A világ legizgalmasabb munkája

A légitársasági vezetők általában már gyerekkorukban „megfertőződnek” a repülés világával és első munkahelyük is ehhez köthető, te viszont egy másik szektorban kezdted pályafutásod. Hogyan vezetett az utad az Air France-KLM-hez?

Nekem is gyerekkori szerelmem a repülés, azonban csak érettebb fejjel volt lehetőségem kipróbálni magam benne. Ami az indulást illeti: még gimnazistaként egy amerikai cserediák-program keretében New York államban tanultam, majd hazatértem,  lediplomáztam az IBS-en és elkezdtem dolgozni a Nestlének, Budapesten, Párizsban és Prágában. Képviseltem levesporokat, hűségprogramokat építettem ki, majd hazatértem és régi álmomat követve 2006-ban a repülés felé fordultam.

A légitársasági hűségprogramokat már Prágában a saját bőrömön kiismertem, hiszen akkoriban Londonban élt a barátnőm, így a gyakori repkedés következtében egy év alatt Gold státuszig vittem a Flying Blue-ban.  Aztán felvettek az Air France-KLM-hez, hogy a másik oldalról ismerjem meg a törzsutas-programokat… Kilenc hónap után regionális marketingmenedzser lettem, majd újabb három év elteltével sikeresen pályáztam meg a country menedzseri állást – ami szerintem a világ legizgalmasabb munkája.

Az elmúlt évek történéseit elnézve ezt sokan inkább stresszesnek tartanák, téged mi vonz benne?

Nagyon élvezem, ahogy a kezem alatt fejlődnek ki új kezdeményezések, szolgáltatások. Itt van például a Raiffeisen Bankkal kidolgozott megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az utasok bármelyik bankfiókban személyesen is befizethessék a repülőjegy árát. Ezt kénytelenek voltunk meglépni, mert Magyarországon még mindig rengetegen ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, és hiába akarnak on-line vásárolni, nem bíznak a bankkártyákban. De említhetnék még számos kereskedelmi, marketing vagy éppen üzemeltetési kihívást, és azt, hogy Budapesten működik az egyik legnagyobb – 26 fős – képviselet. Mindemellett ott van még az általunk működtetett reptéri Skyteam-iroda – ahol január 1-jétől már a Taromot is képviseljük, de tárgyalunk további partnerekkel is.

 

Az áprilist pedig nagyon várom, mert a KLM low-cost vállalata, a Transavia Amszterdam helyett Rotterdamból repül Budapestre, így egyrészt újabb holland város kerül be az úti célok közé, másrészt, elindítjuk negyedik napi járatunkat Amszterdamba. Ez főként a corporate ügyfeleknek lesz érdekes, hiszen ígyl nem kell este 8-ig várniuk a hazaindulással, késő délután már fel is szállhatnak.

 

Egy bokszkesztyű is megtalálható az irodakellékeid között, ez mi célt szolgál?

Ezt tavaly kaptuk egy céges csapatépítésen, Bukarestben, a „fighting spirit” jegyében. Szerencsére nem kellett még használnom, mert a tavalyi év küzdelem nélkül is sikeres volt – de persze nem örültünk mi sem, hogy a Malév kárára növekedtünk. Versenytársként is azt vallom, hogy nagy szükség lenne egy új Malévre, pláne, hogy a nemzeti légitársasággal kiváló viszonyban voltunk. Az Air France-szal például úgy hangolta össze menetrendjét, hogy mindketten kora reggel indultunk – a Malév Budapestről, az Air France Párizsból – így nem volt szükség a személyzetnek éjszakai szállásra, ami komoly megtakarítást eredményezett. Sajnos csak három hónapig működött a rendszer, aztán jött február 3…

A hazai légiközlekedés „fekete péntekje” után ti hogyan éltétek meg az elmúlt évet?

A kieső Malév járatok helyett nagyobb gépeket állítottunk forgalomba, amelyek gyakorlatilag teltházzal közlekednek és értelemszerűen magasabb jegyárakon. A piac átalakulása egyébként jól nyomon követhető a tavalyi BSP-forgalom alakulásán: értékben 6 százalékos csökkenést következett be a piacon (a fapadosok térnyerésének köszönhetően), azonban az Air France-KLM-Delta csoport kétszámjegyű növekedést ért el. A hagyományos fuvarozók utasszáma 19 százalékkal csökkent, de mi több mint 20 százalékkal bővültünk, és összességében a jegyárak 16 százalékkal mentek fel. Vagyis tavaly minden légitársaság jól járt, s amelyik ügyes volt, új járatokkal vagy akár sűrítésekkel bővülni is tudott. Mi is új járatot avattunk júniusban a Budapest-Lyon útvonalon.

Ami pedig a nemzetközi viszonylatot illeti: nagyon örülünk, hogy tavaly lezárult a párizsi Charles de Gaulle Repülőtér megújítása, így jóval hatékonyabb és kényelmesebb a szolgáltatása. Őszintén, a Roissy-ra rá is fért a megújítás. A CNN 2011-ben a világ legrosszabb repülőterének választotta, de most, hogy az új termináljainkra költöztünk, már tágasabbak a terek, automata vonattal válthatunk terminált, rövidebb az átszállási idő, és a hosszú távú transzferutasoknak nem kell újabb biztonsági ellenőrzésen átesniük.

