Divatos gasztroturizmus

A gasztronómia divatos, sőt, divatot is teremthet, mert a fogyasztó az ételekről azonnal véleményt tud mondani, ami akár az ország megítélésén is változtathat. Mi több, néhány térségben épp a gasztronómia lett az a kitörési pont, ami a turizmust is magával húzza – jó példa erre Katalónia vagy Baszkföld, ahol ma a kulinária a legfontosabb vonzerő.

A UNWTO Global report on food tourism című kiadványában a világszervezet felmérést végzett tagjai között. Ebből kiderül: a válaszadók 88,2 százaléka szerint a gasztronómia meghatározó a desztináció márka- és arculatépítésében, és kétharmaduk szerint országának megvan a saját gasztronómiai márkája. Ami a gasztronómiai tevékenységeket illeti, elsősorban rendezvények, kiállítások és vásárok, tematikus utak, helyi termékek és piacok, workshopok szervezésével foglalkoznak. A marketingben pedig első helyen a rendezvények szerepelnek, ezt követik a reklámanyagok és weboldalak, de a blogok szerepe is igen magas. Ugyanakkor furcsa módon a gasztronómia megjelenítése a közösségi médiában nem igazán része a tevékenységnek.

A gasztroturizmust sokan regionális jelenségnek tartják, ezért marketingtevékenysége is elsősorban lokális, másodsorban nemzeti, harmadrészt nemzetközi, de a belső piac országonként mást és mást jelent.

Az együttműködés a válaszadók harmada szerint kezdetleges, nincs igazi intézményrendszere, bár a marketingakciók szintjén létezik összefogás, sőt, helyenként több, egymással rivalizáló szövetség, szervezet is létezik.

És ugyan szisztematikus analízis még nem született a gasztroturizmus gazdasági hatásainak  mérésére, de a felmérésben résztvevők becslése szerint a gasztronómia a turisztikai bevételek 30 százalékát is elérheti. A megkérdezettek egybehangzó véleménye, hogy a gasztronómia stratégiai elem a márka és az arculat meghatározásában, de hiányolják a stabil intézmény-együttműködési rendszert és szükséges továbbá a meglévő tudás átadása.