Váltólázban a turizmus

Mindenképpen meglepő, hogy ismét előkerül a nemzeti marketing átszervezése, hiszen a 2010–2014 közötti időszak után a kormány – a szakma helyeslése mellett – ismét egy tárca alá szervezte az állami irányítást és a marketinget.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kötelékében elképzelt új, központosított szervezet – ha egyáltalán valóban a hvg.hu által ismertetett formában kerül a szöveg a kormány elé – gyakorlatilag a Magyar Turizmus Zrt. feladatait vinné tovább, csak kibővített jogkörrel. E szerint a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálnának, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének.

De az is előfordulhat, hogy ez még nem a végleges formája az előterjesztésnek.

Az előterjesztésben szereplő Kongresszusi Iroda ma is létezik, s feladata többek között most is az, hogy kongresszusokra pályázzon, s elősegítse Magyarország előrelépését az európai kongresszusi piacon. Ilyen szervezetek máshol is vannak, igaz, elsősorban városok, vagy tartományok tulajdonában és üzemeltetésében, de azok sem szerveznek eseményeket, mint ahogyan, információnk szerint, jelen esetben sincs szó kongresszusszervezésről.

Az agrármarketing és a turizmus összeházasítása szintén nem új keletű ötlet, hiszen az Agrármarketing Centrum (vezérigazgatóság néven) már ma is a Magyar Turizmus Zrt.-hez tartozik, a most napvilágra került átszervezés egyik félbemaradt előfutáraként.

A központi események, például ünnepségek eddig is állami kézben voltak, sőt létezik lebonyolításukra állami szervezet is, Hungarofest néven. Évekkel ezelőtt is felmerült már, hogy a Hungarofestet is beépítik az MT Zrt-be.

Az országimázs alakításának egy kézbe vonásában gondolkodóknak azt azért fel kell mérniük, hogy a turizmus területén vannak és lesznek konkrét, napi feladatok, mint pl. vásárokon való részvétel, workshopok, study tourok szervezése, vagy külképviseletek működtetése.

Budapest, mint kiemelt turisztikai célpont, illetve termék gondozására eddig is volt lehetősége a Magyar Turizmus Zrt.-nek, a Budapest–Közép-Dunavidék Regionális Marketing Igazgatóság által. Ugyanígy a vidéki turizmusfejlesztésre eddig is rendelkezésére állt a többi regionális marketingigazgatóság. Persze, erősen limitált anyagi lehetőségekkel.

Az már meglepő lenne, ha a főváros fennhatósága alatt működő Budapesti  Fesztivál és Turisztikai Központ üzleti tevékenységéből is átvenne az új szervezet, például a Budapest Kártya értékesítését.

Ugyanakkor a túlnyomórészt állami finanszírozású fesztiválok (Budapesti Tavaszi Fesztivál és Budapest CAFe) műsorának és időpontjának alakításában évek óta meghatározó szerepe van az állami akaratnak, igaz, a főváros sem marad ki a döntéshozatalból: a fesztiválok szervezését irányító, háromtagú operatív testületbe delegált képviselőjén keresztül érvényesítheti szempontjait.

Forrásaink szerint nincs olyan szándék, hogy a tipikusan kis- és középvállalkozásokra épülő turizmus ágazat szereplőitől akarnának elvenni üzleti lehetőségeket. Persze, mindenre lehet példát találni. Hop on hop off városnézést sem csak vállalkozások üzemeltetnek, például Barcelonában sem, igaz, ott a város kezében, s nem az állam tulajdonában van egy ilyen szolgáltatás.

A lényeg persze a részletekben rejlik. Ha valóban sikerülne több forrást a turizmus szolgálatába állítani – azt ugyanis a világon sehol nem is gondolják, hogy egy ilyen szervezet önfenntartó lehet –, és sikerülne érzékelhetően növelni a nemzetközi keresletet, s ezzel a turisztikai bevételeket, akkor azonnal oldódna a szakma félelme a változástól.

Akárhogyan is, az évi mintegy 1.500 milliárd forint turisztikai költést realizáló turisztikai vállalkozások, amelyek mintegy 1.000 milliárd forinttal járulnak hozzá az ország devizaegyenlegéhez, biztosan szerepet kérnének egy új irányítási rendszer kialakításában, majd – a nemzetközi példákhoz hasonlóan – folyamatosan részt kérnének a döntések meghozatalában is.

Nagy kérdés még, hogy mi lesz a szabályozással, az ágazat törvényi felügyeletével? Információink szerint olyan javaslat is az asztalra kerülhet, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) legyen ez a jogkör, mondván, a turizmus nem választható el a fejlesztésektől. Egyébként, olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy éppen az előző kormányzati ciklusban volt már példa arra, hogy a nemzeti marketing és az állami irányítás két különböző tárcához tartozott, csak akkor éppen fordítva volt, az MT Zrt.-t felügyelte az NFM és az állami irányítás volt – ahogyan ma is – a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Szakmai körökben régi álláspont, hogy a turizmus olyan sok területhez kötődik – kereskedelem, külügyek, vidékfejlesztés, kultúra, mezőgazdaság, sport stb. –, hogy egyetlen szaktárca alá rendelve sem lehet jó helyen. Ugyanakkor ma nyilván nem lehet napirenden egy önálló minisztérium létrehozása, különösen úgy nem, hogy akkor egy kicsi, s a többinél erőtlenebb tárcának kellene érvényesítenie a turizmus szerteágazó érdekeit. Következésképpen, a miniszterelnökséghez köthető központi szervezet létrehozása – amire volt már példa Magyarországon is –, önmagában nem az ördögtől való gondolat. De az is tény, hogy sok országba kötik a turizmust a gazdasági irányításhoz, ahogyan most Magyarországon is.

Így változott az állami irányítás és a nemzeti marketing felügyeletének alakulása a rendszerváltástól napjainkig (kattintson a képre a nagyításhoz)