A reálbérek emelkedése ellenére továbbra is szűk a magyar háztartások pénzügyi mozgástere; a magyar lakosság 28 százaléka teljesen feléli havi jövedelmét, és 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy havi jövedelmének legalább ötöde megmarad a hó végére - hangzott el a Provident sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a Provident Pénzügyi Zrt. kilenc országra kiterjedő Financial Wellbeing kutatásának eredményeit.
Az ezer fő megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérés alapján Magyarországon különösen magas azok aránya, akik a hónap végére minden pénzüket felélik - ismertette Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.
Csehországban, Lengyelországban és Litvániában a lakosság 13 százalékának fogy ki hó végére a családi kasszája, Ausztráliában 16, Mexikóban 17, Észtországban és Romániában 20, Lettországban pedig 24 százalék nyilatkozott így a felmérés szerint.
A magyarok alig 3 százaléka képes félretenni jövedelme több mint felét a kötelező kiadások után, míg Csehországban ez az arány 7, Lengyelországban 9, Észtországban 8, Litvániában pedig 15 százalék.
A magyar háztartások pénzügyi sérülékenységét mutatja, hogy a válaszadók 24 százalékának egyáltalán nincs vésztartaléka, a további 18 százaléknak pedig három hónapnál rövidebb időre elegendő megtakarítása van. A legalább hat hónapra elegendő tartalékkal rendelkezők aránya 35,7 százalék.
A megkérdezettek 28 százaléka az elmúlt egy évben egyáltalán nem tudott megtakarítani. Ez jóval magasabb a cseh 18, a lengyel 17 és a litván 19 százaléknál, ugyanakkor alacsonyabb a román 31 százaléknál. Jelentős a nemek közötti különbség, a férfiak 42 százaléka, míg a nők 33 százaléka rendszeresen takarít meg.
A felmérés szerint a lakosság többsége továbbra sem vesz fel hitelt: azok aránya, akik az előző egy évben semmilyen formában nem kértek kölcsönt 64 százalékra emelkedett.
A családok 81 százaléka tudatosan tervezi kiadásait, ezen belül 33 százalék a nagyobb kiadásokat is előre megtervezi, míg 16 százalék egyáltalán nem készít költségvetést, ez utóbbi arány rekordnak számít.
A hosszú távú pénzügyi célokat vizsgálva a felmérés megállapította, hogy az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra gyűjtők aránya a 2022-es 36,6 százalékról 2026-ra 22,8 százalékra csökkent.
Hasonló tendencia figyelhető meg a nyaralásra és utazásra takarékoskodók körében is: arányuk 23,7 százalékról 17 százalékra esett vissza ugyanebben az időszakban.
Itt érdemes felidézni a turisztikai kereslet tankönyvi definícióját: "A turisztikai kereslet forrása az egyén oldaláról a diszkrecionális jövedelem, a személyes jövedelemnek az a része, amely az alapvető, a létfenntartáshoz szükséges javak megvásárlása után megmarad. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a másod- és harmadrendű szükségletek kielégítése – így a turisztikai szükséglet is – a szabad rendelkezésű jövedelemtől függ" - olvasható a sulinet.hu-n.
KAPCSOLÓDÓ
Háromszorosára nőtt a kereslet egy meglepő úti cél iránt a magyar utazók körében
Közel 50 százalékkal nőtt az európai tengerparti desztinációkra utazók száma az előző év azonos időszakához képest.
