Budapest nélkül nem megy a magyar turizmus szekere

Az országos és a budapesti turizmus sikerének szoros összefüggéséről elsőként Szalay-Bobrovniczky Alexandra, a turizmusért is felelős polgármester-helyettes beszélt, reményét fejezve ki, hogy ennek felismerése a kormányzati fejlesztésekben is megjelenik majd. Budapest mutatói folyamatos növekedést mutatnak, a főváros immár professzionális márkaépítésben is gondolkozik, a „legnagyobb márkanagykövet” azonban maga a lakosság – fogalmazott. A vizes vb-nél kevesebb figyelmet kapott eddig, hogy Budapesten rendezik meg a következő eucharisztikus világkongresszust 2020-ban, aminek jelentőségét mutatja, hogy a legutóbbi ilyen eseményen a küldöttek létszáma meghaladta az 50 ezret. Hozzátette, a jövőben több figyelmet kell a belföldre fordítani, mert egy felmérés szerint honfitársaink egyharmada még sohasem járt a fővárosban.

A közeljövő fejlesztései a jövőbeni pozicionálást segítik – szögezte le a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője. Bán Teodóra fontos célként jelölte meg a minőségi, többéjszakás vendégkör megnyerését, ami indokolttá teszi, hogy Budapest nemzetközi marketingjében a kulturális fesztiválok kiemelt szerepet kapjanak. A belföldi turizmus élénkítésének új eszköze a Budapest Card belföldi vendégek számára kidolgozott változata. Az ügyvezető partnerséget ajánlott mindazok számára, akik nagyrendezvényt hoznak a városba, úgyszintén a budapesti kerületeknek a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal mellett, ahol kezdeményezik egy közös marketingalap létrehozását.

Fotó: Kiss Adrienn/BFTK

A BFTK által szervezett konferencia többi előadója saját szakterületének aktuális fejlesztéseiről számolt be.

A fővárosi tömegközlekedés legnagyobb projektjei (M4, 1-es és 3-as villamos felújítása, budai fonódó villamos, új járműbeszerzések, M3-as metró novemberben induló teljes körű felújítása) mellett a cég turisztikai szolgáltatásait külön is kiemelte Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Megtudtuk, hogy a Sikló évente több mint félmillió, a Libegő 175 ezer utast szállít, a menetrend szerinti hajójáratokat sokan (köztük utazási irodák) sétahajózásra használják, s a cég felújított járművekből álló nosztalgiaflottáját különjáratként is igénybe lehet venni. Új szolgáltatásuk a Városligetben ez év tavaszán induló sétajárat – a Margitszigeten már megismert kisvonat mintájára. A 48 személyes nyitott szerelvények a Műcsarnoktól indulnak majd 25 perces körükre.

A megújuló Budapest kormányzati cselekvésprogramját összegezte Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos, aki elöljáróban a „Budapest nélkül nem megy” gondolat történelmi előzményeinek adózott. Többek között arra emlékeztetett, hogy a 20. század fordulóján Chicago után Budapest fejlődése volt a legdinamikusabb a világon, amelyet aztán a következő száz évben számos alkalommal megakasztott a világtörténelem és az országos politika. Az elmúlt hat esztendőben elkészült nagyberuházások (Vigadó, Erkel Színház, Zeneakadémia, Budapest Music Center, Várkert Bazár, Kossuth tér, Erzsébet tér, Tüskecsarnok, Groupama Arena), amelyek megvalósításában a kormány és a főváros együttműködött, jelzik, hogy most újra Budapest reneszánsza zajlik, s ez a következő években olyan projektekkel folytatódik, mint az átadás előtt lévő Sorsok Háza, a Gül Baba türbe, a Ludovika Campus, a MOME Campus, a Puskás Stadion vagy a Dagály uszodakomplexum. (Meglepetésünkre, a turisztikai szakma által leginkább várt új kongresszusi központról egyetlen szót sem ejtett Fürjes Balázs.)

„A hatéves közös munkát messze nem a vita jellemezte” – utalt a kormánybiztosa arra, hogy bár előfordultak nézetkülönbségek, ez mindenféle kooperációban óhatatlan, de az eredmények magukért beszélnek. A politika azonban önmagában nem képes megújítani a fővárost, ahhoz a civilek aktivitása is kell – tette hozzá. Véleménye szerint Budapest olimpiai pályázata felgyorsítja ezt a fejlődést, a turizmus számára pedig új piacokat nyit meg.

A képen jobbról balra: Bolla Tibor, Bán Teodóra, Szeneczey Balázs és Mozsár István

Szeneczey Balázs, a városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes újabb projektek felsorakoztatásával színesítette a képet. Egyebek között elmondta, hogy a vizes vb miatt előre hozták a Duna menti fejlesztéseket, így a Margitsziget infrastruktúrája, valamint a Kossuth tér és a Dagály fürdő közötti 5 km-es partszakasz megújítását. A Kossuth tér és a Fővám tér közötti Duna-szakasz fejlesztése 2017 végén indulhat, célja, hogy közelebb hozzák a folyót a város lakóihoz azáltal, hogy a partot hétköznapi élettérrel töltik meg.

2016 végén megkezdődik a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét, rekultivációját és rekreációs fejlesztését célzó projekt. A jövőben a barna mezős területek rehabilitációjára koncentrálnak, ennek érdekében elkészült a város barnamező-katasztere, amely mintegy 890-900 telket érint, ezt piacra dobják a befektetők számára. Folytatódik a Főpolgármesteri Hivatal TÉR-KÖZ pályázata a kerületek közösségi tereinek fejlesztésére, ennek jó példái eddig a Corvin köz és a Szervita tér megújítása.

Külön előadások hangzottak el a Városliget és a Budapesti Állatkert fejlesztéséről Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, illetve Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója tolmácsolásában. Többek között elhangzott, hogy a KPMG hatástanulmánya szerint a 2018-ra elkészülő Liget-projekt önmagában plusz 300 ezer külföldi vendéget és 1-1,5 millió vendégéjszakát generálhat a főváros számára 2019-ben.