Szeptemberben jelennek meg az új TDM-pályázatok

Forrás: turizmus.com

 2015. május 31. 13:11

A szervezeti rendszer korszerű megújulása és a fenntarthatóság, finanszírozási kérdések álltak a középpontjában a sok szempontból újszerű tematika mentén zajló Országos TDM Konferenciának Hévízen.

Az eseményen aktívan részt vett, és a tagsággal együtt gondolkodott a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. képviselője is, illetve több jó nemzetközi példa is bemutatkozott.

A konferencia résztvevőit Papp Gábor polgármester köszöntötte, házigazdaként.

A hévízi polgármesteri hivatalban zajló kétnapos előadásfolyam a szokásos baráti hangulatban telt ugyan, de érezhető volt az is, hogy a TDM szervezetek - és így a szövetség - sorsa fordulópont előtt áll. A gyerekbetegségeken mostanra nagyjából átesett szervezeti rendszer a fenntarthatóbb és hatékonyabb működés érdekében kénytelen átalakulni és követni a folyamatosan változó környezet és piac elvárásait, illetve beépíteni az eddigi tapasztalatokat.

 

Ez már csak azért is fontos, hogy minél sikeresebben vehessen részt egyrészt a szövetség az új pályázati kiírás kidolgozásában, másrészt maguk a TDM-szervezetek a GINOP keretében megjelenő pályázatokon. A jelenlegi tervezet részleteit a minisztérium részéről Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó (képünkön) ismertette, s az első nap délutánján arra is volt alkalom, hogy a szervezetek feltegyék  kérdéseiket. Ezek egyébként zömmel arra vonatkoztak, hogy mennyiben támogatható például termékfejlesztéshez kapcsolható eszközbeszerzés, vagy milyen módon pályázhatnak a megújuló szervezeti struktúrában helyi szervezetekből térségivé avanzsáló szereplők. Többen felvetettek határmenti együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket is. Ezek mind átgondolásra várnak, alapos megvitatásukra várhatóan két héten belül külön workshopot szervez a Magyar TDM Szövetség, ahol a szervezeti rendszer átalakításáról is szó lesz.
A pályázati kiírásoknál az alapelv mindenesetre az, hogy az új pályázatok már ne a szervezetek infrastrukturális és működési költségeit támogassák, hanem konkrét szakmai feladatokat, mint a termékfejlesztés, projektmenedzsment (Pl. helyi termékek, tradicionális gasztronómia), a vendégtájékoztatás, a szemléletformálás és oktatás, a marketingtevékenység és a monitoring. A pályázatok megjelenése szeptemberre várható, 2 évre 2 milliárd forintos kerettel.

A konferencia másik fontos vonulata a TDM-rendszer finanszírozása volt. Egyebek mellett e téren is van mit tanulni például Karintiától, ahol egy két évtizeddel ezelőtt megszületett, és három éve aktualizált törvény hozott megoldást a problémára, illetve Dél-Tiroltól, ahol a stratégiai tervezés és ennek következetes betartása hozott kimagasló eredményeket az elmúlt 10 évben. Előbbit Achill Rumpolt korábbi, a törvényt akkor átvivő turisztikai miniszter, utóbbit Hansjörg Mair, a Déli-tiroli Turisztikai Menedzserek Szövetségének elnöke ismertette. Tény, hogy mindkét, jól prosperáló területen turizmusra költik az idegenforgalmi adót, és létezik egy, a vállalkozók által fizetett, forgalom utáni százalékban meghatásozott turisztikai hozzájárulás is. A pénzeket pedig ésszerű megosztásban, kompetenciák mentén kapják meg és használják fel helyben, a térségben és a régióban.

Semsei Sándor elnök szerkesztőségünknek kifejtette: most érzi elérkezettnek az időt, hogy a kormány elfogadja érveiket, s megszülethessen egy turizmus törvény, amely garantálja a TDM-szervezetek stabil működését. Mert lehetetlen állapot, hogy mindig csak esetleges pályázati pénzekben gondolkodjanak, hosszú távú tervezés helyett.

A konferenciára meghívást kaptak a társ szakmai szövetségek is, amivel szeretne a TDM Szövetség hagyományt és rendszert teremteni, hogy a szövetségek bizonyos mértékig folyamatosan legyenek benne egymás életében. Ennek jegyében a hazai gyógyvízkincsről tartott elgondolkodtató előadást Németh István, a 200 tagot számláló Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke.

A péntek délelőttöt a Balatonnak szentelte a szövetség. Bemutatkozott a Nyugat-Balaton térség Tar László, a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezetője tolmácsolásában, aki az eredmények mellett a nehézségeket sem rejtette véka alá. Még ebben a régóta létező és jól működő, turizmust értő térségben sem minden esetben valósul meg az áhitott összefogás, és az egységes szakmai fellépés. Ugyanakkor a Balaton a TDM-ekkel legjobban ellátott területe hazánknak, nem véletlenül itt alakult meg az első régiós szervezet sem. Ezért épp itt látják leginkább elérhetőnek, hogy az érdekeket közös platformra hozva együtt megalkossanak egy minden további fejlesztésnek az alapját jelentő Balaton-stratégiát, és egyfajta mintaprojektként ezt fegyelmezetten meg is valósítsák.