MSZÉSZ: fókuszban a stratégiai gondolkodás
Szerző: Németh Andrea
2015. november 17. 11:09
– Az elmúlt kétéves elnöksége alatt mire helyezte a legnagyobb hangsúlyt?
– Sokrétű és szerteágazó két év áll mögöttünk. Fontos volt a szervezet erősítése és működtetése, konferenciák szervezése, információnyújtás a honlapunkon, hírlevelekben. Sok kkv-tagunk is van, akik igényelték és értékelték mindezt. Jó látni, hogy tehetséges szakembereink szívesen megosztják véleményüket, tudásukat a szövetségben, és azt is, hogy az MSZÉSZ az egyik legnagyobb reprezentativitású szakmai szervezet Magyarországon.
Fontos cél volt, hogy rendezett és folyamatos kormányzati kapcsolataink legyenek a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Ez sikerült, a korábbi stratégiai együttműködés szellemisége megmaradt, ennek egyik fontos eleme az idén megújult Hotelstars Union védjegyrendszer közös működtetése. Viszont sokan joggal kifogásolják, hogy nem sikerült eredményesen és tartósan fellépni a jogtalan szállodai csillaghasználat ellen.
Eljártunk az online kasszagépek bevezetésével kapcsolatos minisztériumi megbeszélésekre, segítve a rendelet végrehajthatóságát. Részt vettünk az Ágazati Értéktár Bizottság munkájában, örülünk, hogy sok felújított szállodát minősítettek nemzeti értékké.
Több igazgató és társszövetségek együttműködésével sikeresen lobbiztunk, s döntés született egy új budapesti kongresszusi központ létesítéséről.
Fontos feladatunk volt és marad – tagjaink kívánságára – a nemzeti marketingtevékenység segítése szakmai együttműködés keretében, a marketingmunka finanszírozásának hangsúlyozása, a beutazó turizmus és különösen a MICE növelése.
Segítettük a 2017-es vizes vb pályázatát, hangot adtunk véleményünknek egy esetleges budapesti olimpia turisztikai hozadékáról is.
Eredményesen segítettük a Magyar Turizmus Minőségi Díj akkreditálását a HOTREC-nél.
Várjuk, hogy a Nemzeti Turisztikai Fórum 2015. júniusi megalakulását követően az ott felvetett kérdésekről (mint pl. versenyképesség, turizmusstratégia, belvárosi behajtás) érdemben is párbeszéd induljon.
A törvényhozásban (elsősorban szakbizottság hiányában) sajnos nem tudtuk a szakma potenciálját, lehetőségeit, a működését gátló tényezőket bemutatni a parlamenti képviselőknek.
– A korábbinál szorosabb a kapcsolat a szakmai társszervezetekkel. Tudatosan?
– Igen, és ezt tovább szeretnénk erősíteni. Az összefogás az MSZÉSZ, a MUISZ, a MABEUSZ és a MaReSz között nagyon hatékony, több szakmai kérdésben is hallattuk a hangunkat, együtt dolgoztunk a migránshelyzet turisztikai vonatkozásainak kezelésében, és döntéshozói asztalon van egy téli nemzetközi imázserősítő kampány jóváhagyása is. A turizmus idei kiemelkedő teljesítménye, a nemzetközi elismerések mellett is szükség van rendszeres kampányokra, promócióra.
Az önkormányzati választásokat követően sikerült jó kapcsolatot teremteni Budapest turizmusának vezetőivel, bár még mindig nem ismertek egy szükséges Budapest-turisztikai brand építésének szervezeti és pénzügyi feltételei.
Jó példa az együttműködésre az a tanácsadói munka is, amelyet a kongresszusi központ ügyében fejtünk ki. Többször találkoztunk a tervezőkkel, az NGM-mel, kormányzati szereplőkkel, és sok olyan szakmai szempontot elmondtunk, amelyek egy még jobb kongresszusi központ megszületését segítik. Év végére összeállhat egy piaci, üzemeltetési oldalról is támogatható terv.
Ugyancsak együttműködünk a Magyar Fürdőszövetséggel, a Magyar TDM Szövetséggel és a Magyar Vendéglátók Ipartestületével is.
