Jogi esetek

Szerző: dr. Salamon András

Forrás: Turizmus Panoráma

 2016. május 15. 15:16

Elcsúszott tájékoztatás

Az utazásszervező és közreműködőjének tájékoztatási kötelezettsége, illetve az ezért való felelősség kérdésében hozott figyelemreméltó – még nem jogerős – ítéletet a bíróság.

Az utas nyaralásának helyszínén, a törökországi szállodakomplexumban egymástól elkülönült épületekben voltak a szobák és az egyéb szolgáltatások, amelyeket szórt fénnyel megvilágított járdák kötöttek össze. Az utas a megérkezése utáni napon, késő este a hotel kertjében sétált a recepciótól a szobája felé, amikor a sétány nedves felületén elcsúszott, és úgy összetörte magát, hogy több mint egy évig tartott a gyógykezelése. A sétautat egyébként mindenütt megvilágító lámpák a baleset helyszínén nem égtek, és a különben mindenütt száraz járdafelület pont ezen a helyen nedves, vízfoltos volt, amit a sötétség miatt nem lehetett látni.
A szálloda a hibás égőket és a nedvességet okozó rosszul beállított öntözőfejeket másnap kijavította.

Az utas úgy vélte, hogy az utazásszervező hibásan teljesítette az utazási szerződést, és egyben megszegte, pontosabban a közreműködője, a szálloda nem teljesítette tájékoztatási kötelezettségét, ezért kárainak megtérítésére és sérelemdíj igényének megfizetésére pert indított az alperes iroda ellen. A felperes érvelése szerint külön kikötés nélkül is az utazási szerződés része az utas biztonsága, azaz a szálloda vendégek számára nyitott részeinek – ideértve a közlekedőjárdákat is – biztonságos használata. Ha a járdát rendeltetésszerűen lehet használni, akkor biztonságos. Amennyiben az azt megvilágító lámpák nem égnek, és a felület a rossz öntözés miatt csúszásveszélyes, akkor nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, tehát az iroda hibásan teljesítette az utazási szerződést.

A Ptk. rendelkezése értelmében a felek a szerződés teljesítését érintő lényeges körülményekről kötelesek egymást tájékoztatni. Az iroda, illetve közreműködője nem tájékoztatta a felperest sem a kiégett égőkről, sem a csúszásveszélyről, a kérdéses területet nem kerítette el, nem tett ki figyelmeztető táblát. A felperes szerint az iroda ezzel megszegte tájékoztatási kötelezettségét, ami kárt okozott az utasnak, és amiért az iroda felelősséggel tartozik.

Az elsőfokú bíróság mindezt másként látta, és a keresetet elutasította. Az ítélet szerint az iroda nem teljesített hibásan, ugyanis a rendeltetésszerű célra való alkalmasság eldöntésénél a szerződésben meghatározott kikötéseket, mint az utazás módja, a szállás elhelyezkedése, besorolása, felszereltsége, az ellátás típusa stb., kell figyelembe venni. Az utas a perben ezeket nem kifogásolta, ezért nincs jogalap a hibás teljesítés megállapítására. Az utazási szerződés sem a járdáról, sem a szállodán belüli közlekedésről nem tartalmazott semmilyen kikötést, rendelkezést.

A bíróság szerint a tájékoztatási kötelezettség csakis a szerződéskötéskor előre látható, feltételezhető eseményekre, körülményekre korlátozható, így amiről az iroda a szerződés megkötésekor nem tudott, mert nem is tudhatott róla, arról értelemszerűen nem adhat tájékoztatást. Ennek következtében a tájékoztatási kötelezettség sem sérült.

 

Utazási szerződés utazásszervező nélkül

A Magyarországon bejegyzett és nyilvántartásba vett utazásszervezővel megkötött utazási szerződésben két szolgáltatás szerepelt külön sorban és külön díjjal (szállás és transzfer), és a részvételi díjat e kettő összege adta ki. A szerződés utazásszervezőként egy németországi irodát nevezett meg.

Az utas elégedetlen volt a szállással, azt idő előtt elhagyta, és a részvételi díj arányos részének megtérítését követelte, ezért pert indított a magyarországi iroda ellen. A magyar utazásszervező kijelentette, hogy ők csak közvetítették az utat az utasnak, a tényleges utazásszervező a németországi iroda volt.

A felperes utas a szolgáltatások szabadságáról szóló 2009. évi LXXVI. törvényre hivatkozva kiterjesztette a keresetet a németországi irodára. A jogszabály értelmében az a szolgáltató, aki valamelyik uniós tagállami székhellyel rendelkezik, a többi tagállamban szabadon, korlátozás nélkül nyújthatja szolgáltatását.
E szabadság csak közérdek, közbiztonsági vagy közegészségügyi ok miatt korlátozható. A németországi iroda védekezésében előadta, hogy Magyarországon csak az folytathat utazásszervezést, aki szerepel az MKEH nyilvántartásában, ők viszont nem regisztráltatták magukat, így ők Magyarországon nem utazásszervezők, és ekként nem perelhetők. Az utas véleménye szerint a németországi székhely és ottani regisztráció következtében a német iroda az egész unió területén – így Magyarországon is – utazásszervezőnek minősül, ha utazási csomagot értékesít magyarországi utasnak, az utazásszervezés még akkor is, ha nem regisztráltatta magát az MKEH-nál.

A bíróság a keresetet mindkét iroda vonatkozásában elutasította. A német irodával kapcsolatban azért, mert az ítélet szerint a magyarországi regisztráció a magyarországi utazásszervezői tevékenység alapvető feltétele, és ha ez nincs, akkor a német iroda értelemszerűen nem utazásszervező. A magyarországi iroda pedig azért nem utazásszervező, mert a bíróság szerint a transzfer a szállás része, így az iroda csak egyetlen szolgáltatást, a szállást értékesítette. Ez pedig nem utazási szerződés. Az ítélet nem jogerős.