Ki mennyit költ nálunk?
A KSH adataiból kiderül, hogy a 2015-ben Magyarországra látogató közel 49 millió külföldi utas – mellőzve persze a migránsforgalmat – fogyasztása 1608 milliárd forintra becsülhető, ami úgy jelent 10 százalékos bővülést, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama (309,9) 12 hónapos összevetésben mindössze 0,4 százalékkal gyengült.
A 48 millió utasnak csak 42 százaléka érkezett turisztikai motivációval, ám ezek a látogatók sokkal több árut vásároltak és jóval több szolgáltatást vettek igénybe, mint az egyéb céllal érkezők, összesen 1235 milliárd forint értékben költöttek, ami 77 százalékos részesedés. A teljes utasforgalom 320-350, a „klasszikus” turizmus 250-280 milliárd forint áfabevételt jelenthetett a magyar gazdaságnak.
Motivációk és fogyasztás
Az utazók jellegzetes csoportjai – eltérő motivációs indítékaiknak megfelelően – nagyon különböző fogyasztási mintákat követtek. A több napra, szabadidős céllal érkezők, akik az összes turisztikai motivációval utazók 55-56 százalékát tették ki, az utazáshoz kapcsolódó kiadások háromnegyedét, összesen 987 milliárd forintot hagytak Magyarországon. A külkereskedelem jelentős élénkülésével összhangban közel 157 milliárd forint volt a többnapos üzleti utasok fogyasztása, ami 23 százalékos gyarapodást mutatott. Ez utóbbiak vezetik az egy főre jutó költés ranglistáját, a maguk 135 ezer forintos kiadásaival.
Ma már az egynapos utazók között is nagyon jelentős a turisztikai motivációval érkezők számának (közel 8 millió) 20 százalékos gyarapodása, a vele járó 91 milliárdos fogyasztással. Róluk azt lehet feltételezni, hogy ez a csoport a határközeli, elsősorban gyógyszolgáltatásokat nyújtó – az utóbbi években igen jelentős fejlesztésekben érintett – fürdők környezetében, a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön jelenik meg.
A hazai fogyasztás szempontjából – sok minden más mellett annak áfatartalma miatt – korántsem ítélhető elhanyagolhatónak az a 133 milliárd forint, ami a sorban harmadik csoport, az egynapos bevásárló utasoktól – tehát nem turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevőktől – származik. A mindenekelőtt munkavégzési céllal naponta utazó határ menti ingázók, akiknek száma a határátlépéseket számolva 2 millióra tehető, 78 milliárd forintot költenek Magyarországon, míg a gyakorlatilag alig-alig megálló egynapos átutazók az összes utas 28-30 százalékát adhatják és 82 milliárd forintot hagynak itt.
Orosz, amerikai, angol a költési dobogón
A legfontosabb küldőpiacok közül a németek költik a legtöbb pénzt Magyarországon, összesen 201 milliárd forintot, és a turisztikai céllal utazók között is ők vezetnek 183 milliárddal. Ám az egy utazóra jutó átlagos költés alapján felállított rangsor élén az orosz turisták állnak 237 ezer forinttal, őket az amerikaiak (222 ezer), az egyesült királyságbeliek (145 ezer) és a hollandok (137 ezer) követik. A németek a hetedikek, az osztrákok a kilencedikek ezen a listán.
A fentieket némileg beárnyékolja, hogy a többnapos külföldi utazók által eltöltött 71 millió éjszaka 18 százaléka jelenik csak meg a kereskedelmi szálláshelyeken, és összes kiadásaik 20 százalékát (227 milliárd) realizálják ezek a szálláshelyek. Az összes utazó szálláshely-, vendéglátó-, gyógyászati, egészségmegőrző, valamint kulturális és szabadidős szolgáltatásokra 770-800 milliárd, személyszállítási szolgáltatásokra 190-200 milliárd forintot költött 2015-ben Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank fizetési mérlegében az utasforgalom 1493 milliárd forinttal szerepel, ami az összes szolgáltatásexport éppen egynegyede, ám ebben nem szerepelnek a magyar rezidens személyszállító szolgáltatóknak fizetett összegek. A szolgáltatásexportban az utasforgalom ezzel a részesedéssel a második helyen szerepel.
Összegezve, az adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a turisztikai kereslet élénkülésének, dinamikájának a turisztikai szolgáltatók és a magyar költségvetés egyértelmű nyertesei, és ezt a tényt az sem halványítja, hogy Magyarország (ma még) nem tartozik Európa vezető turisztikai célpontjai közé.
