Tíz pontból álló fejlesztési terv készült a budapesti fürdőkre

Szerző: Fucskó Hajnalka

 2014. december 10. 14:13

A fővárosban az elmúlt 50 évben nem volt olyan mértékű fürdőfejlesztés, mint ami a következő 5 évben várható – nyilatkozta a Turizmus Panorámának adott interjúban Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója, akivel sorra vettük, melyik fürdőnél mit terveznek.

– A BGYH Zrt. összesen 15 milliárd forint értékű, 10 projektből álló fejlesztési tervet készített a 2015–2020-as időszakra. A költségek kétharmadát a cég önerőből állja, ötmilliárdot pedig a főváros tesz hozzá – a hírrel Tarlós István főpolgármester rukkolt elő még az önkormányzati választások kampányában. Mivel sikerült rávenniük a főváros vezetését, hogy tulajdonosként végre közvetlenül is áldozzon a budapesti fürdőkre?

– A főváros indirekt módon eddig is segítette a beruházásainkat azzal, hogy az eredményeinket nem fölözte le osztalékként. Azzal a feltétellel, hogy fejlesztésekre kell fordítanunk a nyereséget. Amikor a mostani fürdővezetés 2010-ben munkához látott, mindenki azt firtatta, van-e értelme, hogy a főváros pótolja a vállalat nettó 700 milliót meghaladó hiányát, amikor minden évben ugyanennyi veszteséget termel. Azóta bebizonyítottuk: nem egy feneketlen hordóba dobálják a pénzt. Négy év alatt 5,5-ről 8 milliárdra tornásztuk fel a bevételeinket, 2011 óta nyereségesek vagyunk, a tavalyi eredményünk 432 millió forint volt, az idei várhatóan 700-800 millió lesz, az esős nyár ellenére.

 

– Mi motiválja önöket a fejlesztéseknél: a fürdők rossz állapota, a gazdasági kényszer, hogy versenyképesek maradjanak a vidéki, felturbózott létesítményekkel, amelyek ráadásul olcsóbbak is, netán az olyan szeszélyes időjárás, mint az idei?

– Mind együttvéve. A Rudas élményfürdőjének és a Dandár wellnessrészlegének őszi átadásával (l. Turizmus Panoráma 2014/10. szám – a Szerk.) lezárult rövid távú programunk, amely azt célozta, mindegyik fürdőnknek legyen kinti, nyitott medencéje. Most indulhat a fejlesztések második, jóval költségesebb szakasza: a meleg vizű strandokat egész éves üzemelésű létesítményekké alakítjuk át, ami az időjárástól való függés mértékének csökkentését és a kapacitásbővítést szolgálja. Csak a két hideg vizű strandunk, a Pünkösdfürdői és a Római marad idényjellegű.

Felmérésünk szerint a Palatinus téliesítésére komoly igény mutatkozik a szigeten  futók és a turisták részéről. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, szükség van a magyar pénztárca számára is könnyen megfizethető, jó minőségű fürdőszolgáltatásokra: a Paskál forgalma ugrásszerűen megnőtt, amikor nyáron 900 forintos jegyet vezettünk be. Ott egy egész évben nyitva tartó fürdő felépítésére készülünk.

S természetesen nem halogathatók tovább az elmaradt felújítások, például az évekkel ezelőtt bezárt, folyamatosan pusztuló pesterzsébeti fürdőé; ez egy sós-jódos vizű forrással is büszkélkedhet, amely kiválóan alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére. Az ottani fejlesztés úgy lenne ideális, ha egy befektető gyógyászati központot építene mellé.


Miből termelik ki a 10 milliárdos önerőt? Terveznek hitelfelvételt is?

