Új tárcánál új életet kezdhet a Magyar Turizmus Zrt. - interjú Faragó Péterrel

Szerző: Szebeni Zsolt

 2014. október 15. 14:25

Az 1994-es megalakulása óta a hatodik helyre, ezúttal a II. kerületi Kacsa utcába költözött nemzeti marketingszervezet strukturális megújítására is készen áll Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. új vezérigazgatója, akivel a Turizmus Panoráma készített interjút.

– A turisztikai szakma nagy várakozással fogadta, hogy az új kormánystruktúrában ismét egy tárcához tartozik az állami irányítás és a nemzeti marketing felügyelete. Ehhez képest a szakmabeliek értetlenkedve szemlélték, hogy forráshiány miatt szinte megállt az élet az MT Zrt.-nél, nem volt magyar stand Párizsban, Chicagóban és Ukrajnában, csak mobil standdal vonultunk fel Moszkvában, valamint nem indult el a főváros téli szezonjára döntően fontos Winter Invitation kampány. Mi volt a zavar oka, s mikorra állhat vissza a normális működésre a szervezet?

– Egyetértek a szakmával, korábban nem volt szerencsés, hogy a turizmust érintő kérdések különböző tárcákhoz tartoztak. A változtatással az az örömteli helyzet állt elő, hogy a turizmus állami irányítása mellett a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik a fejlesztésekért felelős államtitkárság is, valamint a nemzeti marketing felügyelete is.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Természetes, hogy minden meg­újulási folyamat átmeneti nehézségekkel jár. Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy mely területeken voltunk hatékonyak és hol van szükség a szervezet tevékenységének racionalizálására. Mindezt az NGM iránymutatásai­val összhangban végezzük, szem előtt tartva a szakmai folytonosság szempontjait.

Fontos, hogy a költségvetési törvényben meghatározott kereteket a Magyar Turizmus Zrt. betartsa, s a rendelkezésre álló forrásokat és eszközöket a lehető leghatékonyabban költse el. Az MT Zrt. működésének gazdasági hátterét és keretrendszerét továbbra is alapvetően a költségvetési törvény garantálja.

Jelenleg vizsgáljuk az akciók hatékonyságát, és ennek eredményének függvényében döntjük el, hogy mely akciókat folytatjuk, és milyen kiállításokon veszünk részt a jövőben.

Egyébként a napi működés visszaállt a megszokott mederbe, s elindulhat a BWI kampány.

– Újra és újra felröppennek olyan hírek, hogy az MT Zrt. külpiaci tevékenységét beviszik egy országimázsközpontba, a belföldi hálózatot pedig leválasztják a társaságról. Ön ismer ilyen tervet?

– Találgatásokba nem bocsátkoznék, akkor lesz miről beszélni, ha a céget érintő strukturális változás igénye a kormányzat részéről felmerül.

A magam részéről folytatni kívánom az MT Zrt. szervezetének megújítását. A hatékonyságát növelő, dinamikusan működő céget szeretnék vezetni a jövőben, amely külföldön erősebb országpromóciót képes kifejteni, belföldön pedig színvonalasabb szolgáltatásokat képes nyújtani a szakma és a vendégek számára. Ehhez szükséges a turisztikai marketing és az agrármarketing területek összehangolásának folytatása, egy egységesen működő cég kialakítása. A megújuló országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turisztikai attrakció, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve kell, hogy megjelenjen, kiemelten hangsúlyozva hazánk értékeit.

– A napokban jelent meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal felállításáról szóló kormányrendelet. A gyakorlatilag azonnal elinduló hivatal léte mennyiben befolyásolja majd az MT Zrt. tevékenységét?

– Erre akkor tudhatjuk majd a választ, ha megismerjük a kormány szándékát a Magyar Turizmus Zrt. kormányzati kommunikációban betöltött szerepéről.

