„Megvitatjuk és megoldjuk” - Szalay-Bobrovniczky Alexandra, turizmusért felelős főpolgármester-helyettes

Szerző: Szebeni Zsolt

Forrás: turizmus.com

2015.05.15.

A főpolgármester-helyettes támogatni kész javaslatunkat, miszerint a korábbi három parlamenti vitanap mintájára legyen egy olyan rendkívüli közgyűlés, amelyen a fővárosi politikusok és a szakma képviselői egész nap a turizmus ügyét vitatják meg.

– A szakma nagy várakozással tekintene egy Fővárosi Turizmus Nap elé, mint ahogyan örömmel fogadta az ön javaslatát – amelyet a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal (FTK) február végi ülésén mondott el –, miszerint feltétlenül szükség van egy budapesti turizmusstratégia megalkotására. Milyen határidővel és milyen szereplőkkel együttműködve tervezi ezt a munkát?

– Turizmusért is felelős főpolgármester-helyettesként készen állok a párbeszédre, akár egy a turizmusnak dedikált rendkívüli közgyűlés keretében is. A stratégia megalkotása pedig folyamatos konzultációt igényel majd. A Fővárosi Turisztikai Kerekasztalt mindenképpen bevonjuk ebbe a munkába, hiszen ez az a fórum, ahol a turizmus képviselői mind ott vannak.

Egyébként azok a jó stratégiák, amelyek rövid, közép- és hosszú távú célokat is megfogalmaznak. Esetünkben is fontos, hogy szülessenek gyorsan látható eredmények is. Terveim szerint a stratégiának még idén el kell készülnie.

 

– Bizonyára van elképzelése arról, hogy a tervezett stratégia milyen jövőképet vázol majd fel.

– Budapestnek ki kell lépnie a „bulifőváros” szerepkörből. Nem az a baj, ha sok fiatal jön ide romkocsmázni, vagy legénybúcsút tartani, hiszen örülünk nekik, s reméljük, hogy vissza is térnek majd, de Budapest jelenjen meg a minőségi turizmus központjaként is.

A város éppen elég nívós kínálattal dicsekedhet, mind a gasztronómiában, mind a kultúra területén, vagy éppen a fürdők tekintetében. Meg kell céloznunk azokat a turistákat is, akik ma még nem elsősorban Budapestre gondolnak, ha ilyen élményekre vágynak. A stratégiával meg kell tudnunk célozni a legmagasabb költésű kongresszusi vendégektől a Sziget Fesztiválra érkező hátizsákos fiatalokig minden réteget.

 

– Minden stratégia annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle. Budapest jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van, Európában egyedüliként gyakorlatilag nincs turisztikai marketingre forrása. Ez a helyzet 2011-ben állt elő, akkortól kezdve a kerületek szedhetik be az idegenforgalmi adót, s az ifabevételekhez járó költségvetési kiegészítéssel együtt, évente mintegy 10-11 milliárd forinthoz jutnak, amelyből egyetlen fillért sem osztanak meg a fővárossal. A már említett FTK-ülésen ön azt is elmondta, hogy az új közgyűlés lehetőséget ad arra, hogy változtassanak ezen az áldatlan helyzeten. Van ennek reális esélye?

– Szerintem igen. Rendkívül kedvező a pillanat, hiszen az új, kisebb létszámú közgyűlésben ott ül mind a 23 kerületi polgármester, s ez lehetőséget teremt arra, hogy meggyőzzük őket a fővárosi szintű turisztikai marketing fontosságáról. Ennek a gyakorlati módja sokféle lehet, akár a javasolt Turizmus Nap is, amikor a szakma elmondhatja észrevételeit, javaslatait a döntési helyzetben lévő politikusoknak.

 

– Addig is, hasznos lenne, ha a főváros jó példát mutatna. El lehetne érni, hogy a Budapestnek adót fizető margitszigeti szállodák, valamint az ifát a mai napig nem önállóan beszedő, külvárosi kerületek után képződő, összességében mintegy 150-170 millió ifaforintot a főváros visszaforgassa turisztikai marketingre?

– Jogosnak hangzik a felvetés, azt vállalhatom, hogy megvizsgáljuk, van-e lehetőség, illetve hajlandóság egy ilyen változtatásra. Azt persze tudni kell, hogy a főváros költségvetése nincs könnyű helyzetben, s azt is látni kell, hogy a főváros most is sokat fordít a turizmusra, komoly összeggel támogatja a BFTK fesztiválszervező tevékenységét, s létrehoz egy új céget, amely város­arculattal foglalkozik majd. S ez, ha nem is jelent közvetlen turisztikai költést, mégis komoly hatással lehet a város marketingjére.

 

– Ez gyakorlatilag a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ néhány évvel ezelőtti létrehozásakor, az oda beolvasztott Studio Metropolitana felélesztését jelenti?

– Nem egészen, mert az említett cég által, évekkel ezelőtt készített anyagok elsősorban urbanisztikai szemlélettel közelítettek a városhoz. Az új cég – amelynek létrehozásáról már megszületett a közgyűlési határozat – ennél tágabb értelmezésben foglalkozik majd a várossal, például szerepe lesz abban, hogy fórumot teremtsen az itt élőknek véleményük elmondására, és a főváros szándékainak, terveinek bemutatására.

 

– A most alakuló cég és a BFTK konkurensek lesznek, vagy inkább erősítik majd egymást?