– A szükséges összeg úgy áll össze, hogy öt esztendőn keresztül évi 1,5 milliárdot fordítunk fejlesztési célra, további nettó 1,5 milliárd bevétellel számolunk a Dagály északi területének eladásából az ott létesülő, világversenyek megrendezésére is alkalmas uszodakomplexum számára, és egymilliárdos hitelfelvételt prognosztizálunk. Lehetséges, ez utóbbira nem is lesz szükség, mert minden új beruházás növeli az eredményességet. Egyedül a Rudas élményfürdőjének átadásától évi 200 milliós eredményjavulást várok, de az új beléptető rendszeren is havi 21 milliót fogunk megtakarítani az eddigi 27,5 milliós kiadáshoz képest.

 

– Mi a fejlesztések általános koncepciója? A tematizáció, vagy inkább az idehaza általános trendet követik: minden fürdőben a teljes vendégkör igényeit kiszolgálni?

– Nincs is más lehetőségünk, mint a specializálódás, hiszen egyetlen nagyvároson belül üzemel 12 fürdőnk. De ezek a tervek nem az íróasztalon születtek, mert az elmúlt 10-20 évben a létesítmények szinte maguktól is tematizálódtak, kialakult saját közösségük, ezekre az elvárásokra kell ráerősítenünk.

 

– A Dagályban viszont arculatváltásra készülnek, amiről a törzsvendégeket már szeptemberben tájékoztatták. Miként fogadták, hogy új célcsoportként kisgyermekes anyukák áraszthatják el a fürdőt?

– Itt valóban komplett átalakítás lesz, ám az eredeti törzsközönség és az ide járó sportolók megtartása mellett. Budapesten ugyanis jelenleg hiányzik egy olyan fürdő, amelyik elérhető áron, télen-nyáron kiszolgálja a kisgyermekes családok igényeit. Egész éves vízi gyermekparadicsomot varázsolunk a Dagályba egy új medencecsarnok létesítésével, baba-mama és családi élménymedencével, jacuzzival, s egy olyan csúszdaparkkal, amely átlépi a mai tinédzserek ingerküszöbét. A törzsvendégeknek pedig többek között új beltéri úszómedencével, szaunavilággal és fedett gyógymedencével kedvezünk, amit már régóta igényelnek.

 

– A turizmus szempontjából talán a legörvendetesebb hír, hogy végre rendbe teszik a Király fürdőt is, ami a város régi adóssága.

– A Király rekonstrukciója keretében bővítés is lesz, egy kisebb méretű, télen is nyitott uszodát építünk a klasszicista udvarban. Reméljünk, hogy a projekt támogatására a török államot is sikerül megnyerni.

Kívülről nem látványos, de üzembiztonsági és energiahatékonysági szempontból elengedhetetlen a Széchenyi rettenetesen elavult gépészetének és fűtésének korszerűsítése, amelyre uniós pályázati pénzt lehet igényelni. Itt informatikai fejlesztés is szükséges: ne úgy legyen 35 fok az élménymedencében, hogy a gépész körülbelül tudja, mennyit kell csavarnia a megfelelő keréken. A fűtést meg jelenleg az ablakok nyitásával, csukásával „szabályozzuk”.

A Gellértben ugyanezek a gondok, de ott bővítést is tervezünk: a meglévő földszinti kabinsor helyén egy vagy két medencét építenénk, és mint különleges rendezvényhelyszín, ráerősítenénk vele a nagyvállalati piacra, ami a Rudassal is szándékunk.

 

– Remélhető-e, hogy a fejlesztéssorozat hozadékaként Budapest nemcsak a szlogen szintjén, hanem valójában is fürdőváros lesz, ami a turizmus számára is többletforgalmat generálhat?

– A tíz projektből hét turisztikai célú. Ha megvalósulnak, mindegyik fürdőnk európai színvonalú lesz, és Budapest teljes joggal formálhat igényt az 1934-ben elnyert fürdőváros címre. Egyre többet fordítunk marketingre is, csatlakoztunk a Budapest Kártyához és a Sziget fesztiválhoz kapcsolódó Citypass bérlethez is.

A folyamatra ráerősíthet még az a hosszú távú elképzelésünk, hogy saját üzemeltetésű gyógyszállót építsünk a fürdők mellé, amire a Gellértnél és az ORFI-val egybeépült Lukácsnál nyílhat lehetőség.