Önök kérdezték - TP 2016. május

Forrás: turizmus.com

2016.05.15.

Az adótanácsadó válaszol.

Szállodánkban szakmai rendezvényeket is tartanak, amire a cégek vezetőit és alkalmazottait várják. Egy adott konferencia keretein belül étkezést is nyújtanak a résztvevőknek. Ha az étkezést a számlán külön tételként számlázzuk ki, hogyan alakul az szja- és eho-fizetési kötelezettség? A megrendelő cég fizeti meg? Szabályszerű-e az az eljárás, hogy a számlán nem tüntetik fel külön az étkezés ellenértékét, hanem csak egyösszegben a konferenciaszervezést? Ebben az esetben a rendezvényszervező fizeti az szja-t és az eho-t? Továbbá az étterem által a rendezvényszervező felé kiállított számla áfája levonható-e?

Ha külön feltüntetik az étkezést a számlán, akkor jellemzően a vevő fizeti az igénybevétel miatti adókat. Ha egyösszegben számláznak rendezvényszervezést, akkor az adókat a rendezvényszervezőnek kell megfizetnie, de ezt a tényt érdemes a számlán is feltüntetni.

Ha nem fizeti meg a rendezvényszervező az adókat, mert a szerződésben és a számlában szerepel külön az étkezés, akkor azt a tényt is fel kell tüntetni (pl. „az szja- és eho-fizetési kötelezettség a vevőt terheli”). Az összeget közölni kell, ami alapján tudja a megrendelő az adókat rendezni. A rendezvényszervező számláján tehát vagy el kell különíteni a vendéglátás során juttatott tételeket (pl. kávé, ebéd stb.) és annak értékét, vagy ha egyösszegben állapodtak meg, akkor a rendezvény költségrészletező számlájában, legalább a megjegyzés rovatában, közölni kell a vendéglátás tételeit (amelyet a szolgáltató szja- és eho-fizetés nélkül nyújtott).

Ami a kötelezettségeket illeti, a konferenciákon adott étkezés egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely a magánszemélynek vendéglátás keretében juttatott adóköteles bevétele, amennyiben a juttatás megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. A juttatott érték 1,19-szerese után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az adók megfizetésére az a kifizető kötelezett, aki a magánszemélynek ezt az adóköteles bevételt juttatja.

Az Áfa tv. fő szabályként nem engedi az étel, ital előzetes forgalmi adójának levonását, de mentesül a levonási tilalom alól a beszerző, ha azt igazoltan továbbértékesítés céljából szerzi be. Ennek alapján a rendezvényszervező az étterem számlájában szereplő előzetes felszámított adót akkor vonhatja le, ha továbbszámlázás során az áfát befizeti.

Milyen adókkal kell számolni, ha a partnereknek üzleti ajándékot kívánunk adni?

Ha a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adják az ajándékot (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), és az ajándékozott magánszemély, akkor a személyi jövedelemadó mértéke a juttatott érték 1,19-szerese után 15%, és az így szja-adóalapként meghatározott összeg után még a 27% eho-t is meg kell fizetni. A fizetési kötelezettség a juttatót terheli, sőt, ha az üzleti ajándék a juttató reklámozását is szolgálja (vásárlást ösztönző szövegű reklámtoll, reklámpóló, naptár stb.), akkor vizsgálni kell, hogy nem terheli-e a juttatást még a reklámadó is. Ezek az ajándékok ugyanis saját célú reklámnak tekinthetők, ha értékesítésösztönző szöveg szerepel rajtuk. (A csak tájékoztató adatot tartalmazók nem azok!)

Az üzleti ajándék beszerzése, előállítása kapcsán felmerülő előzetesen felszámított áfát nem lehet levonásba helyezni, illetve ha bármely okból levonásra került, az ajándék átadásakor áfafizetési kötelezettség keletkezik.

Ha az üzleti ajándék egyedi értéke nem haladja meg az 5000 forintot (Áfa tv. szerinti kis értékű ajándék), akkor az előzetes áfa levonható. Ha az ajándékozott nem magánszemély, hanem gazdálkodó szervezet, akkor a térítés nélküli átadás szabályait kell alkalmazni.

A „de minimis” támogatás szabálya vonatkozik-e a turisztikai kisvállalkozásokra?

Igen. Ezt az adórendszeren belül és adórendszeren kívül nyújtható támogatást a 360/2012/EU, a 651/2014/EU rendelet és a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályozza.

A támogatás összege három egymást követő adóév alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintértéket, közúti árufuvarozási ágazatban működő vállalkozásoknál pedig 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A csekély összegű (de minimis) támogatást a vállalkozásoknak az éves adóbevallásaikban (pl. a társaságoknak az 1529-esben) kell szerepeltetni. Ebbe a körbe tartozik az online pénztárgép beszerzéséhez nyújtott támogatás, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett megváltozott munkaképességűek miatti kedvezmény, vagy a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, illetve a kkv-k által felvett beruházási hitel kamatához kapcsolódó adókedvezmény.

A különböző jogcímeken elnyert támogatások összességében sem haladhatják meg kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-át.