Európában van a legkevesebb okunk félni - Utasbiztonság és terrorizmus - TP 2016. június

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

2016.06.15.

A biztonságról alkotott képünk és a valós terrorfenyegetettség erősen eltérő lehet. A turisták a legritkább esetben célpontok, de az utasbiztosítók alkalmazkodtak a terrorveszélyhez – hallhattuk a Magyar Biztosítók Szövetsége által szervezett tájékoztatón.

A biztonságról alkotott képünket a politikai közbeszéd és a média alakítja, s mindkettő torzít – állítja Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A sajtó szenzációéhsége miatt, a politika pedig azért hajlamos felnagyítani a veszélyeket, mert így könnyebben tetszeleghet az állampolgárok védelmezőjének szerepében. Ezért a terrofenyegetettség percepciója és a tényleges valóság erősen eltérő lehet. Kérdés, melyik határozza meg az emberek utazási döntéseit.

Mi befolyásolja leginkább a turizmust?

A szakértő szerint a statisztikai adatok azt mutatják: a turizmust nem a terrorizmus, hanem régóta a gazdasági helyzet alakulása befolyásolja, s egy-egy merénylet után jellemzően csak időszakos a visszaesés. Hosszú távon az egészségügyi kockázat – például a madárinfluenza megjelenése – jobban elriasztja az utazókat egy-egy térségtől.

Sem a 2004-es madridi, sem a 2005-ös londoni, sem a 2013-as bostoni merénylet nem okozott tartós keresletcsökkenést az adott városok iránt, és remélni lehet, hogy a közelmúlt párizsi és brüsszeli terrorcselekményei után is csak átmeneti lesz a szállodai fogaltság mérséklődése, ami különösen a belga fővárost érintette. Ugyanakkor a ’90-es évek végén Egyiptomban és Kenyában, majd 2012-ben Tunéziában elkövetett támadások hosszú hónapokra, sőt évekre számottevően visszavetették az ottani turistaérkezések számát.

Térségünkben jelentéktelen a fenyegetettség

A világban Európa nem tartozik a terrorfenyegetett térségek közé, Kelet-Közép-Európa pedig különösen nem. Mégis, egy 2015-ös felmérés szerint éppen azokban az országok tartanak a legjobban az emberek a terrortámadásoktól, amelyek a legkevésbé veszélyeztetettek: Romániában, Csehországban, Máltán, Bulgáriában, Lengyelországban és Horvátországban – ami jól példázza az objektív valóság és a szubjektív percepció közötti szakadékot.

Európában a ’70-es, ’80-as években sokkal több támadás történt, és az áldozatok száma is magasabb volt, mint manapság. A Global Terrorism Database szerint Nyugat-Európában 2001 és 2014 között „csak” 420 halálos áldozata volt a merényleteknek, miközben világszerte több mint 108 ezer. Kontinensünkön 35 támadást regisztráltak 2015-ben, ami a legalacsonyabb az összes térség közül, a terrorveszélynek leginkább kitett régiók a Közel-Kelet (1114 támadás), Dél-Ázsia (799) és Észak-Afrika (491).

Hogy mindezek ellenére most mégis nagyobb terrorfenyegetettséget érzünk, annak oka az: a közelmúlt európai merényletei kivétel nélkül stratégiai támadásnak számítanak, s ez a három (Charlie Hebdo, Párizs és Brüsszel) másfél éven belül történt. A stratégiai támadások jellemzői, hogy sok áldozatot követelnek, nagy médiafigyelem kíséri őket és céljuk a félelemkeltés.

Európa lakossága ma az iszlamista terrorizmustól fél, főleg azokban az országokban, ahol jelentős a muzulmán kisebbség, mint Franciaországban (4,7 millió) és Németországban (4,8 millió).
Valójában közöttük a biztonsági szervek szerint mindössze pár ezerre tehető a szélsőségesek száma, akik a terrorizmust legitim eszköznek tekintik céljaik eléréséhez.

A terroristák is szeretik a focit

Tálas Péter arról is beszélt, hogy a terroristák célpontjai legritkább esetben a turisták – tavaly összesen 25 ilyen támadást regisztráltak a világon. A közelgő franciaországi futball-Eb miatt sem kell aggódnunk, mert egy lehatárolt helyszínt egy hónapon keresztül lehet biztosítani, de a sportesemények megtámadását amúgy sem preferálják a terroristák, mert „ők is szeretik a focit”, továbbá az ilyen cselekménynek a társadalmi visszhangja is jóval elítélőbb. Így a Franciaországba utazókra valószínűleg nagyobb veszélyt jelentenek majd a zsebtolvajok. A szurkolóknak mindazonáltal arra is fel kell készülniük, hogy a szigorú biztonsági ellenőrzések miatt a szokásosnál hosszabb időt vesz majd igénybe a beléptetés a stadionokba (lásd még cikkünket a 34. oldalon.)

A szakértő szerint az európai terrorelhárítás jól működik, de még „fényévekre” van az USA-tól, meg kell érteniük az egyes országok biztonsági szerveinek az együttműködés és a kölcsönös adatcsere fontosságát.

Az utasbiztosítók helytállnak

Az utasbiztosítók alkalmazkodtak a terrorveszélyhez – mondta Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) utasbiztosítási tagozatának elnöke.

