Öröm és üröm a szállodásoknál

– Az elmúlt fél évben teljesen új struktúra építését követhettük a turizmus állami irányításában. Hogyan alakult kapcsolatuk a formálódó új turisztikai kormányzattal?

– Nem ez az első alkalom, amikor a szakmának új ágazati vezetés elképzeléseit kellett megismernie. Átlagosan néhány évenként váltás van a szakterület és a nemzeti marketingszervezet irányításában. Az újonnan létrehozott szervezethez nyitottan és konstruktívan közeledtünk, ám kétségtelen, hogy az alakuló Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőivel még nincs olyan bejáratott kapcsolatunk, mint korábban volt, ugyanakkor a turizmusért felelős kormánybiztossal rendkívül biztatóak a tárgyalásaink. Nemrég, amikor személyes fogadott, 12-13 témát sikerült átbeszélnünk Bienerth Gusztávval, aki már néhány szakmai rendezvényen, így az MSZÉSZ tavaszi közgyűlésén is részt vett.

A négy szakmai szövetség (MSZÉSZ, MUISZ, MABEUSZ, MARESZ) az elmúlt két évben rendszeres kapcsolatban állt a korábbi turisztikai vezetéssel, el tudtuk mondani a szakma véleményét akár a külpiaci vagy a belföldi turisztikai promócióról, akár a stratégiai irányokról, sok esetben a mi javaslataink is segítették a turizmus bővülését, a működési feltételek javítását. Nemcsak vállalkozói, hanem makrogazdasági oldalról is értékesnek és hasznosnak tartjuk az ágazati irányítás és a társszövetségek közös megbeszéléseit. A Magyar TDM Szövetség – egy kora őszi balatoni megbeszélésünket követően – éppen most hívta meg a turisztikai irányítást és a társszövetségeket egy szakmai megbeszélésre, közös stratégia kialakítására.

Az immár 400 szállodai tagot számláló szövetségünk igyekezett minden támogatást megadni, amikor a kormányzat segítségünket kérte. Ilyen volt a budapesti olimpiai pályázathoz szükséges szállodai lekötések elősegítése egy országos roadshow keretében, valamint a Budapest 2024-gyel közösen kialakított, a szállodák számára előnyös szerződések elfogadtatása. A legtöbb szálloda alá is írta az előszerződést a Budapest 2024-gyel, a kisebb házak tulajdonosai között akadtak inkább olyanok, akik nem értették meg ennek a jelentőségét.

Egy-másfél évvel ezelőtt hasonló aktivitással segítettük a 2017-es vizes vb pályázatát is, s idén tavasszal jeleztük, hogy nem szerencsés a világbajnokság és a Forma–1 egyidejű rendezése, mert a szűkös szállodai kapacitás miatt fölösleges bevételkieséssel járhat, másrészt egy nem tökéletes szervezés nem lenne jó referencia Budapest olimpiai pályázatához. Még reménykedünk, hogy a kormányzat sikeresen lép ez ügyben, és a Forma–1 talál lehetőséget a jövő évi futam időpontjának módosítására.

Ugyanakkor jelezni szeretném, hogy a turisztikai vállalkozók nagyra értékelik a kormány törekvéseit jelentős nemzetközi sportrendezvények ide hozatalára.

Niklai Ákos a tavaszi Hotelstars-kampány sajtótájékoztatóján

Fotó: Fóti Péter

Szükségesnek tartjuk azt is, hogy a szállodák forgalmában csökkenő arányú MICE-szegmens ismét növekedjen. Ennek érdekében a szakma sürgeti a 2014-ben már kormányhatározatba foglalt, új budapesti kongresszusi központtal kapcsolatos döntések meghozatalát, mert anélkül a 2019-re tervezett nyitás is veszélybe kerülhet és a szektor jelentős bevételnövekedése sem valósulhat meg.

Az elmúlt évek nemzetközi és hazai lobbitevékenységének – a digitalizáció mellett – legfontosabb témája a megosztáson alapuló gazdaság és így a magánszállások feltételrendszerének korszerűsítése, a többi szálláshelyhez hasonló működési, fogyasztóvédelmi, adózási, kötelező regisztrálási feltételeinek megteremtése volt. A HOTREC segítségével kidolgozott helyzetértékelésünk és nemzetközi példákon nyugvó javaslataink jó alapot adnak egy megfelelő szabályozáshoz. Ezek betartásához természetesen a foglalási portálok következetes együttműködése is szükséges.
A szinte szállodaipar-szerűen, nagy volumenben űzött lakáskiadás viszont már üzleti tevékenység, amit a szállodákéval hasonló módon célszerű szabályozni.

– Az elmúlt időszak pozitívumai között említhetjük a szállodai teljesítmények folyamatos javulását, az éttermi áfa kétlépcsős csökkentésének bejelentését, ugyanakkor egyre kezelhetetlenebb a munkaerőhiány. Hogyan látja a piaci környezet, a szállodák jövedelemtermelő képességének alakulását?

