Kormánybiztosi expozé a turizmus jövőjéről

Szavaival egyértelműen kinyilvánította, óriási lehetőségeket lát a magyar turizmusban.
A remélt változásokhoz partnerséget és együttgondolkodást ígért a szakmának.

A turizmusért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott a Danubius Hotel Arenában: a gazdasági szférából érkezve maga is a számokban hisz, ezért reméli, egy év múlva újra meghívást kap az MSZÉSZ-től, s akkor már az eredményekről is beszámolhat majd.

Legyőzni Prágát, ostromolni Bécset

Előadásában több ponton reflektált Niklai Ákos elnöki prezentációjára. Mint mondta: a turizmusra a foglalkoztatásban betöltött szerepe és a GDP-hez való hozzájárulása alapján is stratégiai ágazatként kell, hogy tekintsen az ország. Hangsúlyozta, csak egyetlen pontban nem ért egyet az elnöki beszámolóban elhangzottakkal: szerinte Magyarország és Budapest ma még messze nem a közép-európai régió turisztikai központja. Utalt korábbi munkahelye, a Roland Berger tanácsadó cég tavalyi tanulmányára, amely szerint 45 európai városi turizmus célpont ötéves teljesítményét vizsgálva Budapest a „második liga” középmezőnyébe tartozik, holott minden adottsága megvan rá, hogy „első ligás”, azon túl pedig a régió turisztikai központja legyen. A cél tehát nem kisebb, mint legyőzni Prágát és ostromolni Bécset – szögezte le. Ehhez a kormányzat kész minden szükséges segítséget megadni, tette hozzá.

Tarthatatlan például, hogy a nemzeti marketingszervezetnek ne legyen orosz nyelvű weboldala, miközben Oroszországot az egyik kulcspiacunknak tartjuk, ahogyan az is, hogy a közvetlen járatok elhanyagolása miatt gyengül a pozíciónk olyan jól költő, ígéretes piacon, mint Japán – sorolta saját tapasztalataiból vett példáit. Valóságos sokként érte minap – fogalmazott –, hogy Kazahsztánban az egyik gazdasági partner hetente kap információkat a genfi turisztikai hivataltól, de nem tudja, mi zajlik Budapesten. Szintén méltatlan a fővároshoz, hogy turizmusa ne rendelkezzen a legmodernebb technológiai megoldásokkal.

Átalakuló irányítás

Kiemelte: változni kell, és ezt a kormányzat a turizmus állami irányításának átalakításával kezdte. Az időzítésről azt mondta: most volt kedvező a globális és regionális környezet, továbbá a közeljövőben számos olyan gigarendezvény érkezik Magyarországra, ami új helyzetet teremt, és még inkább a turizmusra irányítja a figyelmet.

A cél hazánk turisztikai versenyképességének növelése, az országban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása. Ehhez elengedhetetlen a piaci szemlélet és a piaci igényekhez való alkalmazkodás, melynek megvalósításáért a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz felelős Guller Zoltán vezetésével. Mögötte azzal a csapattal, amely kiegészült az NGM volt turisztikai és vendéglátóipari főosztályának szakembereivel.

A kormánybiztos jelezte, a teljes szervezeti átalakulás csak év végéig zajlik le, addig megszületnek a döntések arról is, hogy a külképviseletek, illetve a belföldi regionális igazgatóságok hogyan működjenek tovább. Minden esetben a piaci igényeknek való megfelelést tartják szem előtt.

Év végéig megvizsgálják a TDM-szervezetek szerepét és helyét is a rendszerben.

Több pénz jut az ágazatra

Expozéjában hangsúlyozta: olyan kormányzati döntések várhatók, amelyek tiszta helyzetet teremtenek, és kihatnak költségvetési kérdésekre is. Ezek a turizmus dinamikus fejlődését szolgálják majd, azon belül is, hogy csökkenjenek a vállalkozók terhei, és jobb jövedelemtermelő képességgel működhessenek. Az áfacsökkentés kérdését tiszta helyzetként aposztrofálta, a SZÉP-kártyát pedig fontos eszközként.

Jól értesült forrásaink időközben megerősítették, hogy a Turisztikai Célelőirányzat emelésére, illetve a turisztikai marketingkeret lényeges növelésére lehet számítani. Ugyanezen források szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy a vendéglátó ágazat számára kedvezően változtasson a reprezentáció elszámolhatóságán is: eltörölnék a reprezentációs adót, sőt, a cégek forgalmuk 2 százalékáig elszámolhatnák az ilyen költéseiket, igaz, az áfát nem igényelhetnék vissza.

A kormánybiztosnak augusztus 15-ig kell áttekintenie a turizmust érintő teljes szabályozási rendszert, majd javaslatot tenni az egyszerűsítésre és a hatékonyabb működésre.

Bienerth Gusztáv szerint a magyar turizmus paradigmaváltás előtt áll, az új „korszak” a mennyiség helyett a minőségre fókuszál, a húzó brandek és a kiemelt turisztikai témák fejlesztésével, egyértelmű márkaüzenetekkel, a Budapest és a Balaton brand fejlesztésével, egy koherens stratégia mentén.

A kormánybiztos végezetül együttműködést és párbeszédet ígért, kiemelve, hogy a kormányzat ebben a munkában számít a szakmára.

Kulcskérdés a jövedelmezőség

AZ MSZÉSZ rendkívüli közgyűlésén Niklai Ákos elnök részletesen bemutatta a szállodaipar aktuális ügyeit, trendjeit, nehézségeit, stratégiai feladatait és kívánságait. Előadása kitért minden fontos területre, amelynek – mint mondta – remélhetőleg az újjáalakult turisztikai állami irányítás is jelentőséget tulajdonít majd.

Az egyik kulcskérdés a jövedelmezőség, mely az impozáns forgalmi adatok ellenére még mindig nincs a megfelelő szinten. Ezért a szövetség továbbra is szeretné napirenden tartani a szálláshelyi áfa csökkentésének kérdését, ami segítene a jó munkaerő megtartásában is – tette hozzá.

350 ezer mehet SZÉP-kártyára

Lapzártánk idején látott napvilágot az a hír, hogy a kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert: vizsgálja meg, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára.