Ideálisnak legkevésbé sem mondható helyzetben találja magát az, aki ma Magyarországon reptérfejlesztésbe, üzemeltetésbe kívánja vágni a fejszéjét. Márpedig az életképes regionális repterek hálózata alapvető gazdasági érdek,  egy adott régió légi megközelíthetősége épp olyan fontos, ha nem még fontosabb infrastrukturális tényező, mint például az autópálya megléte.


Tyúk vagy a tojás?

A tőlünk nyugatabbra lévő országok példái világosan megmutatták,  regionális nemzetközi légikikötő üzemeltetése is lehet kifizetődő, ráadásul jelentősen hozzájárul adott régió versenyképességéhez, tőkevonzó erejéhez. Az Európai Unió országainak légiközlekedésében, a  különféle területfejlesztési projektekben szinte mindenütt jelentős szerepet kapnak a regionális légikikötők. A tapasztalatok szerint az a település, mely nem közelíthető meg autóval legalább egy óra alatt egy nemzetközi repülőtérről, nemigen számíthat komoly befektetőre. Vadász László, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke, a Győr-Pér Airport elnöke szerint a hazánkhoz hasonló méretű és adottságokkal rendelkező országok légi forgalmának harmadát-felét a regionális repterek bonyolítják le, míg a magyarországiak részesedése 1 százalék alatti, amivel Albániával mozgunk egy szinten. 

Ezzel szemben az egyik legtöbbet hangoztatott kritika egyes vidéki repterek létjogosultságát illetően, hogy környezetük nem rendelkezik olyan gazdasági vagy turisztikai adottságokkal, melyek indokolnák meglétüket. A reptérnek kell vajon fellendíteni adott régiót, avagy az ígéretes eredményeket felmutatni képes térségek érdemeljék ki a saját légikikötőt? Valójában ez egy nem létező dilemma. A kritikák által emlegetett, hazánkban egyedüliként nyereségesen működő győri reptér forgalmának mindössze 20-25 százaléka kapcsolható az Audi gyárhoz, többségében az országból kifelé irányuló teherszállításról van szó, sőt akár még több száz kilométerről is érkeznek, hogy kihasználják azt az előnyt, mellyel Liszt Ferenc reptér sem veheti fel a versenyt: az egyszerű és gyors ügyintézést. Az igény, a potenciál tehát országosan jelen van, a lehetőségeket azonban sorra megfojtják bizonyos tényezők.

Új reptérbesorolás a stratégiában

Széleskörű összefogással nyár elejére készült el a szakma egységes álláspontját tükröző új Nemzeti légügyi stratégia,  melynek kidolgozásában a légügyi szakma közel 200 képviselője dolgozott. Helyzetelemzés és problématérkép készült, emellett konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a kormány, az iparági szereplők, illetve a repterek üzemeltetők számára.
Így például egy teljesen új repülőtér-besorolásra tesz javaslatot az anyag - konkrétan megfogalmazza, hogy milyen kategóriájú repülőtereken milyen tevékenységeket lehessen végezni. Ez azért fontos, mert ezzel világosan szétválaszthatóak majd a nemzetközi és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők.
Az új légügyi stratégiát átadták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. A szakmai szervezetek remélik, hogy az ágazat fejlesztésének ez lesz majd az alapdokumentuma.  


Esélyt a vidéknek

Európa országainak többségében alapvetően más a helyzet, s a regionális repterek 35-55 százalékos arányban részesülnek a forgalomból. Idejében felismerték, hogy a korszerű logisztika számára nélkülözhetetlen alapfeltétel, s hazánk hiába kis ország egyre kiterjedtebb autópálya hálózattal, ahhoz mégis túl nagy, hogy a Liszt Ferenc repülőtér egymagában elegendő lefedettséget biztosítson. Márpedig a jelenlegi feltételek mellett kevés az esély arra, hogy légiközlekedés szempontjából megszűnjön, vagy akár enyhüljön az ország centralizáltsága, tulajdonos és üzemeltető valóságos pokoljárásnak kénytelen elébe nézni egy esetleges fejlesztés, sőt működtetés során is.

