Ökoturisztikai kincsesbánya a Bakonyban

Szerző: Wagner Zsuzsa

Forrás: Turizmus Panoráma

 2016. május 15. 14:51

Hazánk egyik legszebb és leglátogatottabb hegyvidékén turisztikai fejlesztések egész sorát valósította meg a Bakonyerdő Zrt. az elmúlt években. Az új lehetőségekről és terveikről Stubán Zoltánnal, a Bakonyerdő Zrt. közjóléti osztályvezetőjével beszélgettünk.

– A Keszthelyi-hegységben 2014-re nagyszabású ökoturisztikai fejlesztés valósult meg. Milyen helyszíneket érintett ez?

– Érzékeljük, hogy erőteljesen megnőtt az igény a természetjárás iránt, ezért erőnkhöz mérten igyekszünk megteremteni ehhez a lehetőségeket. Csak közjóléti karbantartásra több mint 170 millió forintot költ az erdőgazdaság évente, és ezen felül minden évben sor kerül beruházásokra, akár támogatás híján, saját erőből is.

Legutóbbi jelentős beruházásunkat a Keszthelyi-hegység ökoturisztikai fejlesztése céljára elnyert mintegy 297 millió forintos pályázati támogatásból valósítottuk meg. Egyik büszkeségünk a Keszthelyi-hegység élővilágát bemutató, 2014 októberében átadott gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont, amely 2015-ben harmadik helyezést ért el a Magyar Turizmus Zrt., a nemzetgazdasági és a földművelésügyi tárca közös, „Az év ökoturisztikai létesítménye” elnevezésű pályázatán. A támogatásból megújult a Cseri-kapu pihenőhely, fejlesztettük a Balatongyörök határában található Bélapi pihenőhelyet, létrehoztuk a Medvehagyma és a Boroszlán tanösvényeket. Továbbá Vállus határában megépült a 16 méter magas Láz-tetői kilátó, a Garga-hegyen megújult a Bél Mátyás-kilátó, a Boncsostetőn a Batsányi-kilátó, és létrejött a Büdöskúti pihenőház.

Részvénytársaságunk 62 400 hek­táron gazdálkodik, amelyből 59 600 hektár erdő. Területünk legnagyobb része a Magas-Bakony, a Bakonyalja és az Északi Pannonhát tájba tartozik, kis területen a Kis-Balaton és a Tapolcai láp, valamint a Mezőföld is érintettek.

– Milyen fejlesztéseknek örülhettek még a természetjárók az elmúlt években?

– Még 2012-ben létrehoztuk a keszthelyi Festetics Imre Állatpar­kot, amely nagy sikert aratott a kirándulók körében. A természetjárók nagyobb kényelmét szolgálja, hogy a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi partnereként részt vettünk az Országos Kékkör nyugat-dunántúli és közép-dunántúli régiót érintő szakaszának rekonstrukciójában, melynek során 2015-re felújítottuk a turistautakat és környéküket, valamint a fedett és fedetlen pihenőhelyeket.

Továbbá Pápán saját erőből felépítettük az Öreghegyi kilátót, 2015 nyarára pedig – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – 29 millió forintból újjáépítettük a Padkűi kilátót is, amely Balatongyörök határában immár 18,9 méter magasan emelkedik a táj fölé.

Közben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatain kapott támogatás segítségével templom- és kolostorromok (Salföld, Dabos) állagmegóvását végeztük el, a bakonyszentjakabi pálos kolostorromnál jelenleg is zajlanak a feltárási és állagmegőrzési munkálatok.

Kiemelném még a két, szállással is rendelkező erdei iskolánk nyújtotta lehetőségeket. Egyikük megszerezte az erdei óvoda minősítést, ami kiváló lehetőség ahhoz, hogy már a kisgyermekek is közelebb kerülhessenek az erdő világához.

– Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan?

– Több ötletünk is van, amelyeket sorban szeretnénk megvalósítani. Például saját erőből készülünk helyreállítani Döbrönte közelében, az Ödön-forrásnál álló rönkházat. Eltökélt célunk, hogy a Tihanyi-félszigeten idén új kilátót építünk. Az erdészetek csak konzorciumi partnerként csatlakozhatnak az egyes pályázatokhoz, emiatt át kell gondolnunk, milyen javaslatokkal vennénk részt ezekben. Céljaink között szerepel, hogy sportpályát, lesiklópályát építünk Vonyarcvashegynél, a lombkorona tanösvény mentén. Szeretnénk megújítani a Cuha-völgyi tanösvényt, és lombkorona tanösvényt kialakítani a pápai Várkertben. A Rendeki-hegyen kilátót és fedett pihenőt létesítünk a sümegi önkormányzattal együttműködve, a Csurgó-kútnál pedig teljes rekonstrukciót tervezünk.