Ez a magyar vállalkozók számára is jövedelmező lehetőségeket teremthet – állapították meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői, köztük Kiss Zoltán elnök és Bornemisza Miklós, a kamara turizmus és vendéglátás osztályelnöke. Társaságukban magyar kereskedők és befektetési szakemberek látogattak el a nagykövetségre, hogy felvegyék a kapcsolatot déli szomszédunk turisztikai vezetőivel. Az Utazás kiállítás szerb standján dolgozó szakemberek, a magyarlakta területek önkormányzati vezetői, falusi turizmussal foglalkozók, népi iparművészek, zenészek egyaránt bemutatkoztak a nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen.

A nagykövet üdvözlő szavai után a BKIK vezetői többször is hangsúlyozták, mekkora lehetőségek rejlenek mindkét ország számára a turizmusban, ám ennek sikere elsősorban az infrastrukturális beruházásoktól függ. Ma 400 szerb-magyar vegyesvállalat működik.

Újvidék

A Vajdaság, Újvidék, Kikinda, Zenta, Palics, Aracs vagy Törökbecse látnivalóiról, a gyönyörű szecessziós épületekről, az itteni falusi turizmusról, gyógykúrákról, a helyi történelmi emlékekről viszonylag keveset tud a magyar turista. Pedig összeköt bennünket a Duna és a Tisza is. Kismárton Ottó követtanácsos Szerbia turisztikai kínálatát ismertetve elmondta: a szerbek számára egyre fontosabb ágazat a turizmus, amely az utóbbi időben fellendült, egyik évről a másikra 12 százalékkal növekedett az ebből származó bevétel. A vajdasági turisztikai hivatal igazgatója, Natasa Pavlovics mutatta be tartománya főbb látnivalóit. Érdekes volt látni-hallani, hogy a tiszavirágzás, a csárdás az ottani magyarlakta területeken is ugyanolyan attrakció, mint Magyarországon. De még sok munkára van szükség ahhoz, hogy a magyarok tudomást szerezzenek a szerbiai aktív turizmusról, a bortúrákról, az UNESCO világörökségi helyszínekről, a természeti érdekességekről és a fesztiválokról.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!