– Budapest mint úti cél megtartotta népszerűségét, bár figyelmeztető, hogy az év első nyolc hónapjában a külföldi vendégéjszakákban, 68 százalékos átlagos szobakihasználtság mellett, a foglaltságban nem tapasztaltunk növekedést. Sajnos a főváros top 10 küldő­piacáról hatban – USA, olasz, német, francia, orosz, svéd – visszaesés volt. Örülünk, hogy az átlagárak is nőnek, annak pedig különösen, hogy 15 év stagnálás után, idén nagyon szépen elkezdett emelkednek a külföldi forgalom vidéken is. A belföldi vendégéjszakák 7,8 százalékos bővülése nagy eredmény, ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a belföldi turizmus hajtóerejének számító SZÉP-kártya a jövőben is megmaradjon, sőt szakmai elvárás, hogy növekvő mértékben lehessen vele szállodai felhasználásra költeni, aminek továbbgyűrűző hatása a szélesebb környezet fejlődését is segítené.

Nagyon fontos kormányzati intézkedés volt a vendéglátás áfájának csökkentése, amit mi is támogattunk, és szeretnénk a szálláshely-szolgáltatás vonatkozásában is egy jelentős áfacsökkentést elérni. A Századvéggel közösen kidolgozott, a szállodák által finanszírozott elemzésnek és stratégiai csomagnak jelentős bevételnövelő, devizakitermelő és nemzetgazdasági multiplikátorhatása lenne.
A javasolt üzleti modell 6 százalékos turisztikai hozzájárulás befizetés révén számottevő és garantált forrást nyújtana a brandépítéshez, a turisztikai marketinghez, promó­ció­hoz és a nemzetközi kommuni­ká­cióhoz.

Egyetértünk azzal a javaslattal is, hogy az áfakulcs csökkentéséből adódó megtakarítást két dologra kell fordítani: a bérek jelentős emelésére és így a munkaerő megtartására, valamint szolgáltatásfejlesztő és energiaracionalizáló fejlesztésekre. De az 5 százalékos éttermi áfával párhuzamosan, 2018-től bevezetendő 4 százalékos turisztikai hozzájárulás marketing célú felhasználásáról szeretnénk egyeztetni a kormányzattal.

Nagyon örülünk a Budapest számára nemzetközi városmarketingre juttatott 5,7 milliárd forintos pluszforrásnak. Várjuk az áldásos hatásait a nemzeti marketingszervezet 8,35 milliárdos, GINOP-os turisztikai marketing- és keresletösztönző programjának is, amelynek tavaly a kidolgozását is elősegítettük javaslatainkkal.

Sajnálatos ugyanakkor, hogy idén nem lesz Budapest Winter Invitation (BWI) kampány, mert a korábbi években részt vevő partnerek az ehhez szükséges forrásokat nem tudták kellőképpen összerakni. Nagyon szimpatikus az MTÜ-nek az a kijelentése, hogy fel akarjuk venni a harcot Prágával és Béccsel, de ahol e két város mindig megelőzi Budapestet foglaltságban, az éppen a téli időszak. Sok szálloda jelezte, szükségük lett volna a 2017. január–márciusi időszak ösztönzésére.

– Tavasszal először szervezett az MSZÉSZ nagyközönségi kampányt a Hotelstars szállodai végjegyrendszer népszerűsítésére a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. Milyen eredménnyel?

– Büszkén jelenthetem, hogy kampányunk nemzetközi példává vált. Bemutattuk a Hotelstars igazgatósági ülésén, és nagyon pozitív visszhangot kapott. Ma már sok oldalról tájékozódnak a vendégek foglalás előtt, meggyőződésünk, hogy a tudatos szállodaválasztáshoz hasznos ismerni a szállodák osztályba sorolását is, és ebben lényeges szerepe volt a kampánynak. Szeretnénk ezt az akciót rendszeressé tenni, reméljük, a jövőben is kapunk erre a célra állami támogatást, hiszen a szállodai szolgáltatások minősége az államnak is fontos.

Örülünk annak, hogy az NGM-mel közösen több éven át sikeresen működtetett Hotelstars nemzeti védjegyrendszert az MTÜ-vel folytathatjuk. A védjegyrendszer folyamatos fejlesztését versenyképességünk egyik lényeges elemének tartjuk.

– A szolgáltató szövetség jelszót meghirdető MSZÉSZ mivel tudja segíteni a saját tagságát, hogy lépést tudjon tartani a turizmusban zajló digitális forradalommal, ami főleg a vidéki házaknak okozhat nehézséget?

– A digitalizáció a modern szobafoglalási rendszerekben, a dinamikus árképzés alkalmazása, a vendégvélemények kezelése és általában az online platformok működtetése nyitottságot és a korszerű, új ismeretek, módszerek befogadását igényli. E témának az idei közgyűlésen kiemelt figyelmet szentelünk.

Évek óta célkitűzésünk, hogy megerősítsük a régiók szerepét a szövetség munkájában. Legfrissebb kezdeményezésünk sikeres példája a keleti régióban megtartott szállodaigazgatói tanácskozás, amely tapasztalatcserére és az aktuális ügyek megvitatására, közös gondolkodásra is lehetőséget ad. Szeretnénk ezt más régiókban is bevezetni.

Fontos feladatunk még az ágazat reputációjának erősítése a munkavállalók és így a fiatalok felé, hogy egy vonzó perspektívát lássanak maguk előtt, amikor a pályaválasztásról döntenek. Nem véletlen, hogy a nyomasztó munkaerőhiány, illetve annak kezelése lesz a másik kiemelt témája a novemberi közgyűlésünknek. Természetesen ez a súlyos probléma nemcsak ágazati, hanem nemzetgazdasági megoldásért kiállt, ezért is fontos számunkra e témában a kormányzattal és az MKIK-val való tárgyalás, egyeztetés.

A cikk a Turizmus Panoráma novemberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetünk? Kattintson ide!