Jogi esetek - TP 2016. június

Forrás: turizmus.com

2016.06.15.

Vendég kontra szolgáltató

Patkányérzelem

Az utas egy német iroda szervezésében utazott Mallorcára. Bár az eredetileg lefoglalt szobánál valamivel kisebbet és alacsonyabban fekvőt kapott, emiatt még nem reklamált.

Amikor az első este kinyitotta erkélye üvegajtaját, sóbálvánnyá vált, mert egy patkány surrant be a szobába. Magához térve az egyik szállodai alkalmazottal közösen hajtóvadászatot indított, ahogy az ítélet indokolása megfogalmazta, a „nagyobb féregnek látszó” rágcsáló után, de észrevette, hogy még két patkány játszadozik az erkéllyel szemközti fa lombjai között. Most már panaszt tett a vendég, ám a szálloda által felajánlott szobacserét nem fogadta el, mert szerinte nincs garancia arra, hogy máshol, egy másik szobában ne lennének patkányok.
A részvételi díj felének visszafizetését követelte, és ennek érdekében pert is indított az iroda ellen.

Csakhogy a kölni városi bíróság még a legvérmesebb fogyasztóvédők számára is meglepő érvekkel utasította el a keresetet.

Az indokolás szerint a patkányokat igazából csak nagyobb férgeknek kell tekinteni, amelyek sok helyen, így például ingatlanokban is tanyázhatnak. Természetesen egy szálláshelyen ez még akkor is hibának számít, ha előfordulásuk nem tömeges. Mindazonáltal a déli üdülőhelyeken egyáltalán nem tekinthető sem rendkívülinek, sem kivételesnek előfordulásuk és létezésük, elterjedésük pedig a tömegturizmus kísérőjelensége. Még akkor is számítani kell patkányok megjelenésére egy hotel környékén, ha az egyébként mindent megtesz a környezete tisztaságáért és a higiénia megőrzéséért.

Egy ilyen rágcsáló este, nyitott teraszajtónál bármikor beszaladhat a kivilágított szobába – nemcsak Mallorcán, hanem akármelyik üdülőhelyen –, ami kellemetlen ugyan, de végül is véletlenszerű, egyedi esetről van szó. Az eset egyediségét, véletlenszerűségét bizonyítja az is, hogy a szálloda nem rendelkezett semmilyen eljárással, megoldással az ilyen helyzetekre.

A felperes utas semmivel sem tudta bizonyítani azt az állítását, amely szerint a szállodában feltehetőleg több helyen, más szobákban is lehetnek, sőt tanyázhatnak patkányok. Az erkéllyel szemközti fán megfigyelt két másik rágcsáló egyrészt még egyáltalán nem jelenti, jelentheti azt, hogy ezek az állatok a szálloda területén élnek, másrészt ebből arra sem lehet következtetni, hogy a patkányok máskor is megjelennének az utas erkélyén.

Noha a felperes elmondta az eljárás során, hogy az erkélye alatt elhanyagolt, gondozatlan szeméttároló volt, azt nem állította, hogy ez esetleg ideális patkányfészek, vagy vonzza a rágcsálókat, így a szemétgyűjtő konténer ténye még nem teszi megalapozottá az utas félelmét egy esetleges későbbi „patkányinváziótól”.

Teljes mértékben érthető, hogy undort és félelmet kelt egy patkány megjelenése, ez azonban szubjektív érzékelés. Márpedig a hibás teljesítés megállapításához nem szubjektív érzést, hanem tényszerű szerződésszegést kell bizonyítani – szólt a bíróság ítélete és indokolása. N

Rózsaszínű elefánt

Ugyancsak a fenti nem szívesen látott rágcsáló okozott hosszú várakozást egy légitársaság utasainak.

A bécsi repülőtérről induló járat az eredeti menetrendhez képest több mint hatórás késéssel szállt fel, mert a személyzet észrevett egy patkányt a fedélzeten. Az utasok a váróban múlatták az időt, amíg a légikísérők állítólag a rágcsálót hajszolták. Végül azonban nem találták meg, így a járat a többórás késés után elindult, és szerencsésen meg is érkezett a célállomásra.

Az egyik utas a hosszú késés miatt járó kártalanítási összeg kifizetésére pert indított a légitársaság ellen. Az alperes azzal védekezett, hogy a repülőgépen szabadon kószáló állat olyan rendkívüli, a repülés biztonságát veszélyeztető körülmény, ami miatt nem kötelezhető kártalanításra.

Ám a schwechati kerületi bíróság más véleményen volt. Az ítélet szerint ez a fedélzeti patkány a „rózsaszínű elefánt” esete: a személyzet minden tagja beszélt róla, de senki sem látta, nem volt olyan felvétel vagy más bizonyíték, amely az állat fedélzeti tartózkodását igazolta volna. Az ítélet értelmében egy gazdátlan állat a fedélzeten valóban rendkívüli körülmény, valóban veszélyeztetheti a repülés biztonságát, de ezt a légitársaságnak bizonyítania kell, nem elegendő csak beszélni róla.

A bíróság a kártalanítási összeg megfizetésére kötelezte az alperest.