– Várható-e, hogy a jövőben ne a mindenkori, év végi költségvetési vitában – tehát a rákövetkező év tervezéséhez már későn – dőljön el a nemzetimarketing-büdzsé, hanem egy törvényben szabályozott módon, a turisztikai bevételek vagy az idegenforgalmi adóbevételek bizonyos hányadában határozzák meg a forrásokat?

– A költségvetés megalkotásának joga az Országgyűlést illeti. A kormányzat a Turisztikai Célelőirányzat kiadási tételeinek minél pontosabb nevesítésére törekszik. Amint azt Glattfelder Béla államtitkár úr hangsúlyozta, olyan törvényt szeretnének megalkotni, amelyben ténylegesen láthatóak a költségek. A tervek szerint a turisztikai támogatások hatékony felhasználása mind a beutazó, mind a belföldi turizmus élénkítésére irányuló marketingtevékenységet képes lesz fedezni. A küldőpiacokon végzett aktív munka már most a látogatószám és a bevételek bővülését hozza, az ez irányú marketingtevékenységre továbbra is fokozott figyelmet fordítunk. A belföldi turizmus élénkítésének fő eszköze pedig a SZÉP-kártya, amely folyamatos sikereket könyvelhet el.

– Milyen viszonyba kerül a jövőben az MT Zrt. a TDM-szervezetekkel? Igaz-e, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a TDM-rendszer csúcsszerve lesz, a korábban megismert turizmustörvény tervezete szerint, vagy egymás mellett dolgoznak tovább ezek a szervezetek?

– A turizmusról és a vendéglátásról szóló törvénytervezet a szakmai irányítást ellátó NGM hatáskörébe tartozik, ismert mindenki számára, hogy a Kormány első olvasatban megtárgyalta, és rögzítette, hogy a törvényt csak azt követően lehet benyújtani az Országgyűléshez, ha elkészül az ágazat fejlesztésének irányait hosszú távon meghatározó turizmuskoncepció. Glattfelder államtitkár úr ezzel kapcsolatban azt is nyilatkozta, hogy az egyeztetések újabb fordulóit megelőzi az EU-val folytatott tárgyalások sora is, illetve a pályázatok véglegesítésének menetrendje. Fontos a tisztánlátás a felhasználható források terén, hiszen a stratégia prioritásrendszerét és tartalmát is ezekhez kell igazítani. A szaktárca célja, hogy minden feltétel adott legyen, hogy a turizmuságazat még összefogottabban és összehangoltabban működjön.

– A turisztikai szakma megelégedéssel nyugtázta, hogy az elmúlt négy évben – csakúgy, mint azt megelőzően – jó munkakapcsolatban lehetett az MT Zrt.-vel, s a források mértékével való örökös és érthető elégedetlenséget leszámítva az érdekeit és szempontjait értő partnerre talált a Horváth Gergely vezette csapatban. Ön milyen együttműködési lehetőséget lát az MT Zrt. és a turisztikai szakmai szervezetek között?

– A turizmus jellemzően a kis- és középvállalkozások működési területe. A turizmus alapágazataiban (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) működő egyéni és társas vállalkozások száma mintegy 78 ezer. Két módon is hozzájárulhatunk ezeknek a vállalkozásoknak a sikeres működéséhez: egyrészt piaci ismereteink átadásával ösztönözhetjük az eladható, versenyképes kínálat kialakítását, másrész hatékonyabban segíthetjük piacra ezt a kínálatot. Fontos, hogy a turizmusban részt vevő vállalkozások a lehető legnagyobb mértékben bevonhatóak legyenek az új promóciós folyamatba. Tevékenységünkkel erősíteni kívánjuk az ágazaton belüli együttműködési hajlandóságot. Várjuk a szakmai szereplők aktív részvételét és közreműködését.

Az már bebizonyosodott, hogy a közös célok megvalósítása érdekében, a megosztott költségvetéssel végzett akciók a leghatékonyabbak. Ezért továbbra is célunk, hogy a szakmai szereplőket is bevonjuk a marketingtevékenységbe.