Belföldi utazások statisztikus szemmel

Szerző: dr. Probáld Ákos

Forrás: Turizmus Panoráma

 2016. június 15. 10:56

Míg a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma és belföldi szállásdíjbevétele az utóbbi öt esztendőben évi átlagban 5, illetve 12 százalékkal gyarapodott, s tavaly elérte a 13 millió éjszakát és a 82 milliárd forintot, addig a lakosság összes belföldre irányuló turisztikai aktivitása ennél szerényebben nőtt és még mindig – nemzetközi, európai összehasonlításban – meglehetősen alacsony.

Az is figyelemre méltó, hogy bár 2014-ben és 2015-ben is pozitív elmozdulás volt tapasztalható, annak ellenére, hogy az utazási aktivitás élénkült, az utazások száma és az utazásra fordított összes idő még mindig nem érte el a 2010. évi szintet. Az összehasonlításból levonható következtetés: egy viszonylag szűkebb, bár talán némileg szélesedő réteg az, amelyik – részben a SZÉP-kártya hatására – egyre többet utazik, de a többség egyelőre kimarad ebből az értékes rekreációs tevékenységből.

Tavaly a magyar háztartások csupán 26 százaléka utazott el belföldre 4 vagy annál több napra pihenni. A háztartások 37 százaléka engedhette meg, hogy 1-3 éjszakás utat tehessen. Mindez azt jelenti: 52 százalék mindennapi életéből az utazás kimaradt, legfeljebb egynapos, éjszakázás nélküli kirándulásról lehetett szó. Az utazással eltöltött összes idő elérte a 62 millió napot.

 

Demográfiai jellemzők

Az utazások társadalmi, demográfiai jellemzőiben érdemi változás évek óta nincs, a budapestiek, a felsőfokú végzettségűek, a második otthonnal, személygépkocsival rendelkezők, a 14 éven aluliak az Erzsébet-program hatására, a 25–44 éves korosztály (nekik lehetnek 0–14 éves gyermekeik) az átlagosnál lényegesen többet utaznak, az 5000 lakosnál kisebb településen élők, a 65 éven felettiek, a nyugdíjasok és az iskolázatlanabb rétegek az átlagosnál lényegesen kevesebbet.

A belföldi utazások elsődleges célpontja hosszú évek óta a Balaton, majd Budapest a Közép-Duna-vidék régióval, ezeket Észak-Magyarország és az Észak-Alföld követi. Érdekes, hogy az utazók sokkal inkább választanak közeli úti célokat, jellemzően saját lakóhelyüknek megfelelő megyét, régiót.

 

Lassú növekedés

A lakosság 2015-ben 307 milliárd forintot fordított belföldön utazásra, ami a 2012 és 2013 közötti átmeneti visszaesés után 4,4 százalékos növekedést jelentett, de elmaradt az egy évvel korábbi 11,8 százalékos gyarapodáshoz képest. Az egy utazó egy napjára jutó turisztikai kiadás 4960 forint volt, 3,4 százalékkal több, mint a megelőző évben.

A turizmus által generált vásárlóerő 30 százaléka, 92 milliárd forint áramlik a Balatonra, ahol az odautazók az átlagosnál jóval hosszabb ideig tartózkodnak és több pénzt költenek. Észak-Magyarországra áramlik a második legnagyobb vásárlóerő (39 milliárd forint), és itt a legmagasabb az egy napra jutó turisztikai kiadás (5400 forint) is.

A turisztikai vásárlóerő-kibocsátás tekintetében természetesen a főváros vezet a maga 73 milliárdos kiadásával. Budapesten kívül Pest, Fejér és Győr-Sopron megye lakosai költenek 20 milliárd forint felett turizmusra és Somogy, valamint Nógrád megye van a sor végén 3,5, illetve 2,5 milliárddal.

Minderről részletesebb adatokat és elemzést találnak majd a KSH gondozásában megjelenő Turizmus és vendéglátás 2015. c. kiadványban.