„Fizető utasként” eddig mindössze hét szerencsés – és tehetős – üzletember tölthetett el néhány napot a Földön kívül, de már számos, turisták nagyobb csoportjait az űrbe juttató vállalkozás bontogatja szárnyait. Szolgáltatásaik azonban egyelőre csak a gazdagok és híresek számára elérhetőek.
Már régóta voltak próbálkozások nem hivatásos asztronauták űrbéli misszójára, ám ők jellemzően tudományos vagy promóciós céllal tették meg a nagy utat. A sort 1984-ben az amerikai Charles D. Walker mérnök nyitotta, akit munkáltatója, a McDonnel Douglas küldött az űrbe, de 1990-ben Toyohiro Akiyama újságíró Mir-es kalandjáért a Tokyo Broadcasting System 28 millió dollárt fizetett, ő ezért naponta tudósított az űrállomásról.
![]() |
Az űrturizmus eddigi legnagyobb lökését az eredetileg X Prize, majd az Ansari család több millió dolláros adománya után Ansari X Prize-nak nevezett díj jelentette 2004-ben. (Anousheh Ansari később az első női űrturistaként – és első irániként az űrben – maga is kipróbálta a Nemzetközi Űrállomás szolgáltatásait.) A tízmillió dollárral járó elismerést olyan privát szervezet kaphatta, amelyik képes volt két héten belül kétszer is 100 kilométeres magasságba, vagyis a világűr határára juttatni repülőgépét. A díjért 26 cég szállt versenybe, végül a 26 millió dolláros fejlesztéssel készült SpaceShipOne nyert, amelyet aztán a második sikeres repülés után kivontak a forgalomból. Ám a gép próbarepüléseire alapozva elindulhatott a második generáció, a SpaceShipTwo típus fejlesztése, amelyet a Virgin Galactic megrendelésére a The Spaceship Company gyártott (a céget később fel is vásárolta a Virgin Galactic). A típus első darabja, a VSS Enterprise 2009-ben mutatkozott be, első sikeres próbarepülésére négy évvel később került sor az űrturisztikai cégek kedvenc terepén, a Mojave-sivatagban.
A SpaceShipTwo gépek – amelyekből ötöt rendelt a Virgin Galactic – a White Knight Two nevű, kéttestű hordozógéppel indulnak el az új-mexikói Spaceport America űrrepülőtérről. Az utasszállítók 16 kilométeres magasságban leoldanak a hordozógépről, ahonnan 100-110 kilométerig emelkednek, 4600 kilométer/órás sebességgel. A hangsebességet 8 másodperc alatt érik el, és alig másfél perc alatt állnak a szuborbitális pályára. Itt az utasok nagyjából 6 percet töltenek a súlytalanság állapotában, majd megkezdik az ereszkedést, és két és fél óra alatt érnek vissza a földre.
Számos sikeres kísérlet után aztán idén október 31-én, a hordozógépről való leoldás után a VSS Enterprise a levegőben felrobbant. Egyik pilótája sikeresen katapultált, a másik azonban nem élte túl a szerencsétlenséget.
„Az űrrepülés rendkívül nehéz, de megéri, és mi kitartunk” – nyilatkozta a tragikus kimenetelű próbarepülés után Richard Branson, a Virgin Galactic tulajdonosa. A cég tovább folytatja a fejlesztéseket, és jelenleg arra vár, hogy az újabb SpaceShipTwo, a VSS Voyager 2015 elejére elkészüljön.
A Virgin Galactic a kereskedelmi célú repülések indításának dátumát először 2009-re tette, ezt azóta többször módosították, most 2016 elejére várható az indulás. Eddig 700-an fizették be az eredetileg 200 ezer, most már fejenként negyedmillió dolláros összeget az űrutazás reményében, a Virgin Galactic űrutazásainak közvetítésére kiválasztott utazási irodákban.
A céggel utazókat a hat utas és kétfős legénység szállítására alkalmas SpaceShipTwo gépek repítik az űrbe, ahonnan 12 hatalmas ablakon keresztül, a súlytalanság állapotában élvezhetik a minden irányban 1000 mérföldre terjedő látványt. Az utazás előtt az utasok háromnapos felkészítésen és egészségügyi vizsgálaton esnek majd át. A hírek szerint már az utaslistán szerepel Angelina Jolie és Leonardo Dicaprio, Stephen Hawkingot pedig Richard Branson hívta meg.
A SpaceShipTwo gépeket emellett áruszállításra is használni kívánják, 600 kg-os teherbírásuknak köszönhetően az űrbéli kísérletekhez is nagy segítséget nyújthatnak.
![]() |
Űrkalandok
A hét ismert űrturista (köztük a magyar származású Charles Simonyi, aki kétszer is befizetett az útra) mindegyike a Space Adventures segítségével jutott fel. A vállalkozás weboldalának tanúsága szerint a cég többféle programcsomagot is összeállított, ám indulásukra még várni kell.