Egy vidéki reptér fejlesztése-működtetése ma igen kockázatos vállalkozás. A nemzetközi repülőtér státus megszerzése önmagában több tízmilliárdos beruházást igényel, melynek már előkészítő, engedélyeztetési szakasza is éveket vesz igénybe, olyan befektetőt találni pedig nyilvánvalóan roppant nehéz, aki már ezalatt is hajlandó állni a költségeket, a megtérülés idejének bizonytalanságáról nem is beszélve. Felfutás hiányában nem csupán a befektetett összegeknek lehet búcsút inteni, azzal is számolni kell, hogy a reptér továbbra is nyeli a pénzt, mint ahogy az a legtöbb vidéki reptér esetében ma így is van.

Emiatt sokan eleve félve közelítenek a regionális repterek ügyéhez. Vadász László VRSZ-elnök meggyőződése azonban, hogy már a túlszabályozás mértékének csökkentésével, illetve a versenyképességet rontó pluszköltségek megszüntetésével a repterek üzemeltetésének rentabilitása nagyságrendekkel lenne javítható.
Európában az állam hatáskörébe tartozó szolgáltatásokat ingyenesen vehetik igénybe a regionális repterek, kizárólag hazánkban azonban ez piaci alapon működik, ráadásul igen abszurd módon. Hogy csak egy példát említsünk, a határbiztonság kapcsán mindjárt három különböző jogcímen fizet a reptér: az illeték mellett óra- és kiszállási díjat is.

Ez csupán egyetlen kiragadott példa, de említhetnénk a belföldi légi közlekedést gyakorlatilag ellehetetlenítő, az üzemanyagot terhelő jövedéki és áruforgalmi adókat, melyeket kizárólag a külföldi úti célok esetén engednek el. Emiatt nem ritka az olyan abszurd helyzet, hogy az árut Nyíregyházáról jobban megéri előbb Pozsonyba, majd onnan közúton Győrbe szállítani. Értelmüket vesztik így az adók, hisz belföldi forgalom híján nulla bevétel származik belőlük, meglétük viszont csírájában fojtja el a fejlődés lehetőségét, holott az úthálózat centralizáltsága miatt a vidéki nagyvárosok közti jobb összeköttetésekben is bőségesen lenne potenciál. Ez persze nem jelenthet nyakló nélküli reptérfejlesztést, azonban Ausztriához hasonlóan Magyarországon is 5-6 regionális repülőtér problémamentes működtetésére lenne lehetőség Vadász László szerint, természetesen csak a feltételek javulása esetén.


Egyedül nem megy
A turisztikai vonalon érvényesülni próbáló repterek helyzete talán még nehezebb, nem véletlenül visszatérő téma minden egyes évben a sármelléki reptér jövője, illetve mindig éppen aktuális jelene.

Civilek a pályán
Ritka, hogy a helyi reptér ügyét civil szervezetek karolják fel - Pécsett éppen ez történik. Helyi vállalkozók és szakértők fogtak össze a jobb szervezés, a nyereségesebb működés és a regionális repülés fellendítéséért. Az elképzelés lényegét Keszkenyős Imre, egy helyi programgazda  vállalkozás ügyvezetője foglalta össze. Eszerint a Pécs Pogány Airport felvirágoztatásához nem feltétlenül hosszabb kifutó és fapados légitársaságok kellenek, hanem regionális szinten kell biztosítania kisebb légi fuvarjaival a nagyobb központok, mint például Budapest, vagy Bécs elérését.