Az Air France most egyébként is épp egy komoly átalakuláson megy keresztül. Eddig mi valósult meg belőle?

A Transform 2015 alapvetően a költségtakarékosságot tűzte zászlajára, ennek jegyében a 2011 novemberében kinevezett elnök-vezérigazgató, Alexandre de Juniac leállította a beruházásokat és számos útvonal is áldozatul esett – Belgrád és Lipcse például kikerült az útvonalhálózatból, Ljubjana, Szófia és Zágráb esetében  frekvenciacsökkentés történt. Strassbourgba már nem repülőn,hanem TGV-szerelvényeken szállítjuk utasainkat. A legfontosabb célunk európán belüli járataink profitabilitásának visszanyerése. A KLM majdhogynem lányvállalatként működik tovább, ám Schiphol továbbra is kiemelkedően fontos hub marad, az Air France pedig külön cégbe szervezi regionális fuvarozóit.

Ugyanakkor kísérletképpen az Air France belföldi járatain, illetve néhány vidéki repülőteréről újszerű megoldással a fapadosokéval versengő árat kínál. Ez az egy irányban 49 eurós jegy nem tartalmaz ülésfoglalást és poggyászfeladást, és nem jár törzsutas-pontokkal sem, de fedélzeti ellátást kapnak az utasok. Amennyiben a teszt sikerrel jár, ezt az üzemmódot más útvonalakra is kiterjesztjük.

A gasztronómia azonban nagyon fontos szerepet kap az Air France életében, éppen most újul meg a hosszútávú business class menüje Michel Roth Michelin-csillagos séf vezetésével, Lyonnak, az ország kulináris fővárosának pedig a hazai piacon is komoly szerepet szánunk.

A most formálódó BARIH-ban, vagyis a Magyarországon jelen lévő légitársaságok képviseleteinek szövetségében is vezető szerepet szánnak neked. Hol tart most ennek a szerveződése?

Bár nagyon sokan lelkesek és egyetértenek céljainkkal, sajnos adminisztratív és bürokratikus akadályok miatt csúszik az egyesület létrehozása. Az alakuláshoz például 10 alapító tag jogi képviselőjének személyesen (nem meghatalmazással!) kell részt vennie, a mi szakmánkban jellemző gyakori utazás mellett,  lelkesedés ide vagy oda, nehézzé teszi egy mindenkinek megfelelő időpont megtalálását. Ráadásul néhány cégnek a kinti központtól kell engedélyt kérnie a belépéshez, és ezek a döntések is lassan születnek meg.

De informálisan már elindultunk, épp ma délután megyek a Budapest Airporthoz egyeztetni. Az eddigi tapasztalatok szerint mindenki híve a közös fellépésnek, az összehangolt kéréseknek, hiszen így jóval könnyebb előre lépni akár a kormányzati szervekkel, akár a repülőtérrel vagy egyéb partnerekkel folytatott tárgyalásokon.

Szabadságod idején mivel kapcsolod ki magad?

Székesfehérváriként gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem a Balatonnál a nagypapámmal, ahol a horgászás mellett a szörfbe is beleszerettem. A deszkámmal  azóta eljutottam Hawaiira is (ráadásul akkor még csak egyetlen átszállással), de azért a Garda-tó és Görögország hullámai közelebb vannak. Télen pedig szintén board,csak snow, amit legszívesebben a Francia Alpokban gyakorlok.

De a gasztronómia is nagyon érdekel – a jó ételek jelentőségét akkor értettem meg, amikor néhány éve először ültem be Michelin-csillagos étterembe, és elámultam az elém táruló tökéletességen  és összhangon. Bár a csillagos éttermek korántsem olcsók, mégis bőven megérik árukat és évente legalább egyszer el kell menni valamelyikbe – akár az Onyxba vagy a Costesbe.

Hogyan képzeled el magad tíz év múlva?

Mindenképpen a légiközlekedésben és lehetőleg ennél a cégnél - mondtam már, hogy ez a világ legizgalmasabb állása? De természetesen nyitott vagyok a vállalton belüli új kihívásokra – Prágába például bármikor visszamennék, nagyon szeretem a csehek fegyelmezettségét és precizitását.

Most azonban másra koncentrálok: minden pillanatban várjuk a kislányom érkezését, így hamarosan én is belekóstolok az elsőgyerekes apukák életébe, és biztos vagyok benne, hogy nagyon fogom élvezni!

 

Profil:

Iskolák: International Business School

Zene: Inkább elektronikus, mint rock

Könyv: management témájú könyvek, illetve David Cameron és Richard Branson önéletrajz

Film, színész: thriller / krimi minden mennyiségben; Tommy Lee Jones

Sport: windsurf + snowboard

Szabadidő: utazás, ha lehet repülővel és motorral, gasztronómiai élményekkel

Kedvenc étel: Pate en Croute (egy lyoni csoda) és mákos tészta

Kedvenc ital: egy jó Bordeaux-i

Csillagjegy: Bak