A Space Adventures űrutazásaiban való részvételhez hat hónapos kiképzés szükséges, az űrsétára jelentkezőknél ezt egy hónappal meghosszabbítják. A Nemzetközi Űrállomásra a tervek szerint a következő utas Sarah Brightman énekesnő lesz, 2015-ben. A Föld felszínétől 400 kilométerre, óránként több mint 28 ezer kilométeres sebességgel keringő létesítménybe az évente négyszer induló, háromfős Szojuz űrrepülőgéppel vagy a Boeing jelenleg fejlesztés alatt álló, a tervek szerint 2017-re elkészülő CST-100-as gépével juthatnak el a turisták. Az űrállomáson 10 napot tölthetnek el az utasok, idejüket maguk osztják be, és ha akarják, akár az ott zajló kísérletekbe is becsatlakozhatnak.
A Nemzetközi Űrállomásra utazók fakultatív programként másfél órás űrsétára is jelentkezhetnek – 15 millió dolláros felárért –, ez esetben nemcsak kiképzésük lesz hosszabb, de az űrállomáson is hat nappal többet tartózkodnak. Az űrbe természetesen nem egyedül, hanem egy gyakorlott asztronauta kalauzolásával léphetnek ki, hogy megtapasztalhassák, milyen érzés az univerzum magánya.
Bár 1972 óta nem járt ember a Hold közelében, a Space Adventures ezen változtatni kíván. A Hold körüli utazásra egyszerre két utast tudnak vinni, ők 100 kilométerre közelíthetik meg a bolygót. Ezt szintén a Nemzetközi Űrállomásra szóló utazás kiegészítéseként kínálják, 10 napos űrbéli akklimatizáció után egy, a Szojuzra szerelt holdmodul viszi az utasokat a Hold távolabbi felére, majd megnézik a „földkeltét”. A hírek szerint az első két hely már el is kelt, fejenként 150 millió dollárért, ám a 2017-re tervezett utazást hátráltathatja, hogy az orosz űrügynökség nemtetszését fejezte ki, mivel őket kihagyták a programból.
Jóval rövidebb (és minden valószínűség szerint megfizethetőbb) program a szuborbitális utazás, amelynek keretében nagyjából 120 kilométer magasságba lövik fel a jelentkezőket egy kétszemélyes gépben, ahol a kék égbolt helyett már az űr feketeségét látják maguk felett, és néhány percig élvezhetik a súlytalanságot, mielőtt a jármű visszafordulna velük. A cég még egyelőre nem találta meg a szükséges járművet, ám a hírek szerint a Virgin Galactic tarifájának feléért kínálják a kivételes élményt.
Aki inkább a Földről nézné az űrkalandokat, befizethet egy bajkonúri túrára, ahol 100 méteres közelségből nézheti meg a kilövőhelyet, majd másfél kilométeres távolságból az űrrepülő startját is. De ha ennél is többre vagyunk kíváncsiak, benevezhetünk egy űrhajóstanfolyamra a Moszkva melletti Csillagvárosban, ahol felkészítenek a súlytalanságra, az űrsétára, az űrhajósruhában való mozgásra, és megkóstolhatók az űrben fogyasztandó ételek.
Az amerikai Excalibur Almaz szintén a Holdra, sőt talán azon túl is küldené a tehetős vendégeket – a hírek szerint szintén 150 millió dolláros árért. A cég még a fejlesztés fázisában tart, az egykori szovjet VA kapszula újragondolt változatát kívánja megvalósítani. A NASA kereskedelmi űrprogram engedélyét megkapta, és néhány éven belül el is indulhatnak, de elsőként valószínűleg a Föld-közeli pályára induló utak startolnak el.
Segítség nélkül
Az Xcor Aerospace gépei kifutópályáról indulnak, külső hordozójármű segítsége nélkül. Mindez nagyon hatékony üzemelést tesz lehetővé: a gépek egy nap akár négyszer is felszállhatnak, fedélzetükön a pilóta mellett azonban csak egyetlen utas fér el. A Lynx Mark 1-re 95 ezer, a Lynx Mark 2-re 100 ezer dollár egy jegy, a félórás kaland során 100 km magasba emelkedik a gép, 2,9 mach sebességgel, 75 fokos szögben haladva, majd 5-6 percet tölt a súlytalanság állapotában, visszafelé jövet pedig az utasoknak meg kell birkózniuk a rájuk nehezedő 4G-nyi erővel. Az utasok felszállás előtt itt is felkészítést kapnak arról, hogy mi is vár rájuk az utazás során, illetve az űrben.
![]() |
A repülőgépek még szerelés alatt állnak, a vállalkozás bázisául szolgáló texasi Midland repülőtér viszont elsőként kapta meg a kereskedelmi űrkikötő státuszt, így neve is hivatalosan Midland International Air & Space Port. Az első Lynx gépek indulásáról még nincs hír, de a próbarepülések nagy valószínűséggel 2015-ben elkezdődnek.