– A BFTK kiválóan végzi a dolgát, és nem a konkurenciáját akarjuk létrehozni. Remekül helytáll mind az adventi, mind a húsvéti vásárok szervezésekor, s csak elismeréssel szólhatunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az őszi CAFe Budapest létrehozásában vállalt szerepéről is. A kifejezetten turisztikai marketing továbbra is a BFTK feladata marad. Az új cég inkább egy olyan városarculati munkát vállal át, ami idegen volt a BFTK számára.

 

– Elégedettek annyira a nagy fővárosi fesztiválok jelenlegi rendszerével, hogy egyhamar nem alakul meg a tavaszi és az őszi fesztivál üzemeltetésére tervezett cég, amelyben 51 százaléka lett volna az államnak, s 49 százaléka a fővárosnak?

– Úgy látjuk, hogy mind a Budapesti Tavaszi Fesztivál, mind az őszi CAFe Budapest kiválóan működik a jelenlegi struktúrában, azaz a MÜPA, a BFTK és az MT Zrt. vezetőiből álló háromtagú operatív testület irányításával. A fesztiválokat szervező cég alapítása jelenleg lekerült a napirendről.

 

– Nem minden csak a pénz. A turizmusnak sokat segítene az is, ha a főváros vezetői arcukat adnák a jelentősebb rendezvényekhez, turisztikai megjelenésekhez. Szándékosan nem az elmúlt öt évből, hanem kicsit korábbról említve negatív példát, rendkívül kellemetlen, sőt káros volt, amikor Budapestet érte a megtiszteltetés, hogy Berlin díszvendége lehetett az ottani múzeumok éjszakáján, s a milliók érdeklődését vonzó esemény megnyitójára valamilyen okból nem ment el a magyar főpolgármester, amit a helyiek és a magyar turisztikai szakemberek csak a politika érdektelenségeként tudtak értelmezni.

– Nem véletlenül van turizmusért is felelős, dedikált főpolgármester-helyettes az új felállású városvezetésben. Ez is jelzi, hogy az ágazatot kiemelt területnek tekinti a főváros. A magam nevében megígérhetem, hogy amennyiben meghívást kapok, részt veszek majd a jelentős turisztikai eseményeken, de nyitott erre a főpolgármester úr is. Ennek jó példája, hogy ismereteim szerint szándékában áll elutazni az Ankarában megrendezendő Budapest Napokra.

 

– A főváros felelősségnél maradva, meg kell kérdeznem, vannak-e tervek egy fővárosi kongresszusi iroda létrehozására? Ha 2018-ra – akár állami beruházásban – valóban megépül az új, nagy befogadóképességű létesítmény, akkor szinte már most késő elkezdeni a nemzetközi értékesítését.

– Foglalkozunk vele, s a lehető leggyorsabban, a BFTK-val és a szakmai szervezetekkel egyeztetve megkeressük a leghatékonyabb módját – akár a BFTK szervezetén belül, akár önállóan –, hogy felálljon egy ilyen iroda.

 

– A főváros turizmusa több olyan megoldandó problémával küzd, amelyekkel nemigen lehet megvárni még egy viszonylag gyorsan elkészülő stratégiát sem. Gondolok a turista- és városnéző buszok közlekedésének és parkolásának megoldatlanságára, a belvárosi Duna-partok kikötőiben eluralkodott áldatlan helyzet feloldására, vagy a Ferihegyről bevezető út és vasút hiányára. Ezekre aligha kínál megoldást a BKK illetékesének közelmúltban elhangzott javaslata, miszerint a budapesti turisztikai szervezetnek a Közlekedési Központ alá kellene tartoznia.

– A turizmus rendkívül érzékeny és összetett terület, amelyet nem lehet csak közlekedési szempontok szerint kezelni. A BKK ilyen irányú javaslatát nem is kell többnek tekinteni, mint egy felvetésnek.

Viszont bizakodó vagyok, hogy a szakmával együtt gondolkodva találunk gyors megoldást a legégetőbb gondokra. Ehhez persze az is kell, hogy a turisztikai szakmának egységes álláspontja legyen a legfontosabb kérdésekben.

 

– A BKK-nak volt még egy figyelemre méltó és a turisztikai szakma számára ijesztő megállapítása, miszerint a turistáknak tekintettel kell lenniük az itt élők nyugalmára. Arról viszont nem szólt az észrevétel, hogy a turizmusnak köszönhetően évente megjelenő 1000 milliárd forint körüli költés, ha elmaradna, nagyon hiányozna a városnak. Ön hogyan látja a lakók kontra turizmus megközelítést?

– Nem egyszerű a probléma, a világban számos példát látunk az ilyen vagy olyan kezelésére. Egyik fél számára sem szabadna hátrányos döntéseket hozni. Mindkét félnek önmegtartóztatást és toleranciát kell mutatnia.
A lakóknak meg kell érteniük a turizmus fontosságát, a turistáknak viszont tudomásul kell venniük, hogy a budapestieknek ez az otthona. Ráadásul, régi igazság, hogy a turisták csak ott érezhetik igazán jól magukat, ahol a helyiek is szeretnek élni, s nem élik meg nyűgként a vendégek megjelenését. Esetenként kell megvizsgálni, s körültekintően kell feloldani a felmerülő konfliktusokat, ugyanis szükségünk van a turisták milliói­ra, de nem szolgálhatjuk ki őket az itt élők kárára.