A hazai biztosítási piacon a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás indította el a változásokat, korábban ugyanis a biztosítók teljesen kizárták szabályozásukból a terrorizmust és a háborús helyzetet mint kockázatot a rizikófaktor kiszámíthatatlansága miatt. A madridi és a londoni merényletek után ezen a korlátozáson már enyhítettek. Jelenleg a MABISZ összes tagja – és általában a magyar piacon tevékenykedő biztosítók többsége – vállalja, hogy fizeti ügyfele baleseti-kórházi ellátását, ha esetleg terrortámadás áldozatává válik. Ez alól kivételnek számítanak a külügyi konzuli szolgálat által I-es kategóriába sorolt „utazásra nem javasolt országok és térségek”, ide tartozik például Afganisztán, Szudán, Libanon, Líbia vagy a Fülöp-szigetek egyes részei. A MABISZ-tagok többsége még általános egészségügyi ellátást sem finanszíroz ezeken a helyeken, csupán egy-két biztosító nyújt ilyen szolgáltatást.

A II-es kategóriába tartozó „fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” esetében azonban a biztosítók manapság már a teljes ellátást vállalják, ezek között olyan népszerű turistadesztinációk szerepelnek, mint Izrael, Kenya, Tunézia, vagy Egyiptom és Törökország legnagyobb része.

A biztosítottság szempontjából az számít, hogy melyik kategóriában szerepelt az úti cél az elutazás pillanatában, annak megfelelően téríti az ellátást a biztosító, tehát nem marad védelem nélkül az utas, ha netán kinntartózkodása alatt sorolták át az adott térséget a veszélyesebb kategóriába. A terrorcselekmények okozta anyagi kárra azonban továbbra sem jár kártérítés.

Növekedés után megtorpanás jöhet

A magyarországi utasbiztosítási piac díjbevétele 2014-ben – a megelőző évhez képest 4,5 százalékos növekedéssel – 10,8 milliárd forintot tett ki, s bár a tavalyi esztendőről még nincs meg az összesítés, bizonyos, hogy folytatódott a növekedés: a vezető biztosítóknál elérheti a 10-15 százalékot is az utas- és sztornóbiztosítások árbevétel-emelkedése.

Idén Horváth Péter szerint viszont megtörhet a lendület, mert a terrorfenyegetettség miatt átalakul a kereslet. Ez érzékelhető például a tavaly majd’ 50 ezer magyar látogatót fogadó Törökország esetében, s Egyiptomtól is visszariadhatnak az utazók a partjainál történt májusi repülőgép-szerencsétlenség miatt.

2014-ben a külföldre utazó magyarok 40 százaléka kötött biztosítást, 2015-ben ezt a mutatót már 50 százalékra becsüli a szakember, a többnapos utaknál pedig ennél jóval magasabb az arány, Ázsiában megközelíti a 100 százalékot. Az egynapos külföldi utak piacán viszont a biztosítók gyakorlatilag nem rúgnak labdába, pedig egyetlen nap alatt ugyanúgy bekövetkezhet sérülés vagy betegség, még a szomszédos országokban is – mutatott rá a szakember.

A távolsággal arányosan nő a biztosításkötési hajlandóság, a
mabisz tudomása szerint még nem fordult elő olyan eset, hogy Európán kívüli káreseménynél egy magyar utas ne rendelkezett volna biztosítással.

Egyiptom nem helyettesíthető

Ha valaminek jó hírét keltik, az előbb-utóbb népszerű lesz. Legalábbis akkor, ha a jó hír tárgya mindent meg is tesz azért, hogy ezeknek a pozitív várakozásoknak megfeleljen. Bízzunk benne, hogy ez az állítás Egyiptomra is igaz lesz ebben a szezonban, és nem veti vissza a partjainál közelmúltban történt repülőgép-szerencsétlenség.

Az utazásszervezők minden­esetre töretlen lendülettel kitartanak a desztináció mellett, igaz, a tavalyi 5 helyett május végéig csak 2 charter indult el (az ETI-é, továbbá az Anubius Travel és a Kartago Tours közös járata), de a főszezonra további 2 van kilátásban. Hisznek ugyanis abban, hogy nem pótolható az ország történelmi, kulturális, építészeti, természeti öröksége, ami aligha vitatható. Ráadásul kiváló ár-érték arányban, kényelmes tengerparti szállodákkal, meleg vendégszeretettel kínálják mindezt.

Egyiptom folyton változik és fejlődik, az építkezés folyamatos. Hurghada manapság szinte már egy tengerparti metropolisznak számít egykori méreteihez képest, de ismerősen csenghet az innen 2,5-3 órás buszozásra lévő Marsa Alam is, amely az utóbbi évek felfedezettje a magyar piacon, s újabb építésű szállodáival, kulturált sétányaival, érintetlen tengerpartjával vált kedvelt üdülőhellyé.

Persze, ha Hurghada és Marsa Alam, akkor Vörös-tenger, ott pedig „kötelező” program a hajókázás és a snorkelling. Elképesztő színeket és formákat kínál a természet.

A tengerparti feltöltődésen túl Egyiptomot sok más miatt is látni kell. Ilyen például Luxor a Karnaki templom végeláthatatlan oszlopsorával. Nyáron ugyan nagy a hőség, de ilyenkor még kellemesebb egy ötcsillagos nílusi hajó felzetén a medence mellett koktélt szürcsölni. A Királyok völgye szintén kihagyhatatlan látnivaló, a királysírok hieroglifái ma is őrzik az eredeti színeket, a földbe vájt sírok különleges atmoszférája, erőteljes hangulata alól senki nem tudja kivonni magát.

Érdekes élményt ígér a papiruszmúzeum és az alabástromműhely is, de érdemes betérni egy helyi parfümériába vagy a bazár rengetegébe is. De vigyázat, ezekről a helyekről nehéz üres kézzel távozni!

Egyiptom ma is őrzi autentikus arcát, és tárt karokkal várja a turistákat. Bízzunk benne, hogy az új turisztikai miniszter által nemrégiben meghirdetett 6x6 akcióterv nyomán turizmusa hamarosan újra erőre kap.