Fejlesztési igények
Miközben úgy tűnik, az űrutazás még nagyon sokáig csak az igazán tehetősek privilégiuma lesz, már dolgoznak a szolgáltatás olcsóbbá tételén. Az egyik legnagyobb költségtényező a rakéta, amelyből jelenleg csak egyszer használatos verzió áll rendelkezésre, amelyik a földre való visszatéréskor gyakorlatilag megsemmisül. Ennek kivédésére a SpaceX és a Blue Origin is dolgozik többször használható kilövő hajtóművön, amely nemcsak elstartoltatná az űrrepülőt, hanem vissza is térne a kilövőállásra. A SpaceX Dragon nevű járműve, valamint Falcon 9 nevű rakétája már sikeresen vette az első komoly próbát: a világon az első magánkézben levő űrrepülőként szállított árut a Nemzetközi Űrállomásra és onnan sikeresen vissza is tért 2012-ben, idén pedig már a NASA is szerződött a céggel az űrhajósok szállítására. A cég tervei között természetesen az „amatőr” asztronauták fuvarozása is szerepel, de erről még nincsenek pontos információk.
![]() |
Űrballonok
A spanyol Zero to Infinity Bloonnak nevezett ballonja ugyanazt a technikát használja, mint Felix Baumgartner az úttörő űrugrás során. A 36 kilométeres magasságba emelkedő szerkezet két órát tölt a sztratoszférában, majd ernyője segítségével ereszkedik vissza. Az utazásra már be lehet fizetni, 110 ezer eurós tarifával, az indulási időpontok azonban még itt sem ismertek.
Az arizónai World View Enterprise nemrégiben a Google-alelnök Alan Eustace űrugrásával vált ismertté. A technológiát azonban már szélesebb körben is elérhetővé kívánják tenni, a kevésbé bátrak számára luxusűrkapszulát kínálva – igaz, ők nem 41, hanem 30 kilométer magasságból ereszkednének le. A World View kabinjában kétfős személyzet és hat utas fér el, az ára a hírek szerint 75 ezer dollárnál kezdődik.
![]() |
Szintén „űrléggömbbel” kínál űrközeli élményt a Spacevision nevű pekingi cég, amely 40 kilométer magasra repítené utasait, ahonnan nemcsak a Föld görbülete és felhőkkel takart felszíne látható, de a gravitáció kisebb fokú csökkenése is átélhető.
A világűr közelébe a turisták egy űrkapszulában érkeznek, amelyet egy külön erre a magasságra kifejlesztett, héliumot használó légballon emel fel. Az utasok vészhelyzet esetén is biztonságos földre érését speciális, oxigénpalackkal felszerelt ejtőernyős berendezések garantálják.
A projekt egyelőre tervezés alatt áll, azt nem tudni előre, pontosan mikor fog indulni, az árakról a cég azt ígéri, azok „racionálisak”, vélhetően a már létező hasonló programokénál alacsonyabbak lesznek.
Űr-definíció
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség meghatározása szerint a világűr a Föld tengerszint feletti 100 kilométeres magasságában kezdődik. A magyar származású felfedezője után Kármán-vonalnak is nevezett határon túl a járművek nem tudnak felhajtóerő segítségével repülni, a fennmaradáshoz el kell érniük az első kozmikus sebességet (7,91 km/s vagy 28 480 km/óra). Más vélemények szerint az űr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás, vagyis 80 kilométerrel Földünk felszíne felett. Mindenesetre az USA-ban asztronautának azt nevezik, aki legalább 80 kilométeres magasságban járt.
Több mint lebegés
A Space Adventures leányvállalata, a Zero G segítségével a súlytalanság állapota érhető el. Az általuk nagyjából 5000 dollárért kínált programban egy speciális Boeing 727-es gép parabolikus mozgásának következtében 20-30 másodperces szakaszokban élvezhető a súlytalanság állapota. A programban lehetőség van egy komplett gép kibérlésére 165 ezer dollárért, ennek fedélzetén 36 utas fér el.
A britek is űrkikötőt építenének
Nagy-Britannia is kereskedelmi űrkikötő építését tervezi, a világűrbe induló járatok „pályaudvarának” 2018-ra kellene elkészülnie, a nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van - jelentette be a nyáron Robert Goodwill brit légiközlekedési miniszter.
Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná. A helyszín kiválasztásakor az ország több pontja szóba került, például a skót partoknál fekvő Lossiemouth is, amelyet korábban szakértők a legesélyesebbnek tartottak, hiszen a Virgin Galactic is kedvező helynek tartaná járatai indításához. Amint ugyanis a cég új-mexikói járatai elindulnak, a Virgin más városokban is űrkikötők nyitását tervezi.
Vince Cable brit gazdasági, innovációs és szakképzési miniszter szerint az űrrepülés nagy üzlet, az elmúlt két évben az ország űrkutatással kapcsolatos ipara 7,2 százalékkal növekedett, és körülbelül 34 ezer embert foglalkoztat.
Cikkünk a Business Traveller Hungary 2014/4-es számában jelent meg. Fizessen elő most!

