Eldőlt, ki lehet tevékenységért felelős személy utazási irodában
A Magyar Közlöny 2015/79. számában megjelent a 140/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet felsorolja, hogy az utazási irodában a tevékenységért felelős személynek milyen OKJ-s képesítést, illetve felsőfokú végzettséget, nyelvvizsgát, valamint hány év szakmai gyakorlatot kell felmutatnia.
OKJ-s szakmai képesítéssel
A rendelet értelmében a turisztikai szervező, értékesítő; utazás-ügyintéző; utazásszervező menedzser; idegenforgalmi menedzser; idegenforgalmi technikus; idegenforgalmi ügyintéző; idegenforgalmi szakmenedzser; felsőfokú idegenforgalmi szakvizsgával; turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzésben turizmus szakirányon szerzett felsőfokú közgazdász-asszisztens szakképzettséggel rendelkező tevékenységért felelős személynek legalább hét év utazásszervezői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlattal, vagy kizárólag utazásközvetítői tevékenységet folytató utazásközvetítő szolgáltató esetében legalább hét év utazásszervezői vagy utazásközvetítői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői vagy utazásközvetítői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.
Felsőfokú végzettséggel
Nem szakirányú felsőfokú végzettség birtokában is be lehet tölteni a munkakört, ez esetben a következőképp alakul az elvárt szakmai gyakorlat: legalább öt év utazásszervezői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlat, vagy kizárólag utazásközvetítői tevékenységet folytató utazásközvetítő szolgáltató esetében legalább öt év utazásszervezői vagy utazásközvetítői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői vagy utazásközvetítői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlat.
Szakirányú felsőfokú végzettség esetében legalább három év utazásszervezői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlattal, vagy kizárólag utazásközvetítői tevékenységet folytató utazásközvetítő szolgáltató esetében legalább három év utazásszervezői vagy utazásközvetítői munkakörben vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján utazásszervezői vagy utazásközvetítői feladatok ellátásával eltöltött szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie a tevékenységért felelős személynek.
Szakirányú felsőfokú végzettségként az alábbiakat fogadja el a rendelet: turizmus-vendéglátás alapképzési szakon szerzett közgazdász; idegenforgalmi és szálloda főiskolai szintű alapképzési szakon szerzett közgazdász; idegenforgalmi-szállodai közgazdász főiskolai szintű alapképzési szakon szerzett közgazdász és idegenforgalmi szálloda szakos tanár; turizmus menedzsment mesterképzési szakon szerzett okleveles közgazdász; turizmus (idegenforgalmi) szakon egyetemi szakosító továbbképzésben szerzett vagy idegenforgalmi és szállodaipari szakon főiskolai szakosító továbbképzésben szerzett; idegenforgalmi és szálloda vállalkozási szakirányú továbbképzési szakon szerzett főiskolai szakközgazdász vagy idegenforgalmi és szálloda vállalkozási; turizmus szakközgazdász szakirányú továbbképzési szakon szerzett vagy turizmus-szálloda vállalkozási szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakképzettség.
Nyelvvizsga és egyéb újdonságok
A fentiek mellett pedig legalább egy idegen nyelvből C1 típusú államilag elismert nyelvvizsgát vagy azzal egyenértékű okiratot kell felmutatnia.
Fontos, hogy a tevékenységért felelős személy kizárólag egy utazási vállalkozónál láthatja el a tevékenységért felelős tisztséget, és az utazási vállalkozó köteles őt olyan módon foglalkoztatni, hogy hetente legalább húsz órában a munkakörébe tartozó vagy a foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján meghatározott, az utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatot lásson el.
A módosítás nem érinti a rendelet hatályba lépését megelőzően a szakmai tevékenységért felelős személy e tisztség ellátására megszerzett jogosultságát.
Ezenkívül újdonság, hogy az egyéni vállalkozók ezentúl maguk helyett alkalmazhatnának szakmai tevékenységért felelős személyt, nincs szükség arra, hogy maguk rendelkezzenek az adott végzettséggel.
