A konfliktus várhatóan véget vet a régióban az elmúlt időszakban tapasztalt turisztikai fellendülésnek, de hogy a megtorpanás átmeneti lesz-e vagy tartós, még kérdéses. 

Ibrahim Khaled, a Middle East Travel Alliance, a közel-keleti desztináció-menedzsment cégek (DMC-k) hálózatának marketingvezetője a Euronews Travel megkeresésére elmondta: eddig évről évre a látogatószám folyamatos növekedését tapasztalták a régióban, különösen az új turisztikai beruházásoknak köszönhetően. A legizgalmasabb feltörekvő úti céljuk Szaúd-Arábia, amely hihetetlenül gyorsan fejlődik, mióta 2019-ben megnyitotta kapuit a szabadidős turizmus előtt. A hétvégi események megállították ezt a növekedést, rengeteg a lemondás, a járatokat törölték, az utazások gyakorlatilag szünetelnek.

A Tourism Economics jelentést adott ki a háború turizmusra gyakorolt várható hatásáról, ami egybeesik az utazási szövetség előrejelzésével. Helen McDermott, globális előrejelzésekért felelős igazgató és Jessie Smith vezető közgazdász elmondták, hogy becsléseik szerint a térségbe érkező turisták száma 2026-ban 11-27 százalékkal csökkenhet éves szinten, szemben a decemberben jósolt 13 százalékos növekedéssel. 

Ez abszolút értékben 23-38 millióval kevesebb nemzetközi látogatót és 34-56 milliárd dollárral (29-48 milliárd euróval) kevesebb turisztikai költést jelent a korábbi előrejelzésükhöz képest.

Az előrejelzés magában foglalja a konkrét konfliktusidőszakot követő, várhatóan tartós hangulati hatásokat is.

A szakértők szerint a mostani iráni konfliktusnak nagyobb hatása lesz a turisztikai keresletre, mint a tavalyinak. Ez főleg az Irán által a szomszédos, bevezetett turisztikai célpontnak számító Öböl-országok ellen indított megtorló csapásnak, valamint a szélesebb körű légtérlezárásoknak köszönhető. 

A Tourism Economics előrejelzése szerint mennyiségileg a legnagyobb veszteséget az Öböl-államok fogják elszenvedni, amelyek korábban biztonságosnak és stabilnak számítottak. Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia különösen sebezhető a nemzetközi látogatók nagy száma és a légi összeköttetésektől való erős függőségük miatt. A légiközlekedést ugyanis sokkal jobban érinti az utazási kedv visszaesése, mint a szárazföldi közlekedést. Katarban és Bahreinben például a szárazföldi úton történő érkezések az összesnek 32, illetve 74 százalékát teszik ki, így ezek az országok kevésbé érintettek ebből a szempontból.

A jelentés kiemeli a Közel-Kelet globális tranzitközpont-szerepét is: az itt található repülőtereken zajlik a nemzetközi tranzitforgalom körülbelül 14 százaléka. 

Éppen ezért számítani kell a régión kívüli dominóhatásokra is: a jelenlegi zavarok negatívan fogják érinteni a közel-keleti légiforgalmi központokon áthaladó áramlásokat, például az Európa és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti főbb útvonalakon bonyolódó forgalmat is.

A jelenlegi helyzet súlyossága ellenére az ágazat szereplői úgy gondolják, hogy a hosszú távú hatások talán nem lesznek annyira drasztikusak. Ibrahim Khaled elmondta: nem aggódnak, mert a Közel-Kelet mindig is rendkívül ellenálló piac volt, ahol a stabilitás helyreállása után a kereslet is mindig gyorsan visszaépült. 

Gloria Guevara, a WTTC elnök-vezérigazgatója osztja Khaled véleményét. Mint kiemelte, az utazási ágazat már többször bizonyította ellenálló képességét a globális kihívásokkal szemben.   

(Nyitókép: mesterséges intelligencia által generált fotó)

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!