A Kelet-Jeruzsálem Sala-A-Din nevű utcájában lévő zsidó szent helyet biztonsági okokból és a régészeti munkák miatt zárták le. A francia kormány képviselői bejelentették, hogy ezentúl ismét látogatható a nevezetesség.

A 2000 évesre becsült hatalmas síremlék a római kori temetkezési építészet kiemelkedő példája, a maga korában a térség egyik legnagyobb komplexuma volt, ami a hagyomány szerint a zsidó történelem több szereplőjének, köztük a zsidó hitre áttért Helena királynőnek a földi maradványait rejti.

A sírhelyet 1863-ban fedezte fel a bibliai régészet egyik atyjának számító francia Louis Félicien de Saulcy, aki személyesen irányította a feltárását abban a hitben, hogy Salamon és Dávid király sírját találták meg. Bár ezt később elvetették, a sírhelyet azóta is úgy emlegetik, mint a királyok sírját.

A királyok sírja Jeruzsálemben

Fotó: Wikimedia Commons

A temetkezési helyen talált szarkofágok a párizsi Louvre-ba kerültek, az Izrael Múzeumban őrzik viszont Helena királynő rendkívüli szépségű szarkofágját.

A francia Pereire-fivérek 1878-ben megvásárolták a területet a zsidó közösség számára, és a telekkönyvben a francia kormány nevére jegyezték be. Múlt hónapban Párizsban pert indítottak a nevezetesség megnyitását követelve, miután előkerültek a 140 évvel ezelőtti dokumentumok, amelyek leszögezik, hogy a vevők a zsidó nép javára vásárolták meg a telket.

Az izraeli külügyminisztérium közölte, hogy hosszas és bonyolult tárgyalásokat folytatott a francia kormánnyal, melyek eredményeképpen az izraeliek ezentúl látogathatják a történelmi és vallási szempontból egyedülálló zsidó temetkezési helyet.

A királyok sírjának hozzáférhetősége kényes politikai és vallási kérdés, mint sok minden más, aminek régészeti vonatkozása van a szent városban. Az ultraortodox zsidók őseik temetkezési helyeként tisztelik és ragaszkodnak ahhoz, hogy ott imádkozhassanak, az ügy egy időben a rabbinikus igazságszolgáltatás elé is került.

A királyok sírját kizárólag online foglalás után, kedd és csütörtök délelőttönként lehet felkeresni 15 fős csoportokban, 45-45 percre, belépődíj ellenében, illő öltözetben.

A francia kormány 2009 óta egymillió eurót költött a régészeti lelőhely kutatására és megőrzésére.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!