Új célcsoport országon belül - Turizmusra fogható egyetemisták - TP 2016. június

Szerző: Wagner Zsuzsa

Forrás: turizmus.com

2016.06.15.

Jelentős kiaknázatlan turisztikai potenciált rejt az a tény, hogy hazánkban közel 30 ezer külföldi diák tanul az egyetemeken – hívja fel a figyelmet az ESSCA francia közgazdasági egyetem magyarországi kirendeltségének igazgatója, Deli-Gray Zsuzsa és Árva László, a kirendeltség vendégprofesszora.

Hazánk egyetemei rendkívül népszerűek a külföldi, különösen az egészen távoli országokból érkező diákok körében – az intézmények jó híre, árfekvése és amiatt, hogy az ország európai, mégis kissé egzotikusnak számít.

Napi 10-15 ezer külföldi diák

Az OECD adatai szerint 2014-ben a magyar felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók mintegy 5 százaléka, azaz 15-20 ezer fiatal érkezett külföldről, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár idén februárban évi 26 ezer külföldi hallgatóról beszélt egyik nyilatkozatában.

A fiatalok nagy része egy szemeszterre marad, így átlagosan napi 10-15 ezer külföldi hallgató tartózkodhat az országban, ami a turisták átlagos napi 30 ezres számával (évi 11 millió fővel számolva) összevetve meglepő adat – mutat rá Árva László.

A legtöbb külföldi diák Budapesten tanul, de Szegeden, Debrecenben és Pécsett is magas a számuk. A francia École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers (ESSCA) budapesti kirendeltségén például nagyrészt csak külföldi hallgatók vannak, akik az iskola franciaországi anyaintézményéből, vagy annak 49 országban található 186 partnerintézményéből érkeznek, évente nagyjából 350-en. Az egy szemeszteren túl sok diák marad az iskola nyári programjára, sőt egy újabb félévre is.

A két professzor saját tapasztalataiból kiindulva állítja: rendkívül jelentős az a gazdasági potenciál, amit a külföldi hallgatók itt-tartózkodása rejt. A magyarországi egyetemekre jellemzően viszonylag jómódú családok gyermekei érkeznek, magas költési hajlandósággal. A fiatalok turisztikai fogyasztása pedig ittlétük bizonyos szakaszában, elsősorban a hétvégéken tovább fokozható.

Lépésről lépésre nyitnak a világra

Deli-Gray Zsuzsa szerint érdekes megfigyeléseket lehet tenni a külföldi diákok szabadidős tevékenységeire vonatkozóan. Mivel a családi fészekből nemrég kirepült fiatalokról van szó, az ideérkezésük utáni hetekben lakóhelyük és az egyetem biztonságos közelében maradva a szárnyaik próbálgatásán – a „felnőttes” szórakozáson – van a hangsúly. Figyelemreméltó, hogy lakást is lehetőleg divatos helyeken (pl. a Liszt Ferenc tér környékén) vesznek ki, ahol zajlik az élet. Nem sokkal később, amikor kezdik megismerni Magyarországot, fel lehet kelteni az érdeklődésüket a klasszikus és a történelmi városnéző séták iránt, majd pedig a múzeumok is elkezdik érdekelni őket. Azután eljön egy pont, amikor már annyira magabiztosnak és önállónak érzik magukat, hogy elhagyják a várost, de nem azért, hogy felfedezzék a magyar vidéket, hanem elutaznak Bécsbe, Prágába, felszállnak egy Barcelonába vagy akár Stockholmba induló repülőgépre. A távolabbi kalandozások után, az itt-tartózkodásuk utolsó két hónapjában azonban már magyarországi kirándulásokra is kaphatók, ilyenkor szokott az iskola számukra vállalatlátogatásokat szervezni vidéki városokba: a Balaton környékére, Egerbe vagy Győrbe.

Felhívás a szakmának

A kirándulásokat az ESSCA hét dolgozója szervezi már évek óta, így tetemes know-how-val, sok innovatív ötlettel rendelkeznek, amelyeket szívesen át is adnának egy erre alakult fórumon. Árva László jó ötletnek tartaná, ha az oktatási turizmusban valamilyen formában részt vevő szervezetek egyesületet hoznának létre, ezt az ötletet a Fővárosi Turisztikai Kerekasztal legutóbbi ülésén is felvetette. Elképzelésük szerint a turisztikai szolgáltatóknak érdemes lenne kifejezetten a célcsoport számára kínálati elemeket kialakítaniuk, a legalkalmasabb marketing pedig a fiatalok személyes meggyőzése lehet, például az egyetemeken tartott közvetlen hangulatú előadások formájában.

Magas költési hajlandóság

A Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem külföldi hallgatói körében néhány évvel ezelőtt felmérést is végeztek a fiatalok szabadidős költéséről, és ennek eredménye szerint a külföldiek négyszer-ötször annyit költenek, mint magyar társaik, és a vásárláson kívül jelentős összegeket áldoznak szórakozásra, például romkocsmákra, fesztiválokra.