Vonatra és autóbuszra továbbra sem használható a SZÉP-kártya

A legtöbben közülük valószínűleg a Széchenyi-pihenőkártyával tervezik igénybe venni a magyar tenger körüli szolgáltatásokat, hiszen a SZÉP-kártyát széles körben fel lehet használni szálláshely-szolgáltatásra, vendéglátásra, munkaterápiára beszédterápiára, fogyasztószalonokra, szoláriumra, testépítésre, valamint belvízi személyszállításra, tehát hajón történő utazásra is, azonban autóbusz- vagy vonatközlekedésre, az üdülés helyszínére történő utazásra sajnos nem. Mint fogalmazott, a SZÉP-kártyát használók körében végzett felmérés tapasztalatai alapján a többség az uszodabelépőt, a vasúti és az autóbuszjegy vásárlását hiányolja a legjobban az igénybe vehető szolgáltatások közül - derül ki a TREND magazin által szervezett felmérésből, amelynek során 355 olyan munkáltatót kérdeztek, amelyek közel 100 ezer munkavállaló kafetériarendszerét kezelik, tehát elég nagy a merítési arány.
Ezért tette fel a kérdést a politikus, hogy lesz-e lehetőség a jövőben vasúti és menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre is felhasználni a SZÉP-kártyát - annál is inkább, mivel más kafetériaelemek hozzáférési lehetőségei szűkültek ebben az évben az ismert gazdasági nehézségek miatt -, vagy pedig továbbra is azzal kell próbálkozniuk, ha utazási kedvezményt óhajtanak igénybe venni, hogy hogyan jutnak el Miskolcról hajóval a Balatonhoz.
Cséfalvay Zoltán  válaszában elmondta: a SZÉP-kártya alapvető célja az, hogy többletkeresletet segítsen elő a turizmusban. Tehát nagyon szigorúan tartják azt, hogy itt a hazai turizmus és vendéglátás forgalmának növelése a legfontosabb cél, és amennyiben ehhez a kormány biztosít adókedvezményt, akkor az valóban ebben a szektorban csapódjon le, és ott hozzon növekedést. Az első negyedévi adatok egyébként azt mutatják, hogy a munkáltatók 10,5 milliárd forint kafatériát utaltak az elektronikus utalvány kártyára, és több mint 11 ezer foglalkoztató választotta ezt a kafetériajuttatást, a kártyák száma pedig meghaladja már a 350 ezret, és közel 15 ezer elfogadóhellyel kötöttek szerződést.
Amikor a Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozást kialakította, valóban több különböző egyeztetésnél a közlekedési költségek elszámolhatóságának kérdését is vizsgálta, sőt azt is, ami itt is megjelenik magában a felmérésben, akár az autópályadíj vagy akár más utazási költségek átvállalását. Ugyanakkor a végső döntés mégis amellett maradt, hogy csak a vízi közlekedés került be ebbe a körbe, mert ez az az eset, amikor egyértelműen kimutatható az, hogy ennek turisztikai célú az igénybevétele. Természetesen nem úgy, hogy Miskolcról Balatonra, hanem a Balatonnál lévő üdülésnél például akkor, ha valaki igénybe veszi ezt a vízi úti szolgáltatást.
Végül is azért nem támogatják ezt a megoldást, mert ezzel megnyitnának egy olyan területet, amely nem közvetlenül a turizmushoz kapcsolódik, és a kormány álláspontja az, hogy a turizmus többet veszítene ezzel, tehát maga az ágazat, mint amennyit nyerne.