Turisztikai fogadóközpont nyílt a fehérvárcsurgói kastélyban

Forrás: MTI

 2014. október 09. 21:48

Mintegy 200 millió forintból turisztikai fogadóközpontot alakítottak ki a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egykori mosóházából.

A csütörtöki projektzáró rendezvényen Marjay Gyula, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ingó- és ingatlanvagyonért felelős főigazgatója elmondta, hogy a beruházás az Európai Unió csaknem 98 millió forintos támogatásából valósult meg, melyet az épület szerkezetének fejlesztésére a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. mintegy 81 millió forinttal egészített ki.

A főigazgató a jövőbeni célok között említette a kastélyparkhoz tartozó területek visszavásárlását, valamint az Ybl-kapu visszaállítását. Közlése szerint a fogadóépület fejlesztése mellett párhuzamosan zajló parkfelújítás jövő tavasszal zárul.

A várakozások szerint évente több mint négyezer látogató fogja igénybe venni a központ szolgáltatásait, amely ezáltal tízmillió forinttal járul hozzá a fenntartáshoz. A műemlék mosóházban turisztikai információkhoz juthatnak az ide látogatók, kerékpárkölcsönző és műhely jön létre, oktatási és erdei iskolai helyszín létesül.

 

A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély 1844–53 között klasszicista stílusban épült. Az 1910 körül romantikus stílusban átalakított kastély 1979-re olyan rossz állapotba került, hogy az addig ott működő gyermekotthont ki kellett költöztetni és onnantól az épület két évtizedig lakatlan volt. 1999-ben megkezdték a romos épületegyüttes helyreállítását a család tulajdonában levő Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. koordinálásával. Az elmúlt években elsőként a kápolnát állították helyre, ezt követően rendbe hozták a kastély északi és déli oldalszárnyát, valamint a szökőkutas díszudvart. Az egyik oldalszárnyban éttermet nyitottak és 22 vendégszoba is várja az érkezőket.

2011 szeptemberében adták át a középső, felújított épületrészt. A teljes épületegyüttes felújítására mintegy másfél milliárd forintot költöttek. A kastélyban helyezték el Fejtő Ferenc könyv- és archívumállományát, valamint a történelmi Magyarország településeit megörökítő 50 ezer darabos képeslapgyűjteményt is.