Mintaszerűen fejlődik a Duna-Gerecse TDM
Tatán a kezdetektől fogva mintaszerű volt a TDM-építkezés, sőt, a tatai és a komáromi helyi szervezet, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a nagykönyvben megírt módon alapította meg közösen 2011-ben a Duna-Gerecse térségi TDM-et. A tatai helyi szervezetnél azok a tag önkormányzatok, melyek idegenforgalmi adót vetnek ki, a beszedett adó 40 százalékát adják át a TDM-működésére, s az ennek 20 százalékát adja tovább a térségi szervezetnek. Az eddigi, szabályosnak mondható keretrendszer most új tényezők mentén tovább kell hogy fejlődjön – tudtuk meg Magyarics Gábortól, a helyi szervezet menedzserétől, aki a térségi kft. ügyvezetője is egyben.
Pályázati kényszer a taggá válás
A változásokat maguk a pályázati kiírások idézik elő. Minden, turizmussal kapcsolatos felhívásban feltétel, hogy a pályázó a fejlesztés előkészítésének és megvalósításának valamelyik fázisában a területileg illetékes TDM-szervezet tagjává váljon. Emiatt tömeges érdeklődés indult el a TDM-ek iránt. A Duna-Gerecse térségben egyéni tagokat a helyi szervezetek fogadnak be, a térségi szervezetnek pedig kizárólag helyi szintű TDM-szervezetek lehetnek a későbbiekben is társtulajdonosai. A Komáromi Turisztikai Egyesület nem lép ki a város határain túlra, így a tatai egyesület vezetősége úgy döntött: szélesebb földrajzi területen biztosítja a turizmusban érdekelt szereplőknek a taggá válás lehetőségét, ez új távlatokat nyithat számára a termékfejlesztésben és a finanszírozásban .
Az eddigi 4 tag önkormányzatból hirtelen 19 lett. A bővülés kapcsán újra kellett gondolni a napi működést és a termékfejlesztési feladatokat is. Az új területek adottságai szerencsére illeszkednek az eddigi aktív-öko-kulturális tematikába, a szervezet működtetésében pedig arra jutottak, hogy telephelyeket létesítenek a tájegységi lehatárolások mentén (pl. Bakonyalja, Kisalföld), ahol fogadónapokat tartanak majd.
Illeszkedő fejlesztési stratégiák
A bővülés – a TDM-szervezetrendszer alulról felfelé építkező modelljéből adódóan – a térségi szintet is érinti, amelyben még egy jelentős változás történt: idén márciustól tulajdonosként belépett a szervezetbe a Dorog és Térsége Turizmus Egyesület is, ezáltal a térségi TDM-szervezet már csaknem megyei lefedettségű. Dorog kész fejlesztési stratégiával rendelkezik, amely összecseng és kiegészíti a térség eddigi adottságait, ezért könnyen be lehetett illeszteni a térségi szervezet fejlesztési prioritásai közé. A csatlakozás azért is fontos volt, mert közösen a térségi pályázaton 20 millió forinttal nagyobb összegre tudtak pályázni, miközben Dorog önállóan nem tudott volna indulni.
Jön a mobil szabadulószoba
A jövő fejlesztései során a Tata és környéke helyi TDM-szervezet arra koncentrál, hogy megerősítse alaptevékenységét, ami a turistafogadás feltételeinek megteremtése és az információszolgáltatási tevékenység. Fejlesztik a már most is elérhető mobilapplikációt, táblarendszert, és lesznek kiadványok is. Újdonságként szabadulószobát hoznak létre, mely Tata történelmi múltjára épül. A 20 négyzetméteres mobil installáció nyáron szabad téren, fesztiválokon, télen pedig zárt térben is felállítható lesz, a saját bevételek növelése érdekében pedig akár bérbe is adják.
A térségi pályázatnál a cél az, hogy a meglévő szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni speciális célcsoportok, vakok és gyengén látók, illetve mozgásukban korlátozottak számára, illetve, hogy a túraútvonalakat, tanösvény-hálózatot kiterjesszék a megnövekedett működési területre.
Fontos része a térségi együttműködésnek a kártyarendszer is, amelyben az elfogadóhelyek száma a jelenlegi 60-ról 2016-ban 100 körülire emelkedik. Sőt, még idén tervezik egy szlovákiai TDM-szervezettel összefogva, itthon egyedülálló módon, a kártya működési területének kiterjesztését az Észak-Komárom és Párkány közötti szakaszra is.
