Papír nélkül a pultban

A tervek szerint a jövőben nem kellene szakképzettséget igazolniuk sem a szállodaportásoknak, sem az utazásszervezéssel, utazásközvetítéssel és rendezvényszervezéssel foglalkozó munkatársaknak.

A rendelet előkészítői szakmai szervezetekkel is egyeztettek, amelyek jellemzően úgy vélik: a mai viszonyok között nem életszerű, hogy a munkatársaktól szakképzettséget igazoló papírt kérjenek. A kinevelést – jobb híján – megoldják maguk a munkahelyek. A kérdés tehát inkább az, lesznek-e a jövőben olyan képzések vagy továbbképzések, amelyekről a munkáltatók is azt fogják érezni, hogy szükségesek a jobb eredmények eléréséhez.

A saját kinevelésben bíznak az utazási irodák

Prónay Gyula, a hat irodával rendelkező Proko Travel ügyvezetője nem tartja szerencsésnek, hogy az utazási irodai munkakörök betöltéséhez nem lesz szükség szakképzettségre, de úgy gondolja, az elvárásokat reálisabban kellene kialakítani. A szakember ebben a vizsgaidőszakban négy, idegenforgalmi ügyintéző, illetve idegenvezető OKJ-képzést nyújtó intézményben volt vizsgaelnök, s az ott szerzett tapasztalatai alapján állítja: az érintett OKJ-képzések színvonala igen alacsony, a tananyag esetleges, tankönyvek nincsenek. És sajnos nincs is szükség a tanfolyamokon végzettekre, az ország szóba jöhető irodáinál sokat mond, ha húsz új munkatárs kaphat állást idén, ezzel szemben az elmúlt hetekben csak Szegeden, csak az ő elnökletével 60 idegenforgalmi ügyintéző és 30 idegenvezető tette le a vizsgát.

Véleménye szerint az állások betöltéséhez vagy nappali felsőfokú végzettséget – a Proko irodáiban is egy kivétellel diplomások dolgoznak, közgazdász, földrajz, illetve idegenforgalmi végzettséggel –, vagy szakképzettséget kellene figyelembe venni, de az utóbbihoz jóval magasabb színvonalat biztosítva. Illetve jó megoldásnak tartaná, ha a már munkahellyel rendelkező diplomások reális áron, felkészülési lehetőséggel alapozó vizsgát tehetnének. Az alapismeretek ugyanis néhány hét alatt elsajátíthatók, ezekre építve az amúgy is mindig speciális igényű munkahelyek már ki tudják nevelni az új munkatársakat. A szükséges reformon átesett OKJ-képzéseknek pedig jóval több gyakorlati lehetőséget kellene tartalmazniuk, legalább három különböző ellenőrzött munkahelyen, így a leendő munkáltatók is nagy biztonsággal ki tudnák választani az új dolgozókat.

Lapátra tett képesítések

A rendelettervezet szerint az alábbi turisztikai tevékenységek esetében nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás:

• szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység;

• utazásszervezés és -közvetítés;

• rendezvényszervezés;

• utazási irodai ügyintézés (szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése);

• ügyfélszolgálat, információ;

• szabadidő-szervezés.

A módosítás az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 5/1997. (III. 5.) IKIM rendeletet érinti.

Az életet követi a jogszabálytervezet

Az érintett utazási irodai munkakörökhöz nem szükséges feltétlenül idegenforgalmi képzettség, más diplomával vagy adott esetben akár érettségivel, gyakorlattal, cégen belüli képzéssel is kiváló szakember válhat az utazási irodai feladatok elvégzése iránt affinitással rendelkező személyekből – tolmácsolta lapunknak a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége álláspontját Molnár Gabriella elnök, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a jövőben bárki nyithat utazási irodát, hiszen a tevékenységért felelős szakember alkalmazását előíró rendelet továbbra is érvényben van. A gyakorlatban jelenleg sincs minden munkavállalónak idegenforgalmi képzettsége, bár a felvételnél előnyt jelent. Ami lényeges, a pénzváltói és repülőjegy-eladói munkakörökhöz továbbra is szükséges az előírt szakvizsga.

