Homo ludensek vígságai a Zselicben

Talán csak a nyári szabadság idején döbbenünk rá, mennyire nagy szükségünk van a pihenés mellett a játékra és vidámkodásra – nekünk, felnőtteknek is. Kis csapatunk minden évben felkeres egy tájegységet, s igyekszik annak jellegzetességeit felfedezni. Idén választásunk a vadregényes Zselicre esett.

Kardosfa – az ideális búvóhely

Kezdődjék a játék: ahogy a gyerekek, a felnőttek is szeretnek elbújni. Igaz, mi leginkább a mobilunk elől igyekszünk biztos menedéket találni a szabadságunk alatt, de eddig még sehol az országban nem jött ez úgy össze, mint a Zselic kellős közepén, Kardosfán: sehol térerő, és mi boldogan beérjük a háborítatlan, békés természettel, ahol az egyetlen zajforrást a szűnni nem akaró madárdal szolgáltatja. De nemcsak ezért esett választásunk az itt található 3 csillagos hotelre – amely ökoturisztikai és konferencia-központ is egyben – hanem azért is, mert kellemes szobái, családias hangulata mellé a természet 100%-os élménye párosul.

Az óriási méretű üvegfalak révén még a wellnessrészlegben is azt érezzük, hogy a hotelt körbevevő festői parkban úszunk, jacuzzizunk vagy szaunázunk. A Hotel Kardosfa másik vonzereje kiváló konyhája, az étlapon rendszeresen szerepelnek rókagombából, vargányából, szarvasból, vaddisznóból készült finomságok, nem is beszélve az ízletes vadsonkákról. Nekünk viszont az a reggeli lakomázás marad emlékezetes, amelyet részünkről a hotel parkjában található hatalmas meggyfa gyümölcsének dézsmálása jelentett, a mellettünk „reggeliző” mókus részéről pedig a fenyőfa friss tobozainak eltüntetése.

Kardosfa nevének eredetéről egyébként érdekes legendák szólnak, az egyik szerint az itteni erdőben az elvonuló vihar kidöntött egy 300 éves fát, melynek gyökerei alatt kardokat, vérteket, áldozó edényeket és egyéb kincseket találtak. A másik történet a betyárvilághoz köti a név eredetét, miszerint a környéken rejtőzködő legények zsákmányszerzés utáni széles jókedvükben egy vén fába vágták bele kardjaikat. De arról is szól a fáma, hogy még a honfoglalás korában kardkészítő műhely működött a kardosfai erdőben, egy hatalmas, nagy fa közelében. Mindegyik történettel lehet azonosulni, egy azonban biztos, hogy az írásos dokumentumok alapján az 1700-as évektől lehet nyomon követni Kardosfa történetét, mely elsősorban a vadászatról lett híres, a hotel környékén állt egykor a Zselic első vadászháza.

Határ a csillagos ég

A Kardosfához legközelebbi és legújabb – s egyben a legkülönlegesebb – attrakció a kellemes sétatávolságra fekvő Zselici Csillagpark. A park és a területén működő planetárium nem véletlenül talált épp itt otthonra, hiszen 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el a „Nemzetközi Csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet, vagyis Európa egyik első csillagos égbolt rezervátumában járunk. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy hazánkban innen lehet legjobban megfigyelni – derült időben, és nem holdtöltekor(!) – a csillagos égboltot, s gyönyörködni a Tejút látványában, annyira minimális a terület fényszennyezettsége.

A multifunkcionális komplexum része egy 54 fős planetárium, két foglalkoztató terem, távcsőkupola, valamint – több kisebb kiállítás mellett – egy nagy értékű meteoritgyűjtemény, melynek tárolóiban többek közt egymás mellett találjuk a világon, s hazánkban fellelt legnagyobb meteoritok egy-egy darabkáját is.