A módosítás 2015. szeptember 2-ával lép hatályba. Ezen a napon hatályát veszti az utazásszervezői szakmai tanúsító vizsgáról szóló 3/1992. (I. 13.) IKM rendelet.
Részben célt értek a szakmai javaslatok
A Nemzetgazdasági Minisztérium ez év márciusi, a társadalmi egyeztetés előtti tervezete még úgy szólt, hogy a későbbiekben a szakmai tevékenységért felelős személynek vagy OKJ-s képesítést – új OKJ szerinti turisztikai szervező, értékesítő szakképesítést, illetve az azzal egyenértékű korábbi OKJ-s szakképesítések egyikét –, vagy pedig idegenforgalmi jellegű szakirányon szerzett felsőfokú közgazdász végzettséget, ezenkívül legalább öt év utazásszervezői, kizárólag utazásközvetítői tevékenységet folytató utazásközvetítő szolgáltató esetében legalább öt év utazásszervezői vagy utazásközvetítői munkakörben eltöltött szakmai gyakorlatot, valamint legalább egy idegen nyelvből középfokú, államilag elismert nyelvvizsgát kellene felmutatnia.
Az utaztatói szakmai szervezetek a társadalmi egyeztetés során eljuttatták a tárcához szakvéleményüket, amelyeknek köszönhetően a jelek szerint valamelyest módosultak, részben szigorodtak az eredetei elképzelések. A szakvélemények a következőképp hangzottak:
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) azt az elképzelést támogatta, hogy az OKJ-s szakmai képzés mellett ugyanúgy elfogadható legyen bármilyen, nem csak szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség az öt éves gyakorlat igazolása esetén. Mint azt Erdei Bálint, a MUISZ elnöke a Turizmus Panorámának korábban elmondta, tapasztalatuk az, hogy aki ebben a szakmában bármilyen felsőfokú végzettséggel eltölt néhány évet, az egészen biztosan rendelkezik legalább akkora tudással és rálátással, mint akinek szakirányú OKJ-s végzettsége van. Erre a szakmában rengeteg példa van. Ezért nincs értelme kizárni a más irányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakmabelieket a tevékenységért felelősként szóba jöhető személyek köréből.
A MUISZ azt is javasolta, hogy a tevékenységért felelős személy egyidejűleg csak egy helyen lehessen bejegyezve. Erdei Bálint szerint ezzel meg lehetne előzni, hogy az előírásoknak megfelelő szakmabeliek csak a nevüket adják egyszerre több utazási vállalkozáshoz.
A Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) álláspontja az volt, hogy a tevékenységért felelős személynek felsőfokú végzettséget, legalább egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsgát, valamint öt év utazási szakmában (részben itthon) eltöltött szakmai gyakorlatot együttesen kellene tudnia felmutatni. Az OKJ-s képzési formákat a szövetség nem tartotta megfelelő végzettségnek.
A Kanel Judit alelnök által lapunkhoz és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz is eljuttatott állásfoglalás szerint a nagy felelősséggel járó utaztatáshoz nem ad elegendő hátteret sem a középfokú végzettség, sem a középfokú nyelvvizsga. A látótér tágításához, legalább némi élettapasztalat és a kellő gazdasági ismeretek megszerzéséhez minimálisan a felsőfokú képesítésre van szükség, megfelelő idegen nyelvi kommunikációt pedig csak a felsőfokú – leginkább angol nyelvből tett – nyelvvizsga biztosít.
A MABEUSZ szükségesnek tartotta azt is belefoglalni a jogszabályba, hogy a szakmai tevékenységért felelős személy álljon állandó alkalmazásban az érintett cégnél, azaz ne lehessen őt csak „kibérelni" erre a feladatra. Továbbá ilyen minőségében csakis egy vállalkozásnál lehessen őt bejelenteni, különben nincs semmi garancia rá, hogy valójában látja és figyeli, ellenőrzi a munkafolyamatokat.