– Az átfogó lobbitémák mellett a szövetség célul tűzte ki a tagság számára nyújtott szolgáltatói tevékenysége erősítését is.
– Így van. Tanácsadást biztosítunk szakmai, jogi és adóügyekben, működtetjük a HSU-védjegyrendszert, hónapról hónapra elkészítjük a trendriportokat, melyeket a szakma mellett a döntéshozók és a sajtó is szívesen használ.
Sikerült kiszámítható, korrekt mederbe terelni az együttműködést az Artisjus jogvédő szervezettel, és előreláthatólag jövőre sem lesz díjemelés. Foglalkoztunk a HACCP egyszerűsítésével, az allergén anyagok kezelésével, oktatási kérdésekkel, szakmunkásképzéssel. Sajnos a szektorban kialakult szakemberhiány, az oktatási anomáliák bőven adnak feladatot a következő hónapokra is.
Bővült a tagság, valamennyi szállodalánc részt vesz a szövetség munkájában, illetve szoros és jó a kapcsolat a társult tagokkal.
A forgalmi statisztikák hónapról hónapra pozitívak, ám nem ilyen egyszerű a helyzet... Hiányoznak a rendszeres, mélyebb elemzések a vállalatok valós helyzetéről, bár ezen segített a tavalyi Századvég-kutatás, melynek bemutatását régóta tervezzük a döntéshozóknak.
A teljes képhez látni kell, hogy a szállodák jó része hitelekkel terhelt, a működési költségek is folyamatosan emelkedtek, kevés pénz marad karbantartásra, felújításokra. A szállodák, különösen a régebbi építésűek kezdenek megkopni, ráadásul egyre kevesebb a jól képzett, gyakorlott, jól megfizetett szakember.
Hiába nő a forgalom, a szállodák változatlanul nehéz jövedelmezőségi viszonyok között kénytelenek dolgozni, nem termelnek elég profitot, részben azért, mert sok az adóelvonás és magas a hiteltörlesztés. A helyzet csak akkor változik, ha több marad a szállodáknál. Mindez a szakma legnagyobb rizikója a következő évekre nézve, nem is beszélve arról, hogy a kapacitások ismét nőnek, ami miatt egyfajta kényszer is a kereslet fenntartása, növelése a marketing és a szakmai összefogás révén. Budapest sokat fejlődött és nagyon vonzó desztináció, de hihetetlenül fontos, hogy ez így is maradjon, és a kongresszusi központ felépüljön.
Miközben a belföldi turizmus is jól teljesít, a vidéki szállodákban hosszú évek óta nem nőtt számottevően a külföldi forgalom, ezt is napirendre kell tűzni és forgalomnövelő megoldásokat keresni központi és helyi forrásokból, erőteljesebb összefogással. A vidéki szállodák sikeres működésének egyik feltétele a SZÉP-kártya kedvezményrendszerének fennmaradása, esetleg a kedvezmények körének bővülése.
– Mit tekint ma a legnagyobb kihívásnak a hotelek számára?
– Kihívást jelent az árnyékgazdaság, azaz a magánszálláshelyek és az Airbnb-hez hasonló közösségi szolgáltatások. Úgy gondolom, őket nem megszüntetni kell, hanem megtalálni ennek a szegmensnek a helyét, és megfelelően szabályozni, úgy, hogy a piaci szereplők hasonló feltételek, előírások között tevékenykedjenek, különös tekintettel a szakmai minimumokra, a biztonsági, tűzvédelmi, higiéniai, akadálymentesítési, vendégbejelentési, számlázási, fogyasztóvédelmi elvárásokra, az adózás mértékére és módjára is.
Szintén kihívást jelent a működési környezet és a velünk szemben támasztott vendégelvárások gyors változása, legyen szó online foglalási rendszerekről és eszközökről, vagy a permanens digitális forradalom legújabb termékeiről, módszereiről. Ezekkel a témákkal igyekszünk folyamatosan foglalkozni, és segíteni a kollégákat, hogy lépést tudjanak tartani.