Fontos szakmai evolúciós szakaszhoz érkezett a TDM-rendszer

Szerző: Németh Andrea

 2016. május 19. 19:31

Gondolatébresztő és tanulságos napon vannak túl a Székesfehérváron zajló Országos TDM Konferencia résztvevői: a csaknem 130 résztvevő a TDM-rendszer szakmai evolúciós változásairól, kérdéseiről hallhatott lényegre törő beszélgetéseket, különböző aspektusokból.

A beszélgetések egy része persze az előadások szünetében, egymás között zajlott, ám ezek vélhetően majdnem olyan hasznosak és előremutatóak a TDM-szervezetek működése és fejlődése szempontjából, mint maguk az elődadások.

A Magyar TDM Szövetség konferenciáján a szűkebben és tágabban vett házigazdák, nevezetesen Székesfehérvár és a Közép-Dunántúl régió bemutatkozása nyitotta a napot, ám a köszöntőnél és a megnyitónál lényegesen több információt ismerhetett meg a hallgatóság. Székesfehérvárról például megtudtuk, hogy a tudatos TDM-munkának is köszönhetően 2010 és 2015 között megduplázódott a vendégéjszakák száma a városban, az idegenforgalmi adóbevételek pedig megsokszorozódtak. Szintén érdekes adat, hogy jelenleg 25 idegenvezetéssel egybekötött programcsomaggal rendelkeznek, melyekből tavaly 230-at értékesítettek, a csomagok többek között fürdőlátogatást, étkezést, múzeumi belépőt is tartalmaznak. A tervek között informatikai- és termékfejlesztés, az attrakciók fizikai összekötése és az utaztató partnerek felkutatása szerepel egyebek mellett. A Magyar Turisztikai Ügynökség Közép-dunántúli RMI a régió adottságai mellett a lehetséges kapcsolódási pontokat és együttműködési lehetőségeket is felvázolta a jelenlévőknek.

A konferencia egyik fő témája, a pályázati tapasztalatok is terítékre kerültek Nagy Nikoletta GINOP projektmenedzser tolmácsolásában. A szakembertől a legfontosabb információ a szervezetek számára talán az volt, hogy az első körös pályázatok elbírálása még javában tart, végleges eredmények csak júliusra várhatóak. Eddig összesen 55 pályázat érkezett be a 2 milliárdos keretre, együttesen 1,756 milliárd forint projektösszeggel. A következő pályázati kör határideje május 31.

Semsei Sándor elnök a TDM-eknek az új turizmusirányítási rendszerben betöltött helyéről és szerepéről beszélt. Az általa felvázolt, a TDM-ek helyzetét nagyban előremozdító elképzelés átlátható és logikus, a szövetség már dolgozik rajta, hogy ezt mihamarabb az új turizmusvezetés elé tárja, ahol remélhetőleg nyitott fogadtatásra találnak majd a főbb sarokpontok. Bizakodásra adhat okot, hogy a TDM-szervezetek tevékenysége, a rendszer céljai, feladatai sok tekintetben összecsengenek, sőt megegyeznek a most felállított új szervezet fejlesztési irányaival.

Bán Teodóra, a BFTK ügyvezetője a készülő Budapest-stratégia előkészítési munkáiba avatta be a hallgatóságot, Máhr Tivadar, Sárvár alpolgármestere pedig arról az izgalmas kutatásról számolt be, amely azt vizsgálja, mennyire innovatívak a TDM-ek. A még zajló kutatás eredményei rengeteg érdekes összefüggésre rávilágítanak majd, és fontos lobbianyag is lehet később a szövetség kezében.


A tagság körében végzett felmérés alapján kiderült, hogy a legnagyobb igény a személyes kontaktus és a szakmai beszélgetések iránt mutatkozik, eleve eszerint állította össze a konferencia programját is az MTDMSZ. Ennek része az is, hogy szorosabb legyen a kommunikáció és eszmecsere a társ szakmai szervezetekkel, a délutáni pódiumbeszélgetéseket ennek szentelték. Pozitív, hogy az MTÜ (Mártonné Máthé Kinga belföldi igazgató), a MUISZ (Erdei Bálint elnök), az MSZÉSZ (Könnyid László alelnök) és a FATOSZ (Szalók Csilla elnök) is pontosan érzik a szervezetek jelentőségét és szerepét a hazai turizmusban, és hangsúlyosnak gondolják a szövetséggel és a TDM-szervezetekkel való közös munkát is. A beszélgetés egyik vezérfonala a termékfejlesztés és a márkázás volt, mely nyomán – Szalók Csilla szavaival élve, mely szállóigeként végigkísérte a délutánt – egyfajta „szexi vidék”, „szexi desztináció” imázst kellene elérni, amely vonzó a kor minden vívmányát természetesen megélő új generációk számára is. A szóösszetétel egyébként épp tőlük, nevezetesen a BGE diákjaitól származik. A pódiumbeszélgetés sok témát érintett, kicsengése pedig mindenképpen az volt, hogy végre valóban közös gondolkodás indult el. A TDM-szervezetek mára valamennyi szakmai szervezet tapasztalatai szerint megkerülhetetlen szakmai grémiumokká váltak az erős desztinációkban, ahol pedig ez nem történt még meg, ott nagy rá az igény a szolgáltatók, szálláshelyek részéről.

A napot záró szekcióülések a tapasztalatcsere jegyében zajlottak, sokszemközti, kötetlen és közvetlen beszélgetéseken oszthatták meg dilemmáikat, nehézségeiket egymással a helyi, a térségi és a kiemelt desztinációk. Előkerült: bár sok a hasonlóság, sok az egyediség is, ami bevált az egyik helyen, annak gátat szab valami a másikban. Éppen ezért igény merült fel a szövetség felé egy coaching, illetőleg tanácsadói tevékenység iránt, mellyel a helyi viszonyok miatt nehezebben boldoguló szervezeteket segítenék. A sok példát hallgatva a konklúzió pedig ismét az lett, hogy sajnos addig nem lehet hosszú távon tervezni és egységes módon rendszert fejleszteni, amíg ennek nem megoldott a szabályozási háttere. Semsei Sándor következő 3 évre vonatkozó szakmai kívánsága is ez: rendszerbe foglalni a turizmus működését, melyet egy jól képzett és minden tekintetben megbecsült menedzsergárda szolgál ki. Mert amíg azzal kell foglalkozni, hogy a működés megfelelő körülményei legyenek meg, addig nem jut se figyelem, se energia magára a szakmai munkára.

A pódiumbeszélgetés fotóján balról jobbra: Könnyid László, Szalók Csilla, Semsei Sándor, Mártonné Máthé Kinga, Erdei Bálint.