Pezsegtek a medencék

A szakmai érdekképviselet a KSH fürdőkre vonatkozó adatgyűjtésének publikálását megelőzve elkészítette felmérését tagjai körében a 2013-as év kiemelt mutatószámairól. Ebben 51 fürdő üzemeltetési adatait dolgozták fel.

Többen jöttek SZÉP-kártyával

A SZÉP-kártya felhasználásának növekedése tovább folytatódott 2013-ban, köszönhetően az évközben történt felhasználási változásoknak. A fürdőlátogatók 20,8 százalékkal több szolgáltatást vásároltak SZÉP-kártyával, az 51 létesítményben összesen csaknem 1,9 milliárd forintért. Ez az összeg a fürdők teljes árbevételének 8,5 százalékát adja, ami ugyanakkor mindössze 1 százalékos emelkedést jelent a 2012. évi értékhez képest. Korábban, 2010-ben és 2011-ben az üdülési csekk árbevétel-aránya meghaladta a 10 százalékot.

Az üzemeltető társaságok 5,6 százalékkal növelték árbevételüket, míg a fürdőszolgáltatásokból – pl. belépőjegyek, kezelések – származó bevételük 6,5 százalékkal emelkedett. A felmérésben részt vevő létesítmények 38,5 milliárd forint nettó árbevételt értek el, melyből 22,3 milliárdot tett ki a fürdőszolgáltatások értéke. Átlagosan az árbevételük 58 százaléka származik közvetlenül fürdőszolgáltatásból, míg a fennmaradó részt a közvetetten kapcsolódó szolgáltatások teszik ki (bérleti díjak, szállásszolgáltatás, vendéglátás stb.).

Stagnáló forgalom, magasabb árak

Az árbevétel növekedése ellenére a látogatóforgalom lényegében stagnált a mindössze 0,3 százalékos bővülésével, a vizsgált 51 fürdőben meghaladta a 15 millió regisztrált látogatót. A látogatóforgalom szinten tartása mellett viszont sikerült az egy főre eső átlagárat növelni 6,1 százalékkal, mely elérte az 1480 forint/fő nettó értéket. Általános üzemeltetői tapasztalat, hogy a vendégek a hosszabb tartózkodásra lehetőséget biztosító drágább és komplexebb jegytípusok felé mozdultak el, növelve ezzel az átlagárat. A fürdők jelentős része azonban nem élt 2013-ban az emelés lehetőségével, megtartotta az üzemeltetése szempontjából „nyomott” belépőjegyárakat. Ez a magatartás a dél-dunántúli, az alföldi, valamint a helyi és térségi vonzáskörzetű fürdőkre volt markánsan jellemző.

A „közös” kasszába a vizsgált fürdők tavaly 8 százalékkal többet fizettek be különböző adónemek formájában, mint 2012-ben, az 51 létesítmény együtt 8,5 milliárd forintot meghaladó összeget. A foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott, minimális, 1 százalékon belüli csökkenés volt tapasztalható 2013-ban. Az 51 fürdő átlagosan 81 főállású munkavállalót foglalkoztatott az év során. (A felmérés nem terjedt ki a fürdőkben közvetetten dolgozókra, vagyis a kiszervezett munkakörök, bérlemények szolgáltatóira.)

Jobban nőttek a kicsik

A felmérésben 8 nemzetközi, 19 országos és 24 térségi, illetve lokális jelentőségű/vonzású fürdő vett részt. A fentiekben felvázolt mutatószám-változások dinamikája a besorolásukat tekintve eltérő. A nettó árbevétel alapján a nemzetközi jelentőségű létesítmények 4,5 százalékos növekedése áll legközelebb az 5,6 százalékos átlagos bővüléshez, míg a térségi és lokális jelentőségű, kisebb kapacitású fürdők árbevételének emelkedése meghaladta a 10 százalékot. A fürdőszolgáltatások esetében is hasonló trend figyelhető meg, annyi különbséggel, hogy a kisebb kapacitású és térségi vonzáskörzetű intézmények bevételének növekménye 18,5 százalék volt. Ugyanez jellemezte a látogatóforgalmat is, e mutató tekintetében 8,5 százalékos emelkedést értek el, miközben a nemzetközi jelentőségű létesítmények csak 0,1 százalékkal tudták vendégeik számát növelni. Az országos jelentőségű fürdők forgalmának 2,1 százalékos csökkenése jelzésértékű a nemzetközi jelentőségű fürdők stagnáló forgalma mellett.

(Fotó: Gyopárosfürdő)