegyek tekintetében a Magyar Turisztikai Ügynökség a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárságának jogutódja.