Újra Budapest lehet a közép-kelet-európai régió szállodafejlesztési központja?

Forrás: turizmus.com

 2016. október 13. 14:03

A gazdasági válság okozta sokk után a turizmus 2010 óta dinamikusan növekszik, s a pozitív trendek alól Magyarország sem kivétel. Különösen Budapest élvezi a konjunktúra pozitív hatásait, egyaránt vonzva turistákat, szállodaüzemeltetőket és befektetőket – írja közleményében a BDO Magyarország.

A 2015-ben globálisan 4%-os növekedés összeurópai szinten több mint 600 millió vendégérkezést, azaz 5%-os, Kelet-Európában pedig 7%-os bővülést jelentett és a statisztikák 2016-ra is kedvező képet festenek.

Brexit, migrációs fenyegetettség, Kína gazdasági nehézségei, olajválság – úgy tűnik, alapvetően egyik gazdasági kockázat sem töri meg a turisztikai szektor lendületét: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) középtávon globálisan 4,7%-os, Európára nézve 4-4,5%-os, míg Közép-kelet Európára 5% feletti növekedést prognosztizál ezen a területen.

 

Budapest lehet az egyik fő haszonélvező

A térségben csaknem 37 millió vendégéjszakát realizáló arany háromszög, Bécs– Prága– Budapest mellett a szakemberek egyetértettek, hogy Lengyelország és Románia azok a térségbeli országok, amelyek méretüknél és belső piacuknál fogva a Közép-európai régióban, mint potenciális fejlesztési piacok megjelenhetnek, ugyanakkor minden ország, ezen országok fővárosai és vidéki centrumai más-más lehetőségeket rejtenek ezért az egyes projekteket saját kontextusukba helyezve kell értékelni.

 

„Míg három éve a hotel és Budapest szókapcsolat az szakmai konferenciákon és befektetői beszélgetéseken szinte kerülendő téma volt, azóta nagyot fordult a világ és a szektorban érintettek a magyar fővárost ma lehetőségeit és jövőjét tekintve egyöntetűen izgalmas fejlesztési piacnak, jó befektetési lehetőségnek tartják” – nyilatkozta Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető partnere.

Jelenleg is komoly fejlesztések zajlanak Budapesten, közel 15 projekt, beleértve épülő szállodákat (Párizsi Udvar, Matild Palota, Hotel Clark, Belgrád Rakpart, Meininger, hogy csak néhányat említsünk) és projekteket (W Balettintézet, Vörösmarty tér, Bazilika és környékén több épület) hozzávetőleg akár 2 ezer szobás bővülést is magával hozva. A kereslet és az árak fenntartható emelkedése azt is magával hozza, hogy e lista a közeli jövőben várhatóan újabb jelentős elemekkel bővülhet majd.

 

Fejlesztési modellek: széles a paletta

Azt illetően, hogy milyen esetekben érdemes a szállodaprojektben szakosodott üzemeltetőt bevonni, vagy márkanév költségeit megfizetni, a felek, köztük a befektetők és a finanszírozási szakértők is egyöntetűen kifejtették, hogy 100 szoba fölötti méretnél, illetve ha a fejlesztő későbbiekben el kívánja adni a szállodát további befektetők részére, érdemes elgondolkodni a nemzetközi márkanév bevonásán. Ellenkező esetben, vagy ha a tulajdonos maga is tapasztalt szállodás, a saját kézben való működtetés is sikeres lehet. A szállodaüzemeltető cégek hozzáadott értéke ugyanakkor nemcsak a működtetés során nyilvánul meg, hanem az építkezés ideje alatt nyújtott technikai segítség biztosítása során is támogatást adnak, hogy költséghatékony és átgondolt fejlesztés jöjjön létre.

A terméket illetően a multibrand szállodavállalati struktúra (melynek előnye az, hogy mind a vendég, mind pedig a szálloda tulajdonosa széles platformból tudja kiválasztani a számára és a piac számára legmegfelelőbb terméket) egyre népszerűbb, ilyen globális láncok és szolgáltatások már jelen vannak a hazai piacon is. A nagy cégekkel szemben állnak „az egy termék, egy piac” üzenetet képviselő kisebb cégek, amelyek sokkal inkább a személyesebb üzemeltető-tulajdonos közötti kapcsolatra, az egyfajta termékazonosításra helyezik a hangsúlyt.

„A trendek azt mutatják, hogy a szállodaipar folyamatos innováción megy keresztül, a termékek folyamatosan bővülnek, cégek konszolidálódnak és egyesülnek – mellettük meg-megjelennek újak és persze a helyi piacokon szépen megélnek mellettük a független, vagy helyi cégek által működtetett hotelek” – mondta el Hegedűs Attila.

A közelmúltban Bécsben több, mint 300 fő részvételével zajlott a CEE Property Investment Forum 2016, ahol a Közép-Európai régió ingatlan befektetői, fejlesztői, finanszírozói és szakértői vitatták meg a legújabb trendeket és hatásokat, minden olyan eseményt és eshetőséget ami a térséget befolyásolja és az ideáramló tőkét mozgatja. A BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Kft. ügyvezető partnere a szállodaipar jövőjéről szóló beszélgetést vezette a rangos eseményen.

 

A panel tagjai a térség egyik legnagyobb szállodai befektetője és üzemeltetője – a Warimpex képviselője mellett – a Motel One, a Marriott, a Raiffeisen és a Cushman &Wakefield vezetői voltak. A szakma meghatározó szereplőivel zajlott beszélgetésen elhangzott, hogy a nagy, intézményi befektetők viselkedése és gondolkodásmódja ország és kultúrkör független, ugyanakkor a kontrasztot az jelenti, hogy a szállodaipar kívülről nézve sokkal komplexebbnek, ezáltal kockázatosabbnak tűnik, mint egy irodaház, logisztikai- vagy bevásárlóközpont. Itt az egyes felületek (irodák, boltok, raktárrészek) belső kialakítása a bérlők költsége, szemben a hotelekkel, ahol a belsőépítészet, a felszerelés és a végső kialakítás is a tulajdonos büdzséjét terhelik.  Ezt egyes fejlesztők nehezen értik meg, különösen a design részben szeretnének a tulajdonosok nagyobb beleszólást kérni, ugyanakkor az üzemeltetők azok, akik hosszútávon gyakran 20 év vagy afölötti periódusokban gondolkodva ezzel szemben a funkcionalitást és a piaci megfelelősséget helyezik előtérbe.

Kiemelték továbbá azt is, hogy az irodaházi rövid- vagy középtávú (maximum 5 éves) bérleti szerződésekkel szemben, egy folyamatos üzemmódra képes szálloda akár magasabb profitot is hozhat, de a sikerhez elengedhetetlen a felek közös akarata és szolid alapokon nyugvó együttműködése.