Az idei nyár több fejleménye azonban önmagában is bizakodásra ad okot. A legtöbb érintett szerint is jó irányokat kijelölő új légügyi stratégia megszületése mellett említhető a sármelléki repülőtér körül alakuló összefogás: a turizmus zavartalansága érdekében Hévíz  az egyes kormányzati szerveknek teljesítendő díjak átvállalásával szerepet vállalt például az üzemeltető váltás során új kézbe került repülőtér működtetésében.  Ezzel az állami tulajdonú társaságok az idei repülési szezon hátralévő részére is biztosítani tudják a megfelelő szolgáltatást az utasok és a gépek megfelelő kiszolgálására.
A debreceni légikikötő esetében pedig az új üzemeltető, az Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. vett magára igen komoly anyagi vonzatú kötelezettségeket, melyeknek része a veszteség teljes körű finanszírozása is. Tavaly ez az összeg 280 millió forint volt, a közeljövőbe vetett bizalomban tehát nincs hiány. Komoly reményekre jogosít Hévíz és Debrecen önkormányzatának közös fellépése is egy kelet-nyugati reptéri lobbi létrehozására (Lásd Hévíz-Debrecen tengely című írásunkat – a szerk.), mely újabb, szükséges lökést adhat a regionális légikikötők ügyének.

Törvényre várva

Bár valószínű, hogy a légügyi stratégiára alapozott új törvény idén már nem készül el, megszületésének időpontja ettől függetlenül nagyon közelinek tűnik. Az ágazat szereplői reménykednek bene, hogy ezúttal olyat sikerül majd alkotni, mely helyzetbe hozhatja a vidéki reptereket is. Ez a turisztikai szolgáltatók előtt is új távlatokat nyílhatna meg: Sármellék például nemcsak Hévíz, de a nyugat-dunántúli fürdővárosok számára is ugródeszkát jelent, míg a Debrecen Airport légikapuja Hajdúszoboszló számára is szélesebbre tárhatná a világot. 

Buzás Gábor

Hévíz-Debrecen lobbi tengely

A sármelléki repülőtérről, Debrecen és Hévíz együttműködéséről Papp Gábort, Hévíz polgármesterét kérdeztük.

Hol tart a sármelléki reptér ügye?
Jelenleg az elmúlt időszak számláinak, szerződéseinek felmérése, áttekintése és kielemzése zajlik. Az önkormányzat vizsgálatokat indított konkrét ügyekben, bevonva szakembereket is, hogy mik lehetnek a jövő irányai, lehetőségei. Számokat keresünk, amelyek mentén el tudunk indulni és tervezni tudunk. Látni szeretnénk, hogy milyen kiadási költségek merülhetnek fel a közeljövőben, milyen ráfordításokat igényel a légikikötő üzemeltetése. Emellett folytatjuk a tárgyalásokat befektetői és kormányzati szinten is, hogy milyen formában lehetne gazdaságosan működtetni a repteret, hogy megtaláljuk a hosszú távú üzemeltetés biztonságos módját jogi- és gazdasági szempontból egyaránt.

Pontosan mi a Hévíz- Debrecen reptéri lobbi lényege?
Egyértelmű, hogy a sármelléki reptér egész Nyugat-Magyarország reptere, mely turisztikai régió egyik központja Hévíz. A saját adottságaink alapján keressük a közös célokat, kapcsolódási pontokat. Nálunk az erős turisztikai környezet, míg Debrecenben a felsőoktatás és a tudomány területe az, amely további pluszokat ad, és ami miatt ugyancsak fontos desztináció lehet. Úgy gondoljuk, hogy teljesen jogos igényünk az, hogy a sármelléki reptérrel mint Nyugat-Magyarország, Debrecennel pedig mint Kelet-Magyarország repterével számoljanak.
Hévíz esetében egyértelműen elmondható az is, hogy a magas szintű szakmai lobbitevékenység mellett komoly gazdasági forrásokat is meg tudunk mozdítani a reptér érdekében. Mi vitathatatlan fejlődési lehetőséget látunk a reptérben. Hévíz és Debrecen nevének pedig akár az ország történelmét, akár turisztikai történetét nézzük, súlya van.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!