Gyakorlatias továbbképzést indított a MaReSz

A Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségével nem egyeztettek a jogszabályról – mondta el lapunknak Horváth Ágnes főtitkár, aki maga úgy ítéli meg, hogy a rendezvényszervező állások betöltésénél pályakezdők esetében indokolt a szakképzettség előírása, ezt legalább ötéves szakmai gyakorlat tudja kiváltani.

A MaReSz elnökségének egyik tagja, a Roxer Event & More ügyvezető igazgatója, Rókusfalvy Gábor szerint a jelenleg elérhető rendezvényszervező tanfolyamok többsége messze van a valós élettől, ezért egyelőre nincs itt annak az ideje, hogy a diploma mellett szakképzettséget igazoló papírt kérjenek a munkatársaktól. Az ideális mégis az lenne – teszi hozzá –,
ha ezek a diplomások megfelelő alapozó oktatásban részesülnének. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola és a MaReSz ezért indított idén márciusban közös, három féléves szakirányú továbbképzést diplomával rendelkezőknek. Ennél alapvető szempont a gyakorlatiasság, a rendezvényszervezés minden területéről érkező előadók is úgy lettek kiválogatva, hogy a saját tapasztalataikat, példáikat tudják átadni.

Van még igény elit portásokra

Az MSZÉSZ nem tartja szükségesnek a szakképzettség előírását a portás munkakörök betöltéséhez, mivel a szállodák jelenlegi gyakorlata mást mutat. Budapesten például általában szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkezőket alkalmaznak, akik rendelkeznek a szükséges nyelvtudással, s a munkakörrel kapcsolatos egyéb tudnivalókat könnyen, gyorsan megtanulják – mondja Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége főtitkára. Az MSZÉSZ szakértőkkel történt konzultáció alapján azt a javaslatot tette, hogy a szakirányú főiskolai diploma is tegyen eleget a megfelelő szakképzettség kritériumának, de ugyanakkor maradjon meg az OKJ-képzés lehetősége. Ez lehetőséget teremt arra, hogy ilyen képesítés megszerezhető legyen, ha azt a munkaadó elvárja. A tapasztalatok szerint ez a képzés a budapesti és vidéki kisebb, alacsonyabb kategóriájú szállodák igényeit szokta kielégíteni.

Ezzel merőben ellentétes Ungár Tamás, a Magyar Szállodaportá­sok Aranykulcs Egyesülete elnökének véleménye, aki megkeresésünkre úgy reagált: megdöbbenéssel hallották a hírt. Az egyesület abszolút elfogadhatatlannak tartja, hogy a húzóágazatnak tekintett turizmusban, amikor egyre-másra nyílnak a szállodák az országban, és emellett munkanélküliség van, egy szállodának ne kelljen megkövetelnie a szakképzettséget a portásaitól. Ungár Tamás szerint elvárható, hogy a vendéggel szakképzett munkaerő találkozzon. Ezért egyesületük lépéseket készül tenni annak érdekében, hogy ilyen rendelkezés ne léphessen hatályba.

Elértéktelenedő szakma?

A portások nagy része a munkáltatók igényeinek megfelelően ma is főiskolát végzett, akiknek az idősebb kollégák adják át a szakma máshol alig megtanítható fortélyait, így nagy változás nem lesz a rendelettervezet elfogadása után sem – vélekedik Bártfai Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola KVIK adjunktusa, aki ettől eltekintve jelzésértékűnek tartja a portásszakképzettség előírásának eltörlését, mert ez a szakma elértéktelenedésére mutat rá.

Jelenleg itthon és a nemzetközi színtéren is csak a legmagasabb kategóriában van jelentősége a külön portás munkakörnek, a többi szállodában az osztott pultok megszűnésével már nincs szükség rá. Egyedül a nemzetközi Aranykulcs Egyesület tartja életben ezt a szakmát igazi mélységei­ben. Egyfajta elitképzésre tehát, még ha szűkebb méretekben is, van és lesz is igény.

Concierge az iskolapadban

Az Alkotmány utcai főiskola azt tervezi, hogy az Aranykulcs Egyesület szakmai támogatásával újraindítja a concierge-képzést, a legendás portástovábbképző iskolát (International Concierge Institute). Egyelőre tesztelik a szakmai fogadtatást, keresik a tantárgyakra vonatkozó javaslatokat, szponzorokat. A főiskola vezetése arra vár, hogy a konkrétumok alapján ki lehessen választani a képzés formáját, kialakítani annak kereteit.