Miénk a legjobb hústál és a legjobb plakát

A zsűri különösen magas ponttal értékelte a magyar csapat teljesítményét az íz és főzési technika / a tálalás / a földrajzi sajátságosság és eredetiség értékelése során. A lyoni döntő első versenynapján, rendkívül erős mezőnyben küzdő magyar csapat teljesítményének elismerése egyben kedvező nemzetközi visszaigazolás a magyar gasztronómia terén az utóbbi években tapasztalható fejlődésről is.

A magyar csapat teljesítménye különösen annak fényében egyedülálló, hogy soha egyetlen nemzetnek nem sikerült még ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas előrelépést elérnie. A 24 tagú mezőnyből számos ország már a verseny kezdete óta részt vesz a megmérettetésben, az éremtáblázat első öt helyezettje birtokolja az összes érem nagyjából négyötödét. Ezzel szemben Magyarország mindössze harmadik alkalommal indult a versenyen – 2013-ban Széll Tamás 10., Molnár Gábor 2015-ben 13. lett –,és több évtizedes hátrányt hat év alatt ledolgozva érte el ezt a kimagasló szakmai eredményt.

A legjobb commis különdíját a francia Benjamin Vakanas kapta, a legjobb vegán tányérért járó elismerést szintén Franciaország nyerte el, a legjobb promóciót pedig Ausztrália végezte.

Tamás és Szabó Kevin commis a verseny első napján készítette el a magyar erdőt idéző hústálat, valamint a „Gyökerek és levelek alatt” idéző vegán tányért. Előbbiben a kötelező alapanyagot, a bresse-i csirkét homárral kombinálták, a folyami rák paprikával pedig külön „tojásban” került az étel mellé, a köretben pedig savanyított gyökérzöldségek, csicsókapüré, céklazselé is megjelent. A zöldséges tálban többek közt grillezett zeller, cékla, gombák, tokaji ecetgyöngyök, petrezselymes körte idézte meg a hazai ízeket.

Az első nap végén a csapattagok fáradtan, de elégedetten nyilatkoztak, úgy érezték, sikerült teljesíteniük a maguk elé kitűzött feladatot, ám esélylatolgatásba nem mertek bocsátkozni. Tamás a verseny előtt elmondta: 18 éves lehettem, amikor először találkoztam Paul Bocuse nevével és Bocuse d’Or versennyel, de akkor még álmodni sem merte volna, hogy egy napon ilyen pozícióból vághat neki a lyoni döntőnek. Most szeretett volna előző, 2013-as, 10. helyezésén legalább öt pozíciót javítani, a dobogó legmerészebb álmai beteljesülését jelentené.

Széll Tamást és Szabó Kevint a felkészülés során coachként Vomberg Frigyes, logisztikáért felelős „másod-coachként” Szulló Szabina segítette.

A magyar csapatot idén rekordszámú, több mint 300 fős csapat bíztatta a helyszínen, míg a SIRHA VIP részlegében felállított magyar stand is nagy sikert aratott. A borok mellett magyar alapanyagokból készített ételeket is kóstolhattak a látogatók az Arany Kaviár, a Kistücsök, a Bock Bisztró és a Stand 25 éttermek képviselőinek jóvoltából.

Magyarország harmadik alkalommal jutott ki a legnagyobb presztizsű szakácsverseny lyoni fináléjára: Széll Tamás 2013-ban 10. helyen végzett, két évvel később Molnár Gábor a 13. helyet szerezte meg.

A csapattal január 28-án, szombaton a Belvárosi Piacon találkozhatnak az érdeklődők, este 7 órától Mautner Zsófia beszélget velük egy talk-show keretében, a Bocuse d’Or After Partyn.

Bár Magyarország még csak harmadszor vett részt a Bocuse d’Or világdöntőjén, idén, zsinórban harmadszor is a magyar csapat plakátja kapta a legtöbb közönségszavazatot. A győztes, a magyar erdő hangulatára épülő plakátot a Network 360 Reklámügynökség készítette Ruszthy Dávid art director és Sárosi Zoltán fotós közreműködésével.

Az eredmény nemcsak Széll Tamás és csapata – Szabó Kevin commis, Vomberg Frigyes coach, Hamvas Zoltán elnök és a felkészülést segítő Szulló Szabina –tehetségének és kitartó munkájának elismerése. Megerősítést jelent ez a helyezésa hazai alapanyagok, borok ugrásszerű fejlődésének és azoknakaz erőfeszítéseknek is, amelyek a magyar gasztronómia terén történtek az elmúlt években. Magyarország a világdöntős helyezésével és az európai döntő tavalyi megnyerésével megkerülhetetlen helyet vívott ki magának Európa és a világ gasztronómiai térképén. Az elismerés újabb lendületet adhat annak a fejlődésnek, amely a hazai vendéglátást jellemezte a közelmúltban, és irányt mutat a magyar gasztronómia következő generációja számára is.