A csillagpark szerves részét alkotja még egy 25 méter magas kilátó – ahonnan tiszta időben még Balaton-felvidék tanúhegyei is láthatók –, a környéken túraösvények és információs pontok találhatók, valamint egy kellemes játszóparkot is kialakítottak az épület körül, sőt többlépcsős terasz várja a távcsővel érkező vendégeket, hogy fekve csodálhassák a csillagok milliárdjait.

A csillagpark tervezői nagy hangsúlyt fektettek az akadálymentesítésre, valamint arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak a természetes környezetben. Az esővizet például a locsolásra és az illemhelyek öblítésére használják, az ivóvizet fúrt kút biztosítja, fűtést-hűtést geotermikus energiával oldották meg, s az épületben biológiai szennyvíztisztítás is működik: méltán nyerte el „Az év ökoturisztikai létesítménye 2015” pályázaton a leginnovatívabb létesítménynek járó különdíjat.

Szarvasok nyomában

Futva, lóháton vagy biciklivel – vagy, ahogy mi tettük, légkondis négykerekűn – mindössze néhány kilométer Kardosfától a szarvasok birodalma. A szelíd dombok közt, festői környezetben elterülő Bőszénfán megtekinthető az öt hazai nagyvad mindegyike, s a kézhez szoktatott, szelíd szarvasokat etethetjük, simogathatjuk is kedvünkre. Az akadálymentesen látogatható szarvasfarm – a legnagyobb az országban – a Kaposvári Tudományegyetemhez tartozik, ahol az egykor kutatási programként indult zárttéri vadtenyészet mára már Közép-Európa egyik legjelentősebb állományává nőtte ki magát.

Az 1300 hektáron elhelyezkedő birtok több mint 1500 gímszarvasnak, 300 vaddisznónak, 200 dámvadnak, 150 muflonnak és mintegy 50 őznek nyújt élőhelyet. De egyéb állatokkal – magyar szürke marhával, rackajuhval, lóval, szamárral, kecskével és vízi bivallyal is találkozhat itt a látogató.

A farm egyik különlegessége a trófeakiállítás, ahol a páratlan világbajnok méretű trófeák mellett megtekinthetők azok a hibás agancsok is, melyeknek éppen genetikai rendellenességeik révén van különleges jelentőségük. A másik különlegesség a farmhoz tartozó étterem kiváló minőségű helyi vadhúsból álló ételkínálata, mint például a dámtekercs, a göngyölt vaddisznó oldalas, vagy grillezett szarvasszelet kakukkfüves vörösboros aszalt szilvával, amit – állatsimogatás-szeretgetés ide vagy oda – megéri megkóstolni.

Bőszénfán tett látogatásunk legmaradandóbb emléke azonban az a pillanat volt, amikor – a véletlen szerencsének köszönhetően, a farmhoz az erdőn át vezető mellékútra vetődve – egy domboldalban megpillantottuk a farm mintegy 40 gyönyörű példányt kitevő szarvascsordáját, mely többnyire szereti elkerülni a látogatók kíváncsi tekintetét.

Europa Nostra-díjas skanzen

A zselici élménytúra egyik kötelező állomása a Kardosfától szintén csupán kőhajtásnyira elterülő Szenna egyedülálló falumúzeuma. A skanzent – lassan 40 éve – a dél-dunántúli népi építészet legszebb épen maradt talpasházaiból alakították ki: láthatunk lakóházat Csökölyből, Rinyakovácsiból és Kisbajomból a hozzájuk tartozó pajtákkal együtt, de ősi faboronás pincét, bognárműhelyt és pálinkafőzőt is találunk a szabadtéri néprajzi gyűjtemény területén, mely azért olyan különleges, mivel országban egyedülállóan egy élő faluban jött létre. A falusi épületek sikeres újratelepítéséért 1982-ben Európa-Nostra Díjat érdemeltek ki. A skanzen részét képező népi barokk stílusú református templom ma is működik, aktív szerepet tölt be a falu életében, s egyben Somogy megye egyik legszebb műemléke, jellegzetes festett kazettás mennyezettel.

A fotók a szerző felvételei