2023-ban Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet. A pályázati határidő december 20-án délben járt le, hét város pályázott: Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét tagú nemzetközi testület bírálja el. Az államtitkárság a pályázat februári kiírásakor azt közölte, hogy minden pályázatnak olyan kulturális programon kell alapulnia, amely erős európai dimenzióval bír.

2018 végén derül ki, melyik magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben

A jövő év elején előválasztási ülésen nevezik meg azokat a pályázókat, amelyek az év második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. 2018 végére várható annak a kihirdetése, hogy melyik magyar város lehet 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosa. Magyarország a jelölésről legkésőbb négy évvel a cím viselésének éve előtt értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát.

A magyar városok közül 